Magyar Horgász, 1948 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1948. január / 1. szám

Soroksári Dunaági horgászok ! Mit kell tennünk, ha jelölt pontyot fogunk? Természetes vizeink halászati ér­tékét­­ pusztán ,a lehalászás ada­taira támaszkodva bajosan ítélhet­nénk meg és még távolról sem pél­­dául azt, hogy az illető víz jó vagy rossz halhústermő képességgel bír. A halászati tudományos körök egyik segédeszközéül a természetes vizeik halhúst­er­m­ő­ kép­ességén­ek a megállapítására vonatkozólag éppen a halak növekedési gyorsasága, szol­gálna. Természetes vizeinkben a halaik növekedési gyorsaságát, csu­pán a halász, vagy a horgász gya­korlati megítélésére támaszkodva, nagyon eltérő adatokat és véle­ményt kapnánk, ami végeredmény­ben oda vezetne, hogy tévesen ítél­jük meg a víz termő­képeségét és ennek következtében tévesen is gazdálkodunk. Ennek kiküszöbölésére imtett a halászati tudomány oly­an módszer­nek az alkalmazásával — a hal je­löléssel —■, mellyel pontosan meg lehet állapítani egyik vagy másik fajta ivadék, vagy öreghal növeke­dését. Megjelölve a behelyezésre kerülő halat és följegyezve összes adatait úgymint: átlag súlyát és hosszát, a behelyezési időt, a jelölő számot,­­• a ki­fogás napján pedig lemérve é® ugyancsak feljegyezve a fenti ada­tokat és összehasonlítva a régiek­kel, százszázalékosan meg tudjuk állapítani a halak növekedését, hogy mennyit gyarapodtak e­gy bi­zonyos idő alatt, hogy rendelke­zik-e az illető víz bőséges táplálék­kal, jók-e a vízviszonyok, hogy a hal ívás vagy táplálékszerzés cél­jából milyen vándorutat tett meg, hogy a nemes pontyivadékot pl­ a szabad vízbe helyezve, megfelel-e számlára az élettér, vízviszonyok stb? Egy halnaznyi értékes hal­­biol­ógiai kérdés, melyre ,a hal­ jelö­­lés mind választ ad. Éppen ezért nagyon helyes volt a Soroksári Dunaági Horgász Egyesületek Intéző Bizottságának azon elhatározása, melyben felkér­te az Országos Halélettani­­ és Szenny­vizsgáló Kísérleti Intéze­tet, hogy­­a területén a soroksári Dunaágba -Ráckevén, folyó évi no­vember 7-én behelyezendő mintegy fió , tatai nemes pontyivadék­ból egy párat, jelöljön meg növekedés és vándorlási tanulmányozás cél­já­ból. A­ haljelöléseket dr. Woynárovich Eleik főadjunk­tussal együtt végez­tük és kb. 500 da­rab átlag 5 dekás, egy arasznyi pontyivadékot jelöl­tünk meg. A hal jelölők, melyek aluminiumszál,ágból készültek, 8,5 cm hosszúságban, 7 mm szélesség­ben az F. M. Budapest feliratot és 5200—5300 , 5500—5600, 5600- 5700. KOnn A. dOAA ---- '__t viselik, késhegy nyomán a hal fark­­húsába (a háti oldalon közel a fa­­rokúszóhoz) nyomtuk be és kariká­san össz­e­kapcsol­tuk. Adatellen­őrzés végett, nagyon kérjük a­­soroksári Dunaág horgá­szait, hogy a jövőben a kifogott je­lölt halak adatait, súly, hossz és lelőhely, valamint a jel egyidejű beküdésével címünkre (Országos Halélettani és Szenny­vízvizsgáló Kísérleti Intézet, Budapest, II., Herman Ottó­ út 15.) mielőbb szí­veskedjenek elküldeni. Jászfalusi Lajos dr. ÚJRA MEGJELENIK a Mappaexpépész! Osztatlan örömet keltett a­ ma­­­gyar horgászok ne­ves társadalmá­ban, pontosan egy évvel ezelőtt, lapunk megszületése. Az öröm azonban nem mutatkozott tartós­nak. Szövetségünk ugyanis két szám megjelenése után kénytelen volt a­ lap megjelenését beszün­tetni, miután a MOHOSz alap­szabályainak jóváhagyása késett és így a törvényes rendelkezések ér­telmében lapunk nem kaphatta meg a megjelenéshez szükséges ál­landó kormányhatósági engedélyt- Örömmel közöljük: a Magyar Horgász ezentúl havonta rendsze­resen kerül olvasóink kezébe. Hivatalos