Magyar Ipar, 1932 (53. évfolyam, 1-18. szám)

1932-12-02 / 17-18. szám

MAGYAR IPAR év), Fölkér Sándor bádogos (33 év), Szegedi Bálint bádogos (33 év), Babocsán Ágoston fényező (33 év), Prager Jakab rak­tárnak (33 év), vitéz Kocsárd Géza fényező (32 év), Farkas Lajos üzemvezető (21 év). Friss Zsigmond és dr. Doctor rt.- cégnél: Majernik Janka munkásnő (24 év), Laufer István munkás (22 év), Fülöp Mária munka­vezetőnő (21 év). Egyesületi bronz munkáséremmel tüntettettek ki: Hantos Testvérek rt.-nél: Nelken Ábrahám mázoló (19 év), Szabados Dániel mázoló (18 év), Keresztes János szobafestő (17 év), Stuber József mázoló (16 év), Marx és Grossmann cégnél: Holzmüler Gyula bádogos (16 év), Friss Zsigmond és dr. Doctor Guido rt. cégnél: Lilienberg Hugó munkavezető (18 év), Hangyái Ágnes munkásnő (18 év), Kulcsár Róza munkásnő (18 év), Fülöp Jolán munkásnő (16 év), Reiner Katica munkásnő (16 év), Kiss Edéné munkásnő (16 év), Lukács Istvánna munkásnő (16 év). A kitüntetettek nevében a kapott kitüntetésért Brettschnei­­der Vilmos m­ondot köszönetet az Országos Iparegyesület igazga­tóságának. A kitüntetésről szóló oklevelek átadása után Dálnoki- Kováts Jenő igazgató üdvözölte a 40 éve és ennél is régebben az Országos Iparegyesület kötelékébe tartozó tagokat, akik a következők: Pompéry Elemér, a szabadalmi bíróság ny. elnöke, Ottenreiter Károly koszorús keztyűkészítőmester, Salzer J. pa­­pirárugyár, Wintermantel és Szombathy ékszerészek, Kanitz József papírkereskedő, Magyar Általános Kőszénbánya. Majd szeretetteljes szavakkal emlékezett meg azon egyéni tagokról, akik egy fél évszázada hűséges tagjai az egyesületnek s azon tagokról, kik egy fél évszázadot jóval meghaladva, tagságukkal tanúbizonyságát adták az egyesülethez való ragaszkodásuknak. Itt első helyen kell megemlíteni Klemp Gusztáv felsőipariskolai igazgatót, ki 50 éve, dr. Fekete Ignáczot, ki 49 éve és Hir­­m­ann Ferencet, ki 47 éve tagja egyesületünknek. Atyai jogon régi tagjaink között üdvözölhetjük Beliczay Imre mézeskalá­­csos céget, ki 90 éves, Jungfer Gyulát, ki 62 éve, Lingel Ká­rolyt, Seenger Bélát, kik­­58 éve, Chorin Ferencet, Kollerich Pált, Radocza Jánost és Stühmer Frigyest, kik 52 éve, a Salgótar­jáni Kőszénbánya, Küshne-gépgyár, Zwack J. és Társa tagtár­sakat, kik 59 éve tagjai az egyesületnek. Elnök ezután a díszközgyűlést 5 percre felfüggesztette, majd szünet után az évi jelentés előterjesztése következett, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogad. Dr. Balthazár Béla fő­titkár az 1931. évre vonatkozó zár­számadásokat olvassa fel, majd Róna Árpád számvizsgáló­bizottsági tag a szám­vizsgáló-bizottság jelentését teszi meg. Miután a közgyűlés úgy a zárszámadást, valamint a számvizs­gáló-bizottság jelentését tudomásul veszi és rendben lévőnek ta­lálja, a felmentést az igazgatóságnak 1931. évi december hó 31-re terjedőleg megadja. Dr. Balthazár Béla az 1932. évi költségvetést ismerteti, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogad. Fekete Ignác igazgatósági tag bejelenti, hogy ez évben alapszabályaink értelmében elnökünknek Tolnay Kornél ny. államtitkárnak és egyik alelnökünknek, Hauswirth Ödön keres­kedelmi tanácsosnak mandátuma lejár. Indítványozza, hogy úgy az elnöki, valamint az alelnöki tisztre ismét Tolnay Kornélt, illetve Hauswirth Ödönt válasszák meg. A közgyűlés Fekete Ignác dr. Indítványát egyhangú lelkesedéssel magáévá tette s további hat, illetve három évi időtartamra elnöknek Tolnay Kornél ny. államtitkárt, alelnöknek Hauswirth Ödön kereske­delmi tanácsost választja. A megválasztásért Tolnay Kornél elnöktársa nevében is hálás köszönetet mond. Az Igazgatóság egy­harmadának és a számvizsgáló­ bizottság megválasztására dr. Balthazár Béla ismerteti az igazgatóság javaslatát. A közgyűlés egyhangúlag a megüresedett igazgatósági helyeket a következő tagokkal tölti be: Burchard-Bélaváry Andor, Borbás Lajos, Bessenyey Fe­renc, dr. Fekete Ignác, Fehérváry Aladár, Fehér