Magyar Horgász, 1952 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1952. január-március / 1-3. szám

4 Ponty-,, bölcsődék“ a Soroksári Dunaágban Lapunk más helyén közöltük, hogy a Soroksári Dunaág partján mesterséges halkeltetőállomást létesít a szövetség. A soroksári dunaági horgászok azonban nem várták be a halkeltetőállomás felállítását, hanem öntevékenyen gondoskodtak arról — mivel idén tógazdasági ivadékot nem kaphatnak —, hogy a Soroksári Dunaágból kifogott pontyapáktól és anyáktól származó jótulajdonságú ivadékok milliói kerüljenek ki a Soroksári Dunaágba. A természetes pontyívásnál ugyanis a jól sikerült ívás után, amikor a víz alá merült növényzeten m­illiárdszámra van az ikra, pár óra leforgása után, ha meg­vizsgáljuk a növényzetet, azt tapasztaljuk, hogy a lerakott ikrának már csak 1—2%-a található meg. Már m­aguk az ívóhelyen tartózkodó pontyok közvetlenül az ívás után megkezdik az ikra pusztítását és az összes halfajták mind igen szeretik főleg a már megtermékenyített és fejlődésben levő úgynevezett szempontos ikrát. Ha mégis sikerül a lerakott pontyikrából kikelnie a pontylárvának, addig, amíg szikzacskója fel nem szívódik, úszóképtelen és teljesen ki van szolgáltatva az összes h­alfajtáknak, de magának a vízhullámzásnak is, ami kivetheti a parti részekre anélkül, hogy onnan vissza tudna úszni az alkalmas vízterületre. A pontyikrának és pontylárvának tehát rengeteg ellensége van, ezért kötelességünk, hogy úgy az ikrát, mint a már kikelt pontyivadékot is megvédjük és átsegítsük az első legnagyobb nehézségeken. Dr. Woynárovich Elek, az ismert halbiológus, szövetségünk halélettani szaktanácsadója, a­­ szovjet tapasztalatok alapján kidolgozott egy rendszert és a rendszert a szövetség által sokszorosított jegyzetben rögzítette le. A rendszer lényege az, hogy az ivás ideje alatt kifogott anya- és apaállatok mesterségesen *lefejt* ivartermékeit kosarakban kelteti ki és ezáltal egyrészt teljesen megvédjü­k a lefejt ikrát attól, hogy a halak, békák, vizimadarak megegyék, másrészt pedig a kosár menedéket ad az ikrából kikelt és magával tehetetlen pirinyó pontyfiókáknak mindaddig, amíg meg nem tanulnak úszni és a kosár résein keresztül szét nem szélednek a vízben, ahol azonnal megkeresik a nekik menedéket adó vízinövényzetet. Ezeket a keltető kosarakat ugyanis — lehetőség szerint — hullámmentes helyen, vízinövényzet közelé­ben helyezik ki. A Soroksári Dunaágban 100 kosárban folyik a keltetés. Tekintettel arra, hogy a szoká­sos »kiütés« — ahogy a balatoni halászok az ivást nevezik — 7—9 naponként kétszer-háromszor is megismétlődik és egy kosárban egyszerre 140.000 darab ikrát lehet kikeltetni, szerencsés körülmények között ebben az évben közel 50 millió darab ikra fog kikelni a soroksári dunaági ponty-tó bölcsödék«-ben. A sikeres keltetés érdekében Woynárovich Elek április 10-én a ráckevei horgászegyesületek Kerek­­zátonyban levő horgásztanyáján mesterséges pontykeltető-tanfolyam­ot tartott. A tanfolyamon megjelent a Földművelésügyi Minisztérium képviseletében , Csömör Barnabás és Székelyi Árpád, a Soroksári Dunaági Intéző Bizottságot pedig Berényi János képviselte. A Soroksári Dunaági halászokból és Mal­őrökből létesített keltető brigádokon kívül jelen voltak a Nagydunai Intéző Bizottság brigádjának tagjai, valamint a lőrinci erőmű taváról Bartos Ferenc horgásztársunk. A tanfolyamon összesen 41-en vettek részt. A tanfolyam után a tanfolyam hallgatóit a Soroksári Dunaági Intéző Bizottság hal­ebéden látta vendégül. A tanfolyamon nyert tapsztalatok alapján az április 25-e körül megindult pontvívásnál eddig a legjobb eredményt Németh Gábor, kiskimlach­ázai varsás-halász által vezetett h­alkeltetőbrigád érte el. Eddig 20 kosárban folyik náluk a keltetés. Hivatalos közegek megállapítása szerint a megtermékenyítés majdnem 100%-ban sikerült. Németh Gábor, mint régi halász olyan újításokat vezetett le, amelyek alkalmasak arra, hogy a majdnem százszázalékos megtermékenyített ikrák jóformán minden vesz­teség nélkül ki is keljenek. Az Intéző Bizottság a legjobb eredményt elérő brigádot külön jutalomban fogja részesíteni. Fentiekből kitűnik, hogy a horgászok nemcsak kifogni akarják a vízből a halakat, hanem gondoskodnak arról is, hogy a gondozásukra bízott vízterület halállománya nemcsak hogy elérje a háború előtti színvonalat, hanem azt sokszorosan meg is haladja. A Horgász Szövetség a halkeltető tanfolyam jegyzeteit sokszorosíttatta. Az egyesületek, amelyek saját vízterülettel rendelkeznek, a szövetségtől megkaphatják ezeket a jegyzeteket, úgyhogy a Soroksári Dunaágban jól bevált kosaras halkeltető rendszert saját vizeikben is bevezethetik. Berényi János a Soroksári Dunaági Végrehajtóbizottság titkára A tilalom után megindul a tihanyi motoros­járat A balatoni halászati és horgászati tilalom után megindítjuk a horgásztársainknak megígért motorosjáratot Balatonföldvárról a tihanyi horgásztanyára. A motorosjárat díjmentesen fogja a tihanyi horgásztanyára beutalt horgásztársakat a menetrend szerinti vonattól a szükséghez képest hetenként egyszer vagy kétszer a tanyára szállítani. A motoros menetrendjét a beutalásokkal együtt fogjuk horgásztársainkkal közölni. A beutalások ugyanúgy történnek, mint az elmúlt évben : a jelentkezések sorrendjében legfeljebb 3—4 napra. pokon. es minden bet

Next