lapunkat a MOHOSz­­ban tömörült minden horgász­­egyesület minden egyes tagja tagilletményként, díjmentesen, házhoz küldve kapja, úgy a fő­városban, mint a vidéken! A lap küldése automatikusan akkor kezdődik, amikor a belépés, illetve az állami horgászjegy meg­szerzéséhez szükséges MOHOSz- i­gazolván­y kiváltása megtörtént. Éppen ezért felhívjuk horgásztár­saink szíves figyelmét arra, hogy 1948. évi tagsági igazolványukat minél előbb váltsák ki, hogy a lap küldésében késedelem ne történjék. Kiadóhivatalunk ugyanis arra, nem vállalkozhat­ik, hogy a­ későbbi be­lépés esetén pótlólag küldje meg a lapot, mindenkinek tehát érdeke, hogy MOHOSz igazolványának ügyét­ minél sürgősebben rendezze. Legcélszerűbb, ha a tage­gye­sületek csoportosan váltják ki a MOHOSz­­igazolványokat tagjaik számára oly módon, hogy tagnévsorukat a, fejenként 16 forintos tagdíjjal együtt csoportosan küldik be a MOHOSz-nak, mely minden kése­delem nélkül küldi, meg a tagsági igazolványokat, illetve érvényesíti az 1948. esztendőre a beküldött fa­_/ • • . 7 ' 7 » Felhívás a MOHOSz volt körzeti főtitkáraihoz és a Szövetség­nek eddigi egyéni horgász tagjaihoz Amint lapunkban más helyen részletesen közöljük, a Szövetség november 16-i közgyűlése felsőbb utasításra megváltoztatta alapsza­bályait. Az új alapszabályok ér­telmében a Szövetségnek a jövő­­ben egyéni tagjai nem lehetnek Önként adódik a kérdés, mi lesz azokkal a horgászokkal, akik idáig nem voltak tagjai egyik horgász­­egyesületnek sem, hanem egyénileg léptek be a MOHOSz tagjai sorá­ba a területileg illetékes MOHOSz körzeti titkároknál. A jövőben ezek az egyéni tagok a fennálló rendeletek értelmében kénytelenek lesznek horgászegyesü­l­­­eteket alakítani és így a horgász­­egyesületeken keresztül válnak új­ra a MOHOSz tagjaivá. Saját ér­dekükben felhívjuk ezért a MO­HOSz volt egyéni tagjait, hogy a volt körzeti főtitkárok részére a Szövetség által megküldött alap­szabály-minta segítségével a leg­sürgősebben szervezzék meg saját egyesületüket. A Szövetség segít­ségére kíván lenni a volt egyéni tagoknak az egyesületek megalakí­tásánál és ezért küldi szét a volt körzeti főtitkároknak és titkárok­nak a belügyminisztériummal már előzetesen felülvizsgáltatott alap­szabály-mintát. A kiküldött alap­szabály-minta természetesen a he­lyi­ adottságoknak megfelelően alakítandó át a végleges alapsza­bályok megszövegezésénél. A­meny­nyiben egy-egy községben vagy nagyobb üzemben az ott levő hor­gászok teljesen külön horgászegye­­sületet kívánnak alakítani, úgy ennek sincs semmi akadálya, mert akár a Szövetség, akár a hivatalos lap kiadóhivatala, egyszerű beje­lentésre legnagyobb készséggel küld bármelyik ilyen külön cso­portnak is alapszabály-mintát. Kí­vánatos is volna, hogy ott, ahol lehet, esetleg­­kevesebb taglétszám­mal is, külön horgászegyesület alakuljon, mert a tagok — ismerve egymást és a helyi viszonyokat — az egyesület célkitűzéseit jobban fogják tudni megvalósítani, mint egy járási vagy megyei horgász­­egyesület, melynek tagjai talán elsinek egyszer, az évi közgyűléseken ha fognak találkozni. Az egyesüle­tek megalakítása a horgászoknak elsőrendű érdekük, mert amíg az egyesületek nem alakulnak meg, addig az érdekelt horgászok miután nem tagjai egyénileg a MOHOSz-nak , állami horgászje­gyet sem válthatnak ki. Saját, ér­dekükben tehát ismételten felhív­juk horgásztársainkat, hogy az egyesületek megszervezését azon­nal kezdjék meg, vagy ahol ilyen horgászegyesületek megalakítása bármely oknál fogva nem volna le­hetséges, csatlakozzanak a területi­leg hozzájuk legközelebb eső, már

Next