Magyar Katonai Közlöny, 1924 (12. évfolyam)

A francia katonai büntetőjavaslat. I. Írta: Gerő Gyula

A FRANCIA KATONAI BÜNTETŐJA­VASLAT 87 a világháború tanulságait helyesen levonván, olyan gépezetet alkos­sanak, amely legalább is kikerülhető hibákban nem szenved s a nemzet minden energiáját összegyűjtve és a legnagyobb potentiára emelve, a hadisiker szolgálatába hajtja. Az erre irányuló törekvést minden országban észlelni lehet s e törekvés a katonai igazságszolgáltatás területét sem hagyja érin­tetlenül, így Svájcban már 1918. őszén új javaslatot terjesztettek a katonai büntető törvényről a szövetséggyűlés elé, az emberbarát Hollandia pedig, amely a polgári igazságszolgáltatásban a halálbün­tetést eltörölte, már 1821-ben meg is alkotja új katonai büntető­törvényét, amelyben ugyancsak nem takarékoskodik háború és bel­lázadás idején a halálbüntetéssel. Franciaország csak pár hét előtt jelent meg a színen, amikor is Maginot hadügyminiszter egy vaskos kötetben a senatus asztalára tette a katonai büntetőjog reformjára vonatkozó törvényjavaslatát és indokolását.­ Ismeretes dolog, mert hisz még Belitska volt honvédelmi miniszter bejelentette a nemzetgyűlésnek, hogy nálunk is új katonai büntetőtörvény készül, érdekes lesz tehát, ha a katonai büntetőjog nagy eseményéről, a francia javaslatról részletesebben megemlékezünk. Tudvalevő dolog, hogy a büntetőjog általában két főrészre oszlik. Az egyik az «anyagi» rész, amely az egyes bűncselekmények meghatározását és büntetéseit foglalja magában, a másik az «alaki» rész, amely az eljárást, vagyis azt szabályozza, hogy miként kell el­járni valamely bűncselekmény felmerülésekor annak kivizsgálásá­nál és elbírálásánál, miként alakulnak a bíróságok, kikre terjed ki illetékességük, kik látják el a védelmet és a vádat, miféle perorvos­latoknak van helye stb. Az első, vagyis az anyagi részt rendszerint «katonai büntetőtörvény »-nek nevezik, míg a másik (alaki) részt «katonai bűnvádi perrendtartás» névvel szokták illetni. A francia javaslat mind a két rész reformját felöleli és el­őbb az alaki szabályo­kat tárgyalja. Kövessük mi is ezt a sorrendet. Franciaországban most a még 1857-ben kelt, de időközben számos ízben módosított «Code de justice militaire» van érvényben, amely úgy az anyagi, mint az alaki katonai büntetőjogot magában foglalja. A francia igazságszolgáltatásnak specialitása az, hogy a had­seregnek nincs külön igazságügyi (hadbírói) személyzete. Az első­fokú bíróságokhoz (Conseils de guerre) és a másodfokú bíróságok­hoz (Conseils de revision) jogvégzettséggel nem bíró, aktív tiszteket és altiszteket neveznek ki 6—6 havi tartamra elnökök és bírák gyanánt. . 1 Projet de loi. Portant revision du Code de justice militaire pour l'armée de terre. — Annexe au procés-verbal de la séance du 27. Novembre 1923.

Next