Magyar Ipar, 1882 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1882-06-30 / 12. szám

I. kötet. Budapest, 1882. junius 30. 12. szám. AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜ­LET Megjelen minden hóban kétszer, a hó első és második felében. Az egyesület hivatalos közléseit egyszersmind az egyesület „Industrie-Zeitung fü­r Ungarn“ czimű német közlönye hozza. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal az országos magyar iparegyesület helyiségében. Budapest, Ferencziek bazárja 1. emelet. Szerkesztő : Az országos iparegyesület tagjai e lapot ingyen kapják. Főmunkatárs: MUDRONY SOMA. Nem tagokra nézve az előfizetés egész évre 3 frt. félévre 1 frt. 50 kr. GELLÉRI MÓR. TARTALOM. : általános rész: Szemle. — A sévresi porczellángyár. — Szászország iparfejlődése történetéből. (Vége.) — Ipari mozgalmak. — Kiállítások, versenyek.— Gyakorlati iparűzés.— Különféle közlemények.— Hivatalos közlemények. Az ipariskolák szervezése kérdéséhez.— Szállitási ügyek. — Nyugtázás. — Hirdetések. MAGYAR IPAR (ezelőtt »ANYAGI ÉRDEKEINK«) SZEMLE. Az iparrendészeti kihágásokra kirótt pénz­­büntetéseknek elzárásra való átváltozta­tása körül követendő eljárás iránt Mármaros megye alispánja részéről egy előfordult eset alkalmából a belügyminiszterhez kérdés intéztetvén, a miniszter a felmerült kérdésre vonatkozólag, egyetértőleg a földmű-, ipar- és kereskedelmi miniszterrel, Máramaros megye közönségét következőkben értesítette : A bü­ntető­­törvénykönyvnek életbeléptetéséről szóló 1880. tvczikk értelmében hatályban maradt egyes országos törvé­nyeknek azon rendelkezései, melyek az ezen törvé­nyekben foglalt határozmányok alapján megállapított pénzbüntetéseknek mikénti átváltoztatására vonat­koznak, az imént idézett 1880. XXXVII. tvczikk 13. §-a szerint az életbe lépett büntető törvényeknek idevágó rendelkezései által csak annyiban érin­tettek, a­mennyiben kimondatott, miszerint a 300 frtot felül nem haladó pénzbüntetések elzárásra, az ezen összeget meghaladó pénzbüntetések pedig fogházbüntetésre változtatandók át; egyebekben az említett országos törvényeknek a pénzbüntetések mikénti átváltoztatására vonatkozó spec­iális hatá­­rozmányai, a büntető törvények s az azoknak életbeléptetéséről szóló törvény által egyáltalán semmi tekintetben nem érintetvén s nem módo­síttatván, önként következik, mikép a kérdéses kü­lönleges határozmányok érvényben lévőknek tekin­tendők s mint ilyenek az illető törvények alapján kirótt pénzbírságok átváltoztatásánál adott esetekben zsinór­mértékül veendők. Oly esetekben, midőn a büntetés alá vont cselekmény megbüntetése iránt már az életbe léptetett új büntető törvények is tartalmaznak intéz­kedést, a kirótt pénzbüntetésnek átváltoztatása, — tekintettel azon körülményre, hogy az 1880: XXXVII. t.-cz. 2. szakaszánál fogva ilyen esetekben már maga a büntetés és nem az illető cselekmény meg­büntetése iránt szintén intézkedő hatályban maradt különös országos törvény alapján, hanem a büntető törvények vonatkozó szakasza alapján rovandó ki, mindenkor az utóbb érintett törvénynek határozmá­­nyai szerint eszközlendő. Az 1872. évi Vil­. t.-cz. intézkedéseinek tárgyát képező iparrendészeti kihá­gások miatt megállapított pénzbírságok tehát, a fen­tiek szerint, a büntető törvénykönyvek életbelépte­téséről szóló törvény értelmében, az ezen törvény 13. szakaszában foglalt határozmánynak szemmel tartásával, az esetre, ha a büntetés alá vont kihágás megbüntetése iránt a büntető törvények nem intéz­kednek, nem az 1879. évi XL. t.-cz. 22. szakasza, hanem az 1872. évi VIII. t.-cz. 85. szakasza szerint változtatandók az elzárásra. A gyári törvények nemzetközi sza­bályozása. A svájczi szövetségtanácsban indítvány létetett, hogy a szövetségtanács tegyen lépéseket a legfontosabb iparos államokkal egyetértőleg a gyári törvények nemzetközi szabályozására. Ezen indítvány következtében a szövetségtanács körrendeletet inté­zett Svájcznak Párisban, Londonban, Brüsselben, Berlinben, Bécsben, és Rómában székelő ügyvivőihez, hogy puhatolják ki, minő magatartást tanúsítanának a kormányok ezen kérdéssel szemben. Az erre érke­zett válaszok tartalma a következő: Francziaország­­ban azon időben a kamara elvetett egy törvény­­javaslatot, a­mely a napi munkaidőt, maximális 10 órá­ban állapította volna meg. Ezen határozat következ-

Next