Magyar Idők, 2017. március (3. évfolyam, 51-75. szám)
2017-03-01 / 51. szám
2 BELFÖLD ■ A tíz vádlott migráns közül kilenc már nem tartózkodik Magyarországon Jogerősen elítélték a röszkei tömegzavargás résztvevőit Részben helybenhagyta, részben pedig enyhítette a Szegedi Törvényszék a röszkei tömegzavargás résztvevőinek elsőfokú ítéletét. A tíz vádlott közül kilenc ismeretlen helyre távozott a tavaly nyári ítélethirdetés óta. Gidró Kriszta '«■«■■■■■■Mi Másodfokon is elmarasztaló ítélet született a 2015. szeptemberi röszkei tömegzavargás résztvevőinek ügyében. A perben összesen tíz vádlott volt, közöttük egy idős asszony és egy kerekesszékes férfi is. A másodfokú bíróság hat vádlott esetében helybenhagyta az első fokon kiszabott 14 hónapos börtönbüntetést és négy évre szóló kiutasítást Magyarországról. A hetedrendű vádlott egy szír fiatalember, aki a röszkei határátkelőnél egy megafon segítségével a kerítés átszakítása után beszélt a tömeghez. Az ő esetében az első fokon kiszabott hároméves börtönbüntetést és tízévnyi kiutasítást kettő, illetve hat évre enyhítette a Szegedi Törvényszék. A nyolcad-, kilenced- és tizedrendű, rossz egészségi állapotú vádlottak jogerősen is egyévnyi felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. A tárgyaláson csak a hetedrendű vádlott jelent meg, ugyanis ő volt az egyetlen, aki nem szabadlábon várta a másodfokú eljárást. Az ügy másik kilenc vádlottja ismeretlen helyen tartózkodik, illetve kettejükkel kapcsolatban az ügyvédek azt mondták a tárgyaláson, hogy már Nyugat-Európában vannak. A bíróságon elhangzott: bár a vádlottak egy kivétellel menedékkérelmet nyújtottak be Magyarországon, többségüknek ügyét a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal már tavaly augusztusban lezárta, mert akkor már nem találták őket. Emlékezetes, az elsőfokú ítéletet tavaly július elején hirdette ki a Szegedi Járásbíróság. Ugyancsak a tegnapi tárgyalás során derült ki, hogy az ügy ötödrendű vádlottja a büntetőeljárás során hamis személyi adatokat adott meg: valójában nem szíriai, hanem iraki állampolgár. Ő az egyik egyébként, akiről tudni lehet, hogy Ausztriában tartózkodik, ügyvédje elmondása szerint felesége és gyermekei már tavaly megkapták ott a menekültstátust, azóta feltehetően a vádlott menekültügyi eljárása is lezajlott a szomszédos országban. Mint arról lapunkban beszámoltunk, 2015. szeptember 16-án - egy nappal azután, hogy a magyar hatóságok lezárták a határt - tömegzavargás tört ki a röszkei határátkelő szerbiai oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést próbálta kidönteni, majd néhányan kővel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. A tömegzavargás résztvevői ledöntötték a határt védő kaput, és jogellenesen magyar területre léptek. Az összecsapás közben tucatnyi magyar rendőr sérült meg, többeket kórházba is kellett szállítani. Az ítélet indoklása során elhangzott: az átkelőnél tömegzavargás alakult ki, a határt a rendőrök testpáncélban, könnygáz és vízágyú segítségével védték, így senkiben nem alakulhatott ki az a téves elképzelés, hogy a kapu erőszakos kinyitását követően jogszerűen magyar területre léphetnek. Csak az őrizetben lévő terhelt jelent meg a bíróságon Fotó: Havran Zoltán Nem sértették meg az aktivisták jogait A Kúria jogerős végzése szerint nem bizonyítható, hogy akadályozta volna a rendőri intézkedés az Együtt aktivistáit az olimpiával kapcsolatos Határ úti népszavazási aláírásgyűjtésben. Szigetvári Viktor, az Együtt országos politikai tanácsának elnöke azért fordult a Fővárosi Választási Bizottsághoz, mert úgy vélte, a közterület-felügyelők megsértették az aláírásgyűjtés szabadságára vonatkozó jogszabályt, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét még február 7-én. A rendőrök akkor az említett helyszínen egy körözött ember elfogása miatt intézkedve sorfalat álltak az Együtt-aktivisták pultja előtt. (Hvg.hu) Pert nyert a Mahir Cityposter A főváros szabálytalanul bontott szerződést a Mahir Cityposterrel 2015-ben a hirdetőoszlopokról - mondta ki jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla debreceni tanácsa tegnap. A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cég szerződése így érvényes, a hirdetőoszlopok pedig 2031-ig a helyükön maradnak. A fővárosi fideszes képviselők arra hivatkoztak, hogy a cég nem tartotta be vállalásait, viszont a Mahir Cityposter közbeszerzési hatósági döntésekkel cáfolta ezeket az állításokat. (MI) Kezdődik a fővárosi vizsgálat