Magyar Jogász, 1880 (5. évfolyam, 148-299. szám)
1880-11-21 / 268. szám
V. évfolyam !S3v. 208. es. r .______|--A | „álÁGYAK. JOGÁSZ“ is minden nap, hétfőt kivéve, megjelen Előfizetési ár: Budapest, vasárnap november 21. Egész évre..........20 frt. — Fél évre.................70 „ — Negyed évre.... 5 „ Egy hónapra____ 7 „ 80 \ Hirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetéséért 19 kr., kétsah r j 16 kr., és többszöri hirdetéséért 1 IS kr., minden beigtatásnál A j 1 bélyegdij külön minden beigtatás / d ^j után 30 kr. osztr. ért. MAGYAR JOGÁSZ JOGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI NAPILAP A MAGYARORSZÁGI ÜGYVÉDI KAR EGYETEMES KÖZLÖNYE. -------—------ ~ l ?j ! 1 * Szerkesztőség és j |j kiadó hivatal: Budapest. J V. József tér ih *z. |! hová a lap szellemi részét illeti ■J közleményeken kivfij. íj tési s hirdetési dijait, nemkü-I lönlHia a oeigtatanoo hirdet mények is külde;id/5k, Kéziratok csak ismert kezektől fogadtatáni. Felerőszakolt kritika, a budget-vita után. Tegnap találkoztunk az igazságügyőrség egyik magasabb hivatalnokával és szemünkre lobbantotta, hogy miért nem szóltunk a legutóbbi budget-vitához igazságügyi helyzetünk szempontjából. Mulasztást egyátalában nem véltünk elkövetni, mert nálunk valóban nem lehet már boldogulni érvekkel, igazsággal s okvetlenül be kell következnie annak az időnek, midőn érezhető argumentumokkal fogják a kormány férfiakat észretéríteni. Mert szerintünk teljes lehetlenség tovább folytatni ezt a gazdálkodást; el nem képzelhető, hogy az a nyomor és kétségbeejtő állapot, mely mindenütt s minden téren mutatkozik, önmagától megszűnjék. Ez nem lehet s nem is mehet, annál kevésbé, mert a kormány még most sem abban az irányban halad, melyben orvosolhatná a bajokat, hanem folytonosan botorkál a lejtés után, mely rá nézve, miként hangsúlyozzuk, igen végzetszerűvé válhatik. Az igazságszolgáltatás terén különösen szomorú kép tárul fel előttünk, daczára annak, hogy annak költségeiből a kormány legélesebb fegyvereit szokta kovácsolni. És a képviselőház ilyenkor csak bámul azon sok mindenféle fölött, mit a kormány igazságszolgáltatásunk érdekeinek előmozdítására elkövetettnek tüntet fel Azonban nyomban egészen más véleményre jöhetnének honatyáink, hogy miként felel meg a kormány a jogszolgáltatás igényeinek s hogy mily eredményre vezetett tényleg, mily jogállapotokat teremtett és úgy egyes intézkedései, mint reformintézményeivel, ha kissé komolyabban szemügyre vennék a dolgokat. Mondja el a kormány a képviselőházban, ha nyílt képét akarja adni jogos vagyonbiztonságunknak , hogy ez idő szerint a személybiztonságnak nálunk semmi garantiája sincs, hogy e tekintetben ázsiai állapotokat élünk; hogy tetszés szerint legcsekélyebb feladásra elfogattathatik bárki s vizsgálati fogságban tartathatik határozatlan ideig; míg az ország nagy része a legnagyobb jogi önkényt eláruló statárium alá vettetik; hogy polgárjogi ügyekben a legegyszerűbb sommás per két év alatt nem realizálható; hogy az idézések hónapokra szólnak és tárgyalás után az ítéletek sokszor hónapok múlva mondatnak ki; hogy egyszerű kártérítési per befejezése 5—6 évbe kerül; hogy a törvényszékek oly nyomorult módon szerveztetnek, mikép némelyek moratóriumot kénytelenek tartani; hogy az alsó bírósági ellenőrzés, felügyelet oly primitív, mikép már meghozott határozatok felterjesztése