Gyula, Gun­del Károly, Hirmann Ferenc, Kollerich Pál, Lobmayer Jenő, Márton Gyula, Neuhold Kornél, Seenger Béla, Sorg Antal, Szé­kács Imre, Székely Bertalan, dr. Vita Emil, Vigh Albert, báró Babarczy István (uj), Balló Rudolf (uj), Barta Károly (uj), Hültl Dezső (uj), Márkus Jenő (uj), Wolfner György (uj), Földes Ferenc (uj). A számvizsgáló­ bizottság tagjaivá a közgyűlés közfelkiáltás­sal a következőket választotta meg egy évi időtartamra: Rétay Imre, Krempel József, Katzer Aladár, Jancsurák Gusztáv, Hollóssy Zsigmond, Róna Árpád, Gróf Sándor (uj), Lőwy Salamon (uj). Az elkésve érkezett asztalos-ipartestület indítványához Fü­­redy Lajos főtitkár kért szót és azt javasolta, hogy az Országos Iparegyesület hívjon össze egy ülést, amely kizárólag az OTI és MABI kérdéseivel foglalkozna s amely ülés hivatva lenne megtárgyalni az iparosságnak az OTI és MABI-val való kap­csolatos jogos sérelmeit. Az Országos Iparegyesület az indít­ványt a legnagyobb rokonszenvel fogadta és elnök javaslatára az érdembeli tárgyalás céljából azt az igazgatóságnak adta ki. A jubileumi aranyérmek indokolása. SALGÓTARJÁNI KŐSZÉNBÁNYA R.-T. A magyar alkotmány visszaállítását követő évben kezdte meg mai formájában a Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t. mun­káját. 1850-ben Brelich János és Windsteig Gergely kutatásai alapján kezdődött meg a széntermelés és az ezzel kapcsolatban megteremtett vasútvonal pénzügyi nehézségeitől a magyar állam megszabadítva, szentelte munkásságát teljes egészében 1868-tól kezdve a társulat a szénbányászatnak. Úttörő munkát kellett végeznie, a szükséges forgótőkét semmiből előteremtenie, elsőnek munkásokat toboroznia, telepítenie és kitanítania. Mun­kásházakat, tisztilakásokat kellett építeni, gépeket külföldről beszerezni, a hézagos szénvagyont kiegészíteni s ami talán leg­nehezebb volt: az ipar bizalmatlanságát, a barnaszén haszná­lata és a társulat termelőképessége iránt lekü­zdenie. És a tár­sulat fokról-fokra győzedelmeskedett a nehézségeken, különösen 1881. óta, amikor a magyar ipar egyik ragyogó vezéregyéni­sége, id. dr. Chorin Ferenc került a tásaság igazgatóságába, majd elfoglalta az elnöki székét. Fokozottan újabb és újabb szénterületeket csatolt a társaság munkaköréhez s nemsokára Magyarországnak Királyhágón túl eső részére is kiterjesztette munkáját a zsilvölgyi szénrétegek kitermelésére. Az Esztergom— Szászvár­i kőszénbányászat, az Északamgyarországi Kőszén­bánya r.-t. termelésének és a Magyar Általános Kőszénbánya r.-t.-gal együtt a Handlovai kőszénbánya naggyá fejlesztése a társaság érdeme. A trianoni béke elszakította a vállalattól az erdélyi telepeket, amelyek ma külön vállalat gyanánt foylal­­ják munkájukat. 1919 óta a vállalat élére ifj. Chorin Ferenc lépett, elfoglalva atyja elnöki székét. A vállalat azonban nemcsak a szorosan vett kőszénbányászatra szorítkozott mun­kájában, hanem jelentős iparvállalatokban, mint a Rimamu­­rány-Salgótarjáni Vasmű r.-t., Egyesült Tégla- és Cementgyár r.-t., Magyar Kerámiai Gyár r.-t., Salgótarjáni Palackgyár r.-t. is kezdeményezői és irányítói szerepet vállalt. Az ország Duna-Tisza közi és Tiszántúli területe villamosenergia szükség­letének ellátására 10 millió pengő alaptőkével megalapította a Hungária Villamossági r.-t.-ot, amely az ország energiaellátá­sában döntő fontosságú. A társulat megalakításakor évi terme­lése 1 millió q volt. Ma 32 bányatelepen több mint 20 millió q szenet termel évente és külföldi érdekeltségeinek széntermelése 160 millió q. A magyar gazdasági élet e vezető vállalatának ajánlja fel az igazgatóság az egyesület első jubiláns aranyérmét. 74 STÜHMER FRIGYES R.-T. Egy fél évszázaddal ezelőtt az Országos Iparegyesület Stühmer Frigyes cukorkaárugyárost iparos jelességért az egye­sület diszéremmel tüntette ki. Érdemes, tiszteletreméltó mun­kát jutalmazott már akkor is, mert az 1868-ban Budapestre ke­rült német Stühmer Frigyes a magyar cukorkagyártásnak el-

Next