Magyar Idők, 2018. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-14 / 38. szám

iM* Vb] if» W­f i»J r»H­PW^tahi* r kj ft] kYsi i­i EURÓPA A SZAÚDIAK MECSETEITŐL FÉL A radikális iszlamizmus elterjedé­se miatt aggódó belga kormányzat nem adja többé bérbe Szaúd-Ará­­biának Brüsszel legrégebbi és leg­nagyobb mecsetét, mivel abban a belga hatóságok megítélése szerint nem a társadalmi beilleszkedésre, hanem az elidegenítésre nevelik a fi­atal muszlimokat. A szerződés fel­mondása a Párizsban, majd Brüsz­­szelben elkövetett terrortámadások után merült fel belga kormányza­ti körökben, miután kiderült, hogy a­ merényletekben részt vevők többsé­ge Brüsszelben nőtt fel. A 7. oldal CORNSTEINT JELÖLTÉK BUDAPESTI NAGYKÖVETNEK Donald Trump amerikai elnök Da­vid B. Cornstein New York-i üzlet­ embert jelöli az Egyesült Államok magyarországi nagykövetének - je­lentette tegnap a washingtoni Fehér Ház honlapján. A közlemény szerint Cornstein jelenleg a Pinnacle Advi­sors cég elnöke, korábban pedig ve­zető tisztségeket töltött be a Nasdaq amerikai részvénytőzsdén dollár­­milliárdos értékben jegyzett Finlay Enterprise vállalatnál. Colleen Bell, a legutóbbi amerikai misszióvezető tavaly januárban - Donald Trump elnöki beiktatásával egyidejűleg­­ hagyta el Budapestet, azóta ügyvivő vezeti a képviseletet. Az új amerikai nagykövet kinevezését kongresszusi meghallgatás előzi még meg. (MTI) A MARHATENYÉSZTŐK MEGSZENVEDIK A HÁBORÚT Nem várt területen érezteti hatását a szíriai háború: a konfliktus egyes következményeit a magyar marha­­tenyésztők tapasztalják saját bőrü­kön. Míg továbbra is nagy a keres­let ugyanis a magyar húsmarhá­ra, a legfontosabb piacunknak szá­mító Törökország, részben a hábo­rú miatt, egyre kevésbé tudja megfi­zetni a kiváló minőségű árut. A te­nyésztők egyesületének elnöke arra figyelmeztet: lassan olyan alacso­nyak az árak a török piacon, hogy az embernek meg kell gondolnia, sza­bad-e ebbe a relációba eladni. A ha­tékonyság és a technológiai verseny­­képesség a hazai tenyésztők számára is meghatározó lesz - állítja a szak­ember. A 12. oldal ­ IDŐJÁRÁS Forrás: OMSZ MA | 1 3 °^ ***v C -2°C V CSÜTÖRTÖK : PÉNTEK : SZOMBAT­I ÁRFOLYAMOK Forrás: MNB EURO­­ SVÁJCI FRANK 311,90 ^ 1 270,89 ^ magyar "1 O­RT­ konzervatív J.vLvrt­ közéleti napilap Nyolcmilliárd forintból fejlesztik a Szent Imre-kórházat * 6. oldal Az adóhivatal ellenőrzésekkel készült a Valentin-napra * 15. oldal Kétszer annyi magánlakóház épülhet mint két éve * 13. oldal A törvény a migráció szervezői elleni fellépést segíti Már a parlament előtt a szigorított Stop Soros Baranyai Gábor Szűk egy hónappal azután, hogy Pintér Sándor belügyminiszter bejelentette, az illegális bevándorlás elleni törvényter­vezetet készített a kormány, a kabinet be is nyújtotta a parlamentnek a Stop Soros törvénycsomagot. A javaslat a ko­rábban tervezettnél szigorúbban lépne fel az illegális migrációt támogató szer­vezetekkel szemben, amelyek számára nem regisztrációs kötelezettséget írná­nak elő, hanem engedélyhez kötnék a működésüket. Az engedélyt a belügy­miniszter adná meg az után, hogy a ké­relmezők nemzetbiztonsági szempon­tú átvizsgálása megtörtént. Az eljárás miatt kétharmados törvényt kell módo­sítani, ezért a kormány és a Fidesz fel­szólította az ellenzék képviselőit, hogy az ország biztonsága érdekében tegyék félre pártpolitikai érdekeiket és támo­gassák a Stop Sorost törvényt. A törvénycsomag másik két elemét változatlan formában nyújtják be a par­lamentnek. Ezek alapján a illegális be­vándorlást szervező, támogató szerve­zeteknek külföldi juttatásaik után 25 százalékos illetéket kellene fizetniük, illetve az illegális migrációt szervező,­­ azt támogató, a nemzetbiztonságot ve­szélyeztető személyeket idegenrendé­szeti távoltartás alá vetnék. A kabi­net azt szeretné, ha az Országgyűlés minél előbb elfogadná a Stop Sorost. A parlament az április 8-i országgyű­lési választás előtt jövő héten ülése­zik utoljára. A törvénycsomag