Magyar Közigazgatás, 1887 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1887. ÉVI TÁRGYMUTATÓJA. • 1 . Hivatalos hatalommal elkövetett személyes szabadság megsérté­sének fogalma «Elfogás,»­­letartóztatás» alatt valakinek physikai erő­vel, vagy hatósági tekintélylyel abban való akadályozása értetik, hogy az illető tartózkodási helye fölött saját akarata szerint rendelkezzék , tehát holléte, maradása vagy menetele tekintetében közhatósági kény­szer alá van helyezve ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... A­ki azon czélból, hogy más nevében a községi választásnál a szavazást jogosulatlanul gyakoroltassa, más nevében hamis meghatal­mazást készít, vagy közreműködik abