Magyar Katonai Közlöny, 1924 (12. évfolyam)
A francia katonai büntetőjavaslat. I. Írta: Gerő Gyula
88 GERŐ GYULA Ez a rendszer nem vált be. Maga a javaslat indokolása állapítja meg, hogy a mostani katonai bíróságokat a közvélemény és a parlament egyaránt kárhoztatja (condamnés) és hogy «azok után az ép oly kínos, mint sajnálatra méltó események után, amelyek a közvéleményt joggal felháborították,ds nem lehet az igazságszolgáltatás biztosítékait a katonai egyénektől megvonni. E biztosítékok ismertetése során elsősorban arra mutat az indokolás, hogy a javaslat az ítélőbíróságok tökéletes reorganizációja mellett, külön állományú és «autonómiájú» jogtudó katonai igazságügyi tisztikart létesít. — E tisztikar tagjai a tisztek közé tartoznak, közülük a legmagasabb: altábornagyi (rang de général de division), a legalacsonyabb : századosi (rang de capitaine) rangosztályban áll, — alá vannak vetve az általános fegyelmi szabályoknak, de igazságszolgáltatási tevékenységük tekintetében teljesen függetlenek és bírósági felelőségre vonatásuk csak a hadügyminiszter rendeletére történhetik békében és háborúban egyaránt. Aki ezek után azt hinné, hogy a javaslat, most már egészen a katonai igazságügyi tisztikar tagjaival tölti be a jogászelemnek fenntartott helyeket a katonai bíróságoknál, azt csalódás éri, mert a javaslat — amely a «háború folyamán kialakult katona-polgár (soldat citoyen) fogalmának» megfelelően kívánja a reformot keresztül vinni — békében kizárólag polgári bíróval tölti be a katonai törvényszék elnöki tisztét és a katonai igazságügyi tisztikar tagjai békében csak mint vizsgálóbírák és ügyészek működnek. Háborúban azonban változást szenved az ítélőbíróságok összetétele, eltűnnek a polgári bírák és a vezetést katonai igazságügyi tisztek veszik át mint elnökök. Hogy békében a polgári állású elnökök, akik a katonai viszonyokat kellően alig ismerik, háborúban pedig a hadbíróelnökök, akik béke idején az elnöklésből ki vannak zárva, miként fognak a gyors és katonai szellemtől áthatott ítélethozás követelményeinek megfelelni, azt a jövő fogja megmutatni. De lényeges változtatást tervez a javaslat abban a kérdésben is, hogy mily bűncselekményekre terjedhet ki a katonai büntetőbíráskodás. Már békében, így az 1899. évi nov. 14-én és az 1901. évi ápr. 4-én kelt törvényjavaslatokkal kísérletek történtek külön igazságügyi kar létesítésére, de eredménytelenül. 2 «Après des incidents aussi donloureux que regrettables et qui ont justement ému l'opinion publique... 3 Nálunk tudvalevően az elnöklés csapattisztet illeti, a tárgyalást azonban hadbíró vezeti.