Magyar Horgász, 1975 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1975. január / 1. szám

A FEJLŐDÉS ÚTJÁN Írta: Dr. Dobr­ónaki Gyula, a MOH­OSZ elnöke Ismét elmúlt egy év,­­ eredményekkel, gon­dokkal teljes esztendő. Az a folyamat, amely évek óta tart, 1974-ben is folytató­dott. Szervezetében és tar­talmában tovább­ nőtt és erősödött a magyar hor­gászmozgalom. Azok az erő­feszítések, amelyeket a hor­gászmozgalom szervei, tag­jai kifejtettek és az a meg­értő sokoldalú segítség és támogatás, melyet párt-, ál­lami és társadalmi szervek országos és megyei szinten a horgászat ügyének adtak, újabb eredményekre vezet­tek.­­ Az év során 25 új hor­gászegyesület alakult. Az egyesületek többsége az ál­lami gazdaságok, a mező­­gazdasági termelőszövetke­zetek területén jött létre. Ez az irányzat már 1973- ban is érzékelhető volt. Örömmel üdvözlöm ezt a folyamatot, mert ez szocia­lista mezőgazdaságunk nagyüzemi jellegéből fakad, s a mezőgazdaságban bekö­vetkezett rohamos fejlődés egyik eredménye. A nagy­üzemmé válás sok vonatko­zásban teremt új igényt, nemcsak a munkaszervezés­­ben, hanem többek között a pihenésben, az üdülésben, a kikapcsolódásban is. A horgászlétszám 1974- ben­­több mint 13 000-rel növekedett, jelenleg az or­szág 470 horgászegyesületé­ben több mint 121 000 hor­gászt tartunk nyilván. Kü­lön örvendetes, hogy az ifjúsági horgászok száma csaknem 4000-rel emelke­dett, így összlétszámuk már meghaladja 22 000-t. Megítélésem szerint az az erőfeszítés, amelyet évek óta kifejtünk az ifjúsági horgászok érdekében, a párt és a kormány ifjúsági poli­tikájának érvényesítése cél­­­­jából, eredményhez veze­tett. A szövetségi tagdíj el­törlése a 14 éven aluli kor­osztálynál szintén segítsé­get jelentett. 1975-re közgyűlésünk ha­tározata alapján, a MÉM megértő támogatásával, a Balatoni Halgazdaság, a Halászati Termelőszövetke­zetek Szövetsége hozzájáru­lásával tovább könnyítjük a 14 éven aluli gyermekek horgászatát. E korosztály részére megszüntetjük az egyesületi tagság kötelezett­ségét. Egyszerű horgász­készséggel rendkívül ked­­­­vezményesen­­horgászhat-­­ nak. Az egyesületi tagságtól való felmentés azonban nem jelenti azt, h­ogy egye­sületeink a gyermekhorgá­szokkal való törődést­ mel­lőzhetik. Az egyesületek fel­adata az, hogy az egyszerű nyilvántartáson túl, első­sorban az ifjúsági horgá­szokra támaszkodva szer­vezzék meg e legifjabb kor­osztály rendszeres oktatá­sát, nevelését. A társadalmi szervek hozzájárulásával, je­lentős anyagi támogatásá­val, a horgászegyesületek és a horgászok egyéni áldo­zatvállalásával — mint ar­ról többször is beszámol­tunk —, megkezdtük a Ve­lencei-tó fokozott halasí­­tását. 1974-ben szövetségi hozzájárulással és a Halár­ozati Alap támogatásával közel 3 millió forint érték­ben helyeztünk ivadékot a Velencei-tóba. Az 1974. évi tapasztalatok alapján el­mondhatjuk, hogy javultak a horgászati eredmények, jó a Velencei-tavon a hor­gászok hangulata és közér­zete. Ezt a munkát k­ell foly­tatni 1975-ben is, továbbra is számítva a társadalmi szervek, a horgászegyesüle­tek és a horgászok megér­tő támogatására és anyagi áldozatára.­1974 végére rendeződött a Tisza II. víztározó halá­szati joga. Megkötöttük a megállapodást az e térség­ben működő htsz-szel. El­készült a víztározó halásza­ti szabályzata, és ez év vé­gén megkezdtük a telepí­tést is, 40 mázsa kétnyaras ponttyal járultunk hozzá a feladat végrehajtásához. A tavasszal tovább folytatjuk a munkát, elsősorban raga­dozó-telepítéssel. A MÉM miniszteri érte­kezletének állásfoglalása alapján az év folyamán me­gyei­­ tanácskozások foglal­koztak a horgászati igé­nyek megismerésével, a horgászati lehetőségek fej­lesztésével. A megyei párt és tanácsi állásfoglalások, egyes területen a disz-ve­­zetők megértése folytán 1975-ben újabb vízterületek horgászkezelésbe vétele várható. Valószínűleg hor­gászkezelésbe kerül a Drá­va—Mura teljes szakasza. Megoldódik a leninvárosiak gondja. Sikeresnek ígérkez­nek a Szolnok, Csongrád és Tolna megyei horgászati lehetőségek fejlesztésére irányuló tárgyalások. 1975-ben meg kell kezde­ni a Halászati Szabályzat előkészítését. E tárgyalások során számítunk az illeté­kes párt és tanácsi szervek megértő támogatására. A MÉM vezetésének helyes és igazságos határozatai alapján előbbre kell jut­nunk az úgynevezett közös vizek arányos teherviselése tekintetében, az adott víz­területekről befolyt hor­­gászdíjak felhasználásának rendezésében, az ivadéko­lás összetételének javításá­ban. Ahol a saját kezelésű horgászvizek területe jelen­tősen nem növekedett, ér­vényesíteni kell a törvé­nyes előírásokat, s erőtelje­sebben korlátozni a váro­sok, üdülőterületek körze­tében a halászatot. Vezető szerveink állás­­­foglalásai és határo­zatai alapján rendezni kell a Halászati Alap évek óta vitatott problémáit. Az újabb tények, ismeretek birtokában ma már nem csupán a gazdálkodás kor­szerűsítése, hanem teljesen új alapokra való helyezése a cél. Azokat az erőfeszítése­ket, melyeket a horgász­­mozgalom belső szervezeti életének fejlesztésére tet­tünk, s melyeknek kezdeti eredményei már mutatkoz­nak, tovább kell folytatni. Arra kell törekedni, hogy az új és a régi horgászok szakmai és jogszabályi is­merete bővüljön. El kell érnünk, hogy a tagság túl­nyomó többsége példát mu­tasson, s az újonnan belé­pők is a szabályokat meg­tartó, a vízparton kulturál­tan viselkedő, közösségi szellemű, aktív horgászok­ká váljanak. Határozottab­ban kell fellépni a fegyel­­mezetlenkedőkkel, a rend­bontókkal, a természeti környezet károsítóival szemben. További erőfeszítéseket kell tennünk a nevelőmun­kához szükséges tárgyi fel­tételek bővítése érdekében. Az 1974-ben — a televízió segítségével — elkészült három filmen kívül további filmeket kell készíttetni. Újabb horgász szakköny­vek kiadásáról kell gon­doskodni. Erőfeszítéseket kell tenni a Magyar Hor­gász színvonalának további javítása, s amennyiben le­hetséges, terjedelmének bő­vítése érdekében. Meg kell oldani az előállítás és ter­jesztés ismételten felmerü­lő problémáit. El kell érni, hogy a Magyar Hor­gász még inkább a horgá­szok olvasmányos, szóra­koztató és nevelő lapja le­gyen. Nyugtalanít­­ bennün­ket az a tény, hogy az elő­ző évekhez viszonyítva az előfizetők száma csökkent. Az eddigieknél nagyobb­­ gondot kell fordítani az egyesületi vezetők tájé­koztatására, vezetési isme­reteik gyarapítására, az egyesületi demokratizmus, és általában az egyesületi élet fejlesztésére. 1975 jelentős esztendő hazánk, dolgozó népünk életében. Ebben az évben ünnepeljük felszabadulá­­sásunk 30. évfordulóját, s ebben az évben tartja pár­tunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresz­­szusát. Széles körű, nagy eredményeket hozó szocia­lista munkaverseny bonta­kozott ki az évforduló és a kongresszus tiszteletére. Mindenki egy kicsit többet akar tenni az ország, né­pünk felemelése érdekében. Ez a törekvésünk nekünk horgászoknak is, kinek-ki­­nek a maga munkahelyén, gyárban, üzemben, hivatal­ban, intézményben vagy a mezőgazdaságban. Az a társadalmi elismerés és egyre inkább tapasztandó megbecsülés, amely a hor­gászmozgalmat, a horgász­szervezeteket az elmúlt években érte, akkor fejlőd­het, erősödhet tovább, ha egyéni életünkben is, jó munkával alapozzuk meg, érdemeljük ki horgász­sportunk támogatását. E­redményes munkával­­ telt el az 1974-es esz­tendő. Köszönet mindazok­nak az aktíváinknak, tiszt­ségviselőknek, az állami és társadalmi szervek képvi­selőinek, akik megértő és áldozatkész munkájukkal segítettek bennünket. Ezt a munkát és megértő támo­gatást kérem 1975-re is. E gondolatok jegyében kívá­nok minden horgásztár­samnak és családjának örömteli, boldog új eszten­

Next