az OLAF-jelentésről Kibújtak a meghallgatás alól a volt MSZP-s városvezetők Baranyai Gábor Ha nem lenne takargatnivalója, nem rejtőzködne, eljött volna az Országgyűlés gazdasági bizottságának az OLAF-jelentést tárgyaló ülésére Gy. Németh Erzsébet, a Fővárosi Közgyűlés MSZP-frakciójának korábbi vezetője, valamint Horváth Csaba és Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes - jelentette ki Bánki Erik, a testület fideszes elnöke tegnap a Parlamentben, ahol a bizottság az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a 4-es metró beruházásról készült jelentése kapcsán hallgatta volna meg a volt szocialista városvezetőket. A három meghívott írásban jelezte, hogy nem kívánnak részt venni a gazdasági bizottság ülésén - közölte Bánki Erik. Úgy fogalmazott: a távolmaradást azért is meglepőnek tartja, mert nagyon fontos információk vannak náluk. A bizottsági elnök szerint a meghívottak segíthettek volna, hogy tisztázzák, minden idők legnagyobb korrupciós botrányában a 4-es metró pénze milyen MSZP és SZDSZ közeli vállalkozókhoz vándorolhatott, és ebben milyen felelőssége volt a politikusoknak. Bánki Erik közölte: a bizottság nem adja fel, folytatják az OLAF-jelentés kapcsán megkezdett munkát, jövő hétfőn Tarlós Istvánt hallgatják meg. A főpolgármester korábban már felajánlotta segítségét a bizottságnak. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára mind az ülésen, mind az utána tartott sajtótájékoztatón kijelentette: 166 milliárd forintot loptak el a magyar és az európai adófizetőktől, és lehet, hogy még további 59 milliárd forint bírsággal is szembe kell néznie az országnak. A baloldali politikusok, akik ezt meg tudnák akadályozni, hiszen minden információval rendelkeznek, bojkottálják a bizottsági munkát - hangsúlyozta. Az OLAF- jelentés alapján a főváros vizsgálata is megkezdődik. Jövő hét elején ül össze a 4-es metró beruházásaihoz kapcsolódó korrupciós ügyek feltárására megalakult munkacsoport - jelentette be tegnap Borbély Lénárd, a testület elnöke. A munkacsoport fő célja, hogy kiderítsék, kikhez kerültek az ellopott pénzek és hogy megnevezzék a politikai felelősöket. Gy. Németh Erzsébet és Horváth Csaba bojkottálta a testület munkáját Fotó: MTI 2017. március 1., szerda ■Mm Kormányzati segítség a civileknek A megyékben és a fővárosban egy-egy Civil Információs Centrum segíti az alapítványok, egyesületek és önkéntesek munkáját. A 2017-2019 között megvalósuló programról szóló dokumentumokat Rétvári Bence és Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkárai adták át a nyilvános pályázaton kiválasztott civil szervezeteknek. Csejk Miklós A civileknek a legnagyobb segítséget a civilek tudják nyújtani - jelentette ki a megyékben és a fővárosban működő Civil Információs Centrumokkal (CIC) kötött szakmai együttműködési megállapodások tegnapi ünnepélyes átadásán Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Hangsúlyozta: nyilvános pályázaton választották ki azokat a komoly múltra visszatekintő szervezeteket, amelyek a következő három évben tájékoztatással és rendezvényekkel segíthetik a szféra fejlődését, erősödését. Hozzátette, hogy a lehetőséget elnyerő szervezetek „egy jól bevált rendszer folytatásának lehetnek a részesei”. Szólt arról is: idén 315 millió forinttal támogatja a kormány a munkájukat. A civil szervezetek munkája megsokszorozza a támogatásként nyújtott forrásokat - mondta Soltész Miklós, a tárca egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Fontosnak nevezte, hogy ezek a tömörülések határokon belül és kívül végzett munkájukkal is szolgálják a nemzetet. - Szerencsére Magyarországon a civil szervezetek döntő többsége valóban civil célra jött létre - mondta lapunk kérdésére Rétvári Bence. Hozzátette: a kormányzatnak fontos szö,vetségesei minden területen a civil szervezetek. Ám van a több mint 60 ezer civil szervezettel szemben néhány tucat, amelyeket egyértelműen politikai, gazdasági nyomásgyakorlás érdekében hoztak létre. A civilség csak egy külső forma, amelyet magukra húznak, de valójában külföldi érdekeket szolgáló szervezetekről van szó. Támogatásaik jó részét is külföldről kapják. Az elmúlt évtizedekben számtalan országban számtalan minta, példa van arra, miként próbálják egyértelművé tenni mindenki számára, mely szervezetek azok, amelyek bár civileknek nevezik magukat, valójában külföldi érdekeket képviselnek, és így is járnak el. Mi most ezeket a nemzetközi példákat vizsgáljuk - fejtette ki Rétvári Bence. 1 .