Magyar Kereskedők Lapja, 1921. január-június (41. évfolyam, 1-52. szám)

1921-01-13 / 4. szám

Megjelenik minden csütörtökön és vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Sas u. 13. FELELŐS SZERKESZTŐ: KORMOS PÁL TELEFON. Szerkesztőség: 11—28, kiadóhivatal 7—99, felelős szerkesztő: 127—79. Egyes szavara: 3.— KOROK II XII évfolyam Budapest, 1921. január 13. 4. szám. ELŐFIZETÉSI ÁR a vasárnap megjelenő Magyar Kereskedők Lapjára és a csütörtökön megjelenő Magyar Pénzügyre együtt a belföldön egész évre 300 K, félévre 155 K, negyedévre 80 K. Csehszlovákiában egész évre 60 szokol, félévre 42 szokol. Jugoszláviában egész évre 100 jug. korona, félévre 55 jug. korona. Romániában egész évre 75 lei, félévre 40 lei. Németausztriában egész évre 380 osztr. korona, félévre 200 osztr. korona. Csak a két lapra együtt lehet előfizetni, tehát a Magyar Pénzügy előfizetői ingyen kapják a Magyar Kereskedők Lapjá-t és viszont a Magyar Kereskedők Lapja előfizetői ingyen kapják a Magyar Pénzügy-et. HIRDETÉSI ÁRAK: A hirdetés egy 80 milliméteres széles hasábon a hirdetések között millimétersoronként 15 koronába, a szövegoldalakon vagy a Nyílttérben 20 koronába, az első (cím-) oldalon 28 koronába kerül, tehát ahány hasáb széles és ahány milliméter magas a hirdetés, annyiszor 15, 30, illetve 28 korona az ára. A vasárnapi számra (Magyar Kereskedők Lapja) feladott hirdetésekért 20°,a félpénz jár. Osztrák-magyar bank fogja ellátni a magyar pénzforgalom szükségletének fedezését. Pénzünknek nacionalizálása még akkor is parancsoló szükségesség volna, ha a békeszerződés kötelezően nem írja elő az osztrák-magyar bank kényszerlikvidálását. Mert mindaddig, amíg a mi pénzünk egy anyaméhben fogan lakik az osztrákkal, minden külön megjelölés ellenére a külföldi értékelésben osztani fogja amannak sorsát. Hasztalan folytatna a magyar pénzügyminiszter bármilyen "bölcs és célszerű politikát, hiába indulna nagyobb arányokban a magyar export, meddő maradna a termelés megindulása és fokozása, ha pénzünk továbbra is az államcsőd előtt álló Ausztria papírpénzéhez maradna láncolva. A zilált osztrák gazdasági viszonyoktól való függőségünknek véget kell szakítani minden irányban és meg kell szüntetni végre a pénzügyi közösségnek azt , az utolsó maradványát is, amely a papírpénz közös forrásában rejlik. Ha meglesz a külön magyar államjegy, úgy gazdasági helyzetünknek nagy előnyei Ausztriával szemben : a jóval csekélyebb infláció, az ipari termelés megállapodottabb belső viszonyai, földünk érintetlen termőereje, a magyar mezőgazdaság produktivitása és legfőképpen az a tény, hogy az állam pénzügyeit a nép élelmezésének milliárdos kiadásai nem terhelik akként, mint az osztrák államét. a magyar pénz külföldi értékelésében feltétlenül érvényeSUmcikk és - magyar valuta színvonalát lényegesen az o /Iraké fölé emelne. Ha meglesz a külön magyar államjegy, úgy teljesen érvényesülni fog a gabonaforgalom várható felszabadulása után meginduló és államilag szervezendő gabonaexport valutajavító hatása, mert a rossz osztrák korona nem fogja magjával lerántani a jobb magyar korona színvonalát. Csakis az önálló magyar pénznek van arra kilátása, hogy Zürichben és a többi nemzetközi pénzpiacon a magyar valuta lényegesen feljavuljon. Ezt jelenti a magyar államjegyek megszületése. 1/ A FŰSZERKERESKEDŐ SOK | té M ^ *5* SiS? £2 ® ha levelezőlapon kérne ÁRJEGYZÉKÜNKET S 14o KGMSfnniS tArsusüg TJJPE5T. TEIsETO37 165—91. I Zsák és ponyva NAGEL ADOLF, V., ARANY JÁNOS UTCA 10. 237 TiHHHMAT ■ Budapsst, ggaakéesi-uS 10. u7.i. I nipt péez illője. * Hegedűs Lóránt bécsitárgyalásai az Osztrák-magyar bankkal el fogják dönteni a magyar valuta legközelebbi sorsát. A bankjegyek felülbélyegzésével pénzünket megjelöltük ugyan, de a teljes nacionalizálás ezzel még nem ment végbe, mivel a bankjegy forrása, a jegykibocsátó bank még mindig Ausztriával közös és ezért a magyar felülbélyegzésű bankjegy szoros kapcsolatban áll az osztrák papírpénzzel, amelynek sorsától magát nem függetlenítheti. Ki van zárva, hogy a külföldön a magyar pénz lényegesebben javulhasson akkor, amikor az osztrák érdekében csökken. A felülbélyegzés magában ezt a kapcsolatot széjjeltépni soha sem volna képes. A pénzügyminizter tehát, igen helyesen, át akar térni teljesen önálló magyar pénz megteremtésére. E célból az átmenet idejére, vagyis addig, amíg az önálló magyar jegybank fel nem állítható, a csehek bevált mintájára egy magyar állami bankhivatal létesítését vette célba, a magyar állam pedig államjegyeket fog kisocsátani, amelyekre a forgalomban levő lebélyegzett magyar bankjegyek be fognak cseréltetni. Addig is azonban, amíg ez a művelet végre nem hajtotik, az bififiain_ bril. A világ jegybankjainak araBy'sessjele. Egy londoni hivatalos összeállítás a világ jegykibocsátó bankjainak aranykészletét 1913-ra visszamenőleg 1920 júniusáig való szembeállítással a következőkép tünteti föl: 1913 1915 1918 1929 Ország dec. dec. dec. dec. millió (oat Franciaország , . # , 140.3 200.6 219.1 223.5 Anglia . . . » s . » 35.0 SO.O 108.5 146.4 Spanyolország » . , s 10.2 34.7 89.1 92.1 Oroszország a « « i a 151.6 161.2 80.0 65.0 Németország . , „ , , 6S.7 122.3 113.1 54.6 Hollandia . , » M g t 12.6 35.8 57.5 53.0 Olaszország „ s , „ , 44.3 43.1 32.7 32.2 Svájc * 6.8 10.0 16.6 21.3 Svédország , » ■ * i 5.7 6.9 15.9 14.5 Dánia . .k , k . 4.2 6.2 10.8 12.7 Belgium ...... 10.0 10.5 10.7 10.7 Ausztria-Magyarország 51.7 28.5 11.9 11.0 Norvégia.......................... 6.06.11.7 6.7 8.1 Európai államok összesen 552.7 741.5 772.6 751.2 Egyesült Államok . . . 266.0 347.0 525.0 445.0 Argentinja ...... 46.2 . 46.9 55.3 8.15 Amerika összesen . , 312.2 393.9_580.3_5 28.5 Japán ....».i 22.6 27.0 22.6 98.0 India ... i . a i 21.3__12.6 13.2 30.6 Ázsia összesen . . » , 43.9 39.6 85.8 12.6 Kanada . . . . . « , 31.5 37.7 40.5 37.5 Ausztrália ..in«. 4.5____15.0 21.3 23.9 Angol gyarmatok összesen36.0 52.7 61.8 61.4 Végösszeg 9 8 . . . a 914.8 1227.7 1.505.0 1169.6 A pénz kicseréléséről különböző rémhírek terjedtek el, melyekre vonatkozólag Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter kinyilatkoztatta, hogy a híreknek semmi alapjuk nincs, annál kevésbbé, mert mint expozéjában Határozottan kijelentette, legfeljebb 5% lesz a levonás a felmerülő költségek fedezésére és ennélfogva semmi oka nincs a pénzügyminiszternek a kérdést titkosan kezelni. A pénzek kicserélése nem történhetik meg előbb, mint a kisebb címletekhez szükséges megfelelő mennyiségű, pénzek előállítása, ami még csak ezután fog megtörténni, mert jelenleg az államjegyekből csak 5000, 1000 és 1000-s címletek vannak készen. A pénzügyminiszter a bankjegyek kicserélését ennélfogva május havánál előbb alig fogja keresztülvihetni. Ausztria bankjegyforgalma az osztrák-magyar bank november végi kimutatása szerint 28 milliárdra rúgott. Mivel a jegybank november vége óta nem adta ki szokásos heti kimutatásait, az azóta igénybevett bankjegyekkel Ausztria bankjegyforgalma most 30 milliárdra tehető, ami szemben az 1919. évi állaggal 2 A milliárd szaporodástjelent. A jegybank legközelebb újra ki fogja adni szeli kimutatásait és pedig elkülönítve az osztrák és a magyar üzletviteltől. A francia jegybank maximális jegyforgalmát egy a francia kamara által elfogadott új törvény 27 milliárd frankban állapítja meg. Az 1921-től kezdődőleg évi 2 milliárd amortizáltatik. A tervbe vett első visszafizetést egyelőre elhalasztották. A Belvárosi takarékpénztár rt. a közeljövőben 32 milliós alaptőkéjét 60 millióra fogja felemelnni. • A Magyar általános takarékpénztár rt. rendkívüli közgyűlése elhatározta, hogy a társaság eddigi arkitált vállalataival és pedig a Szegedi általános hitelbank rt.-gal és a Közgazdasági bank és takarékpénztár rt.-gal .(Székesfehérvár) egyesül oly módon, hogy azokat magába olvasztja. Az említett társaságok a beolvadás tényével mint önálló vállalatok megszűnnek ugyan létezni, de mint a Magyar általános takarékpénztár szegedi, illetve székefehérvári fiókjai az eddigi vezetés alatt tovább folytatják működésüket. A takarékpénztár igazgatósága Glücksthal Lajost, a Szegedi általános hitelbank rt. eddigi vezérigazgatóját és Freud Mariát, a Közgazdasági bank és takarékpénztár rt. eddigi vezérigazgatóját a Magyar általános takarékpénztár központjának igazgatóivá nevezte ki és előbbit a szegedi, utóbbit a székesfehérvári fiók vezetésével bízta meg. Ugyanezen alkalommal a szegedi fiókban való szolgálattétellel az igazgatóság Vajda Lajost a központ aligazgatójává és Ivánkovits Ferencet cégvezetőjévé nevezte ki. A Magyar-olasz bank miskolci fiókja, mint részünk közük, január 10-én megnyílt A fiókválasztmány elnöki tisztét dr. Puky Endre nyug. alispán, adv. tanácsos vállalta, míg vezetőként a központből Greiner Rezső igazgató delegáltatott. A Nyirmadai takarékpénztár rt. alaptőkéjét 1 millióról 2 millió-ra emeli fel. A Phönix általános biztosító rt részvény többségének birtokosában ismét változás állott be. Mint tudvalevő, mintegy másfél évvel ezelőtt a trieszti Adriai biztosító társulat szerezte meg a Phönix általános biztosító részvényeinek többségét, azzal a szándékkal, hogy a társaság testvérintézetének, a Phönix életbiztosító rt.-nak részvénytöbbségét is meg fogja szerezni, ami azonban nem sikerült. Tekintve azonban, hogy a két Phönix-intézet adminisztrációja, szervezete és üzlete évtizedek során át annyira egybekapcsolódtak, hogy a két társaság elkülönítése mindkettőre nézve csak káros következményeket vonhatott volna maga után : az Adriai biztosító társulat jónak látta a Phönix-étet patrónusának, a Münchener Rückversicherungs-Gesellschaftnak a Phönix általános biztosító részvényeinek megvételére vonatkozó ajánlatát elfogadni, úgy hogy most mindkét Phönix biztosító részvényeinek többsége a Münchener Rückversicherungs-Gesellschaft birtokában van. A bécsi Allianz élet- és járadékbiztosító rt magyarországi fiókját három évi sikertelen kisér-, létezés után beszüntette és az itt eddig kötött kis üzletállományának díjbehajtását a Gizella-egyfel budapesti vezérképviselőségére bízta. A Nemzeti bank (Zágráb) 150 milliós alaptőkéjét 200 millió K-ra emeli fel. A Magyar Pénzügyet a Magyar Kereskedők Lapja összes előfizetői ingyen megkapják.