a kor­mánypárti frakciók ma kezdődő két­napos, kihelyezett visegrádi ülésének is az egyik fő témája, és valószínűleg Orbán Viktor miniszterelnök vasár­nap délutáni évértékelőjének is hang­súlyos eleme lesz. * 2. oldal A jogszabálytervezet benyújtását követően eltűnnek a figyelemfelhívó közterületi plakátok Fotó: Kurucz Árpád Igazodás és összezárás az ellenzék soraiban Magyar Idők A teljes népesség körében csupán nyolc-, és a biztos pártválasztók kö­zött is éppen tízszázalékos az MSZP támogatottsága - derül ki az IDEA Intézet januári felméréséből. Az ered­mény azért figyelemreméltó, mert a szocialistáknak öt helyett tíz száza­lékot kell elérniük a parlamentbe ju­táshoz, miután úgy döntöttek, közös listát állítanak a Párbeszéddel. Kide­rült az is: a baloldali pártválasztók 45 százaléka támogatná saját jelölt­jének a visszalépését a Jobbik javára a kormánypárti induló legyőzése ér­dekében, ha utóbbi az esélyesebb, sőt 34 százalékuk még szavazni is haj­landó lenne Vona Gáborékra. Mind­ezek tükrében nyer értelmet, hogy az MSZP Gyöngyösön lényegében visz­­szalépésre kényszerítette saját, a vá­rosban köztiszteletben álló jelöltjét, Hiesz György polgármestert, aki he­lyett még nem állítottak hivatalosan jelöltet. A helyzet az itt induló Job­bik-elnöknek kedvez. Ami egy másik ellenzéki párt, az Együtt elnökét illeti, a jobb- és a balol­dali „kormányváltó erők” összezártak Juhász Péter mögött, akit bántalma­zással vádol korábbi élettársa. Juhász ellen pártja nem kezdeményez etikai vizsgálatot, sőt, maradhat az Együtt listájának élén. * 3. és 4. oldal A baloldalnak érdeke a bevándorlás Bevándorlók tömegeire támasz­kodva igyekszik visszanyerni ere­jét a Nyugat baloldali és liberális pártjainak többsége. Mindez pél­daként szolgálhat a magyar ellen­zék számára is. Nagy Áron-Kiss Adorján Európában a bevándorlók nem egy ízben döntöttek már el választásokat. 2002-ben például a németországi törökök szavaza­tain múlott az, hogy a szociáldemokrata Gerhard Schröder megőrizhette kan­cellári méltóságát. Figyelemre méltó to­vábbá az is, hogy 2013 és 2017 között a Bundestagban tizennégy nem euró­pai származású képviselő foglalt helyet, most húsz, és három baloldali frakció­ban - az SPD-nél, a Linke, valamint a Zöldek soraiban - egyaránt növelték befolyásukat. Franciaországban is a muszlimok dön­tötték el a 2012-es elnökválasztást, ame­lyen a szocialista Francois Hollande a magrebi és fekete-afrikai szavazók mö­götte felsorakozó mintegy kétmilliós tö­megének köszönhetően egymillió sza­vazattal előzte meg a konzervatív Ni­colas Sarkozyt. A legutóbbi francia vá­lasztáson pedig a muszlimok 92 száza­léka adta végül arra az Emmanuel Mac­­ronra a voksát, aki most engedélyezné a francia főimám intézményét, és az úgy­nevezett halál-adónak a bevezetésével biztosítaná az imámok fizetését. A helyzet Ausztriától Nagy-Britanniá­­ig hasonló: a több százezres,­­milliós­ be­­vándorlótömegek jellemzően balra húzó, politikaalakító tényezővé váltak az el­múlt évtizedekben. Magyarországon a migránsok száma egyelőre túl alacsony ahhoz, hogy érdemben befolyásolják a választásokat, nem szabad azonban el­felejteni, hogy a helyhatósági választá­sokon az itt letelepedettek, a bejelen­tett lakóhellyel rendelkező menekültek is részt vehetnek. Folytatás a 2. oldalon A vásárhelyi választás április 8. főpróbája Borsodi Attila Az időközi polgármester-választás nem Hódmezővásárhely miatt fontos a sajtó­­ nak és az országos politikának, hanem azért, mert az áprilisi országgyűlési vá­lasztás előtt az ellenzéki pártok model­lezhetik, van-e együtt esélyük a kormány­pártokkal szemben - vont mérleget a he­lyi kampányról a Fidesz-KDNP-s jelölt. Hegedűs Zoltán a lapunknak adott in­terjúban úgy fogalmazott, hogy az el­lenzék laboratóriumnak tekinti a várost, a vásárhelyieket pedig kísérleti egerek­nek. A politikus úgy véli: a választás va­lódi tétje, hogy Vásárhely nyertes város marad, vagy újra vesztes lesz. * 5. oldal

Next