hónapokba, sőt évekbe kerül; mikép hiányos felterjesztésnél a legfelsőbb bíróságoknak többszörös, egész évet is igénybe vevő sürgetésre van szükségük, míg az alsó bíróságok a perfelterjesztést teljesítik; hogy az alsó bíróságok a perfelszerelést oly hanyagul eszközük, mikép a semmitőszék évenkint közel ötezer esetben kénytelen kiegészítés végett a periratokat visszaküldeni; hogy eljárásuk annyira hemzseg a hibáktól , tévedések s törvénytelenségektől, miszerint egy év alatt közel hétezer esetben kell határozataikat és intézkedéseiket megsemmisíteni ; hogy a bíróságok — kevés kivétellel — oly roppantul demoralizáltak, mikor a felek félelemmel fordulnak ügyeikben hozzájuk; hogy a büntetőkódex komplicáltságánál fogva a gyors lebonyolítást igénylő stő perek hátraléka minden bíróságnál naponkint növekedve, azok a szükséges munkaerő hiányában csak hosszú évek után nyerhetnek végmegoldást. Ezeket s ezekhez hasonló számtalan dolgot kellene elmondani a kormánynak a budgetvita alkalmával. Mit mondanának azután honatyáink, ha megtudnák, hogy a fölebbviteli fórum hibás szerkezete következtében a kh. tábla évi restantiája a tizenkétezeret meghaladja. Mit mondanának ahhoz, hogy a legfőbbítélőszék elé egy év folyamában ötödfélszáz fegyelmi eset kerül felülvizsgálatra, a kir. táblához pedig egy év alatt 1000 fegyelmi ügy érkezik. Mit szólnának honatyáink ahhoz, hogy jelenleg biztos kilátás van arra, mikop ez évben a legfőbb szélőszéken több ezer ügy elintézetlenül marad s azok jelentékeny része bűnügyekből áll. Mit mondanának, hogy az igazságügyi bajok folytán már átalános az elkeseredés s elégületlenség. Mindenfelől jajveszéklés. Úgyszólván életküzdelmet kell harczolni a jog érvényesíthetése körül s az, hogy jogállam vagyunk, merő hazugság, mert nálunk semmi sem nehezebb, mint épen a jog és igazság elérése; jogigényeink törvénykezési kivitele jóformán letterajátékot képez, a biztos eredményért senki sem állhatván jót. Ez aztán a szép czifra szervezési keret, melynek tartalma silány, érték nélkül való, aranytálcán rothadt a hal. Ezekkel bizonyosan nem állt elő a kormány a budget vita alkalmával, pedig nagy osztályrésze van bennük. De nem is óhajtottuk volna, hogy azokat leleplezze, nem az ő álérdemeinek conserválása végett, hanem azon félelemből, hogy a külföld előtt még azon kis hitelt s méltánylást is elveszithetnek, melylyel romboló s teremteni nem tudó kormányunk mellett ott — felbérelt tollak által űzött különböző machinátiók folytán — még bízunk. íme tehát lehetőleg simán hozzászóltunk a bolygatott dologhoz. A főrendiház ma d. e. II órakor ülést tartott, melyen a törvénygyűjtemények és törvénytárak kiadásáról szóló törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben a képviselőház szövegezése szerint elfogadtak. A gyűlésnek más tárgya nem lévén, 10/a órakor véget ért. A képviselőháziban a költségvetés részletes tárgyalása igen simán halad. Ma megszavazta a ház az u. n. kisebb költségvetéseket és a belügyminisz-------------——ztérium költségvetését. Egyes tételek ellen csak a kir. udvartartás költségeinél és a miniszterelnök működési pótlékánál volt kifogás, de a ház mind a kettőt változatlanul megszavazta. Jelentékenyebb vita fejlődött Horvátország beligazgatási szükségletei fejezeténél, hol Irányi indítványt nyújtott be az iránt, hogy a Strazimir Károly által tegnap felhozott sérelmek megvizsgálására parlamenti bizottság küldessék ki. Az indítványt azonban, úgy a kormánypárt, mint a mérsékelt ellenzék részéről tett kifogások folytán és miután Strazimir is ellene nyilatkozott, indítványozó később visszavonta. Az ülés végén kérvények tárgyaltattak. Választási ügyekkel foglalkozott ma igen élénken a curiai bíróság több tanácsa. Az 1874. évi választási törvény még folyton okot szolgáltat, hiányossága s hézagosságával, a legellentétesebb vitákra. A mai nap folyamán oly kérdés is merült fel, melyet teljes ülés elé kellett vinni. A választásról szóló 1874. XXXIII. t.-cz. 12. §-a ugyanis meghatározza azokat az eseteket, melyekben a választási jog nem gyakoroltathatván, a választók névjegyzékébe való fölvétel megtagadható. E szakasz 5. pontja szerint a választási jogtól megfosztottak közé soroltatnak azok is, kik az összeírást, illetőleg kiigazítást megelőző évre a választókerületben fizetendő egyenes adójukat le nem fizették. Ha tovább nem olvassuk a törvényt, akkor az, ki a kiigazítást megelőző évre adóját — tekintet nélkül a régebbi évekről esetleg fennmaradt restantiákra — lefizette, a választók névjegyzékébe föltétlenül fölveendő. Ámde, ha tovább olvasva a törvényt, annak 108. §-ához jutunk, arról kell ismét meggyőződnünk, mikép a törvényhozó a restantiák törlesztésére is tekintettel lévén, azt mondotta ki, hogy a hátralékban levő oly régebbi adókból, melyek az évi összeírást és kiigazítást megelőző évnél hoszszabb időből keletkeznek, legalább annyit kell szintén leróni, amennyit a megelőző év összes egyenes államadója kitesz. Ennél a szabálynál sem lehet megállapodni, azokat illetőleg, kik régebbi évekről restantiákban vannak, mert a választási törvény 108. §-ának bekezdése uj adótörvényt helyez kilátásba az adók befizetésének módozataira nézve s ezen törvény az 1876. XV. t.-cz. Ennek 37. §-a szerint pedig a hátralékok 1880. évig bezárólag egyenlő évenkénti részletekben lettek volna törlesztendők. A dolog ilyetén állásában tehát, a curiai bíróság teljes ülésben azt mondotta ki, hogy a választási törvény 108. §-ában az adóhátralékok behajtásának szabályozását illetőleg kilátásba helyezett intézkedések az 1876. XV. t.-cz. 37. §-a által megvalósíttatván, a hátralékosoknak választási joguk elbírálásánál ez utóbb hivatkozott szakasz nyerhet alkalmazást. A semmitőszék teljes tanácsülésére a következő kérdés van kitűnve. A kisebb polg. ügyekben eljáró bíróságok között felmerült illetőségi öszszeütközések elintézése a kir. semmitőszék jogköréhez tartozik e vagy sem. Vegyes közlemények. Ingák., foglalása: Rézer Aurél ell. Ó Fehértón; Kormos Ödönné ell. M. Jesztreben; Kapoteszku Gligor ell. Branyesten ; H. Hoffer ell. Pozsonyban; Fürst Zsigm. ell. Bpesten (VI ker. király utcza 16); Alexovits János ellen Mátyásházán ; Bayer Leó ell. Kassán ; Czermák Tiv. ell Brassóban ; Dr Incze Miki. ell. B.-Váralján ; Jerzsák Ign. ell. N.-Váradon ; Jánovszky Pálné ell. B-Csabán;Szálkai Lajos ell. M -Szigeten ; Schvarcz Józs. ell. Tasson ; Berkner Hermann és t. ell. N-Kapuson ; Jági ez a Istv. ell Bpesten (IX. Kinizsy utcza 5) ; Braun Józs. ell. M.Berényben ; Tóth Sándor ell. N-Körösön. Örökösök idézése: Jász Ján. ör. (Ipolysági tsz); Ávrám Mária, Opricza Torna ör. (gy.-fehérvári sz.) idézés: Soós Teréz (kecskeméti tsz); Folbrech Kár. (boksári tb); Markó Erzs. (kecskeméti tsz).