A magyar irodalom története 3. (Budapest, 1978)

IRODALMUNK A REFORMTÖREKVÉSEK, A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC KORÁBAN (Az 1820-as évektől 1849-ig) - A ROMANTIKÁTÓL A KRITIKAI REALIZMUSIG ÉS A NÉPIESSÉGIG (1841-1849) - A POLGÁROSULÓ ÉRZELMEK LÍRÁJÁTÓL A LÍRAI REALIZMUSIG - 95. Petőfi Sándor - Kiskőröstől a Pesti Divatlapig

Petőfi nevét, Petőfi műveit. Lunacsarszkij a költőt a „maga kora bolsevikjé­nek” nevezte. Ma már a Szovjetunió csaknem minden népének nyelvén olvassák Petőfit. Nemrégiben adták ki költeményeit Kínában is. A közel­múltban látott napvilágot a János vitéz új francia fordítása. Németországban gyűjteményes Petőfi-kötet jelent meg ( Petőfi-Lesebuch, 1959). Ezt írta Vajda János: „azt hiszem, hogy Petőfi nőni fog még úgy a magyar, mint a külvilág ítéletében.” Vajda jóslatának igazát bizonyítja­ e század. Kiskőröstől a Pesti Divatlapig Petőfi Sándor 1823. január 1-én született Kiskőrösön. Apja, Petrovics István, magyarul író, olvasó és beszélő mészárosmester; anyja, Hruz Mária, szlovák anyanyelvű volt, férjhezmenetele előtt cselédlány és mosónő. A családnak egyelőre jól megy dolga, még arra is telik a hasznosan sáfár­kodó mészárosnak, hogy dajkát vegyen a gyermek mellé, amikor Hruz Mária betegeskedik. Újabb és újabb bérletek jelzik Petrovicsék emelkedő módját. 1824-ben Kiskunfélegyházára költözik a család, s a piactéren bérelnek mészár­széket. Petőfi később ezt az alföldi parasztvárost emlegeti szülőföldjének (Szülőföldemen), máig húzódó vitára adva okot Kiskőrös és Félegyháza között. Az anyakönyv Kiskőrös mellett szavaz, Petőfi emlékei és szíve Félegyházához húznak. Petrovics István példásan jó apa, amíg az anyagiak engedik, nagy gondot for­dít fia taníttatására. A gyermek néhány év alatt Kecskeméten,Szabadszálláson tanul, megjárja a dunántúli Sárszentlőrincet, ahol — bár még csak héteszten­dős — a kedves Hittig Amália képét zárja szívébe, hogy évek múlva majd költeménybe formálja emlékét (Gyermekkori barátaimhoz). Tízéves, amikor­­apja Pestre adja iskolába. Amellett, hogy buzgón oktatják latinra és németre, előbb az evangélikus aztán a piarista iskolában, két mozzanatra kell felfigyel­nünk. Az egyik az, hogy tanulmányi előmenetele némileg hanyatlik, a másik pedig, hogy „a színház körül ólálkodott” — amint utóbb feljegyezték róla. Lehetett némi összefüggés a kettő között. . . A pesti tapasztalatok gondokkal felhőzik be az öreg Petrovics homlokát, s a biztonság kedvéért a puritánabb és ellenőrizhetőbb Aszódra küldi Sándort. Három esztendőt töltött ebben a falusias kisvárosban a költő, 1835-től 1838- ig. Az iskolában ismét a legelső tanulók egyike. Tanára, a szigorú Korén István, akivel szemben nemegyszer szikrázott ki ifjúi önérzete, 1837—38-ban négy hónapra az ő gondjaira bízza az iskola kis könyvtárát. A kikölcsönzött könyvek fennmaradt jegyzéke pontos képet ad a tizennégy esztendős kisdiák érdeklődési köréről. Lelkes olvasója a klasszikus költőknek, Ovidius és Hora­tius a kedvencei. Fiatal lelkét felgyújtják Budai Ézsaiás történeti könyvei s ■Colombus históriája. Talán itt mozdul meg benne először a zsarnokságot rontó indulat: könyvet olvas Hóra pórhadáról, s barátaival titkos társaságot alapít. Céljuk — többek között — küzdelem Koren tanár zsarnoksága ellen. Álneveket választanak. A vezér — Neumann Karcsi — Rinaldo limaldini névre hallgat, Petőfi titkos neve: Becskereki. (Zöld Marci betyárbandájának egy tagját hívták így.) Játék még ez, de szabadságszerető, korszerű játék. Az 1830-as párizsi forradalom és a lengyel felkelés nyomán Magyarországon is elevenebb eszménnyé válik a szabadság. A pesti diákok 1831-es szervezke­

Next