Magyar Horgász, 2009 (63. évfolyam, 1-12. szám)
2009. január / 1. szám
Horgász Alapítva: 1947. www.mahor.hu mahor@t-online.hu LXIII. évfolyam, 1. szám Megjelenik minden hónap elsején FŐSZERKESZTŐ: SZALAY FERENC Szerkesztőségi titkár: Takács Ágnes Olvasószerkesztő: Diósdi László Művészeti szerkesztő: Gyurka Györgyi Szerkesztőségi munkatárs: Bácsiné B. Bea, Fereákné Bondár Éva Szakmai munkatárs: Szarvas Zoltán Szakmák, állandó munkatársak: Balázs Piri, Bokor Károly, Ferenczy Dénes, Hajdú Lívia, Hunyady Attila, Katus Gyula, Magyar Szilárd, Matula Gy. Oszkár, Monos Tibor, Murányi Antal, Papp Károlyné dr., Christian Schlatt, Szörényi Zoltán, Vass Csaba valamint a megyei, fővárosi és külföldi tudósíták. Fotók: Hancsovszki János és a szerzők Szerkesztőségi szakmai bizottság: Bokor Károly, Montska Éva, Nagy András Béla, Nyerges Csaba, Rajnai Árpád, Szalay Ferenc, dr. Székely Ádám, Dr. Varga Miklós A SZERKESZTŐSÉG CÍME: Telefon és fax: 331-3300 1066 Budapest, D u. 3. levélcím: 1373 Budapest, Pf. 611. e-mail: mahor@t orine.hu info@mahor.hu kep@mahor.hu HIRDETÉSFELVÉTEL: Telefon: 311-3232 Munkanapon 8-12 óra között, valamint az info@midhor.hu (szöveg), a kep@mahor.hu (képek) címen, a 331-3300 faxon és a szerkesztőség címén. KIADJA A MAGYAR ORSZÁGOS HORGÁSZ SZÖVETSÉG Felelős kiadó: Dr. Szabó Imre 1124 Budapest, Korompai u. 17. Levélcím: 1511 Budapest, Pf. 7. Telefon: 248-2590 email: mohosz@mohosz.hu Internet: www.mohosz.hu Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága 1008 Budapest Orczy tér 1. Előfizethető valamennyi postán, kézbesítőknél, e-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu faxon: 303-3440. További információ: 0680444 444 Terjeszti a Magyar Lapterjesztő Rt. és a regionális részvénytársaságok, a Color Interpress Kft., valamint a kiadó. Nyomdai előkészítés: Duotone Repro Kft. Tördelés: Tóth Viktor Internet: www.veszpremi-nyomda.hu e-mail: nyomda@veszpremi-nyomda.hu Ára: 245 Ft, előfizetésben 225 Ft. Előfizetési díj: egy évre 2700 Ft. Kizárólag pontos névvel és lakcímmel ellátott levelekre, illetve e-mailekre válaszolunk. Kéziratokat, fotókat nem őrzünk meg, nem küldünk vissza. A hirdetések tartalmáért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Minden jog fenntartva. Copyright Magyar Horgász. 2009. ISSN 0133-2112 Index 25579 Egy nevezetes madár, Edgar Allan Poe hollója, a jeles költő ajtajára telepedve keltett háborgatóan nyugtalanító gondolatokat a költőben: M 1 „Majd csak elmegy, messziszáll, Mint remények, mint barátok...holnap ez is messziszáll. S szólt a Holló: Soha már!". Nos, a horgászok is hiába reménykedtek abban, hogy a kormorán messze száll, nem szállt. Csak jöttek, jöttek, majd minden európai országba, csapatostul, s belepték a vizeket, vízparti erdőket, mint a képzeletbeli holló, s ha felröppentek is, csak azért, hogy megegyenek naponta átlagban fejenként kilónyi halat, egy év alatt mintegy 300 ezer tonnát kontinensünk vizeiből. Ez olyan 1,2 milliárd euró, azaz háromszázhúsz milliárd forint értékű kár. Persze ez csak jóindulatú becslés, mivel a kormorán, bármilyen zseniális madár is (mert azt ismerjük el, nem csupán szép és még talán méltóságteljes is, mint Poe hollója, hanem kifejezetten okos állat), de nem tudja megkülönböztetni a védett halat, a nemes halat, és az egyéb halat, mint kategóriákat, válogatás nélkül irtja-tizedeli az európai vizek halállományát. S terjeszt halálos kórt erdőkön-mezőkön. Aki látott már kormorán lelakta erdőrészleteket, nem felejti el azt a lehangolóan megdöbbentő, látványt, amit a lecsupaszítottan meredező ágak mutatnak. Az irtózatos károk elleni védekezésre nemcsak, hogy nem volt egységes szabályozás az unió országaiban, hanem kifejezetten védte egyfajta nem eléggé átgondolt, ésszerűtlen szemlélet a kárókatonákat (nem jogi, hanem köznapi értelemben gondolom ezt az óvást, hiszen a kormoránok szigorú védelmének előírását az EU tulajdonképpen már 1997-ben feloldotta). Pedig, ha van valami a horgászat területén, ami ellen csakis közösen, az országok öszszefogásával lehet fellépni, az éppen a kormoránok egyre tömegesebb, kártékony jelenléte. Horgászszervezetek, akvakultúrás szervezetek, halgazdálkodók sürgették egyre inkább a kárókatonák egységes korlátozását. Nagy döntést hozott hát az Európai Parlament, amikor december 4-én nagy többséggel elfogadta Heinz Kindermann európai parlamenti képviselő jelentését a „kárókatonák által a halállományra, a halászatra és az akvakultúrára nézve okozott károk mérséklését célzó európai kárókatona-állomány gazdálkodási terv” kidolgozásáról. Ezzel - nyugodtan mondhatom - a halállomány szempontjából döntő fontosságú határozattal az Európai Parlament kinyilvánította: szükségesnek tartja, hogy a tagállamok és az Európai Bizottság közös intézkedéseket dolgozzanak ki a kormoránállomány visszaszorítására. Ahogy a határozat fogalmaz: „teremtsenek feltételeket egy európai szintű kárókatonaállomány-gazdálkodási terv létrehozásához”, és figyelembe véve egy ilyen gazdálkodási terv kedvező hatásait ,terjesszenek elő javaslatokat a kárókatonákkal kapcsolatos problémakör megoldására." Nagy döntés ez, amely egyúttal az imént említett szervezeteknek, közöttük a horgászszervezeteknek is jelentős sikere. Persze ez nem azt jelenti, hogy azonnal le lehet lőni minden kormoránt. De örvendetes, hogy az unió legfelső szervezete tette a pecsétet erre a jelentésre, mert ez azt jelenti, hogy a tagállamok felismerték a kormoránok által okozott károk nagyságának és a károk folyamatos növekedésének jelentőségét, felismerték, hogy a természetet a maga komplexitásában kell védeni, hogy az emberek munkája kárba ne vesszen. Végülis találni kellett megoldást a halállomány védelmére. Hogy ne úgy végződjön, mint az említett vers: „fel nem röppen, soha már”. Jó hír ez az új év beköszöntekor. Bizakodóbbak lehetünk, hogy ha 2008 ilyen jól végződött, a 2009■ esztendő még sok örömöt hozhat nekünk, horgászoknak. Csak megfelelő információk, ésszerű következtetések, jóakarat szükséges hozzá, mint mindenhez. ÖN A MAGYAR HORGÁSZT OLVASSA - ÉS IGAZA VAN! M°9r°rHwg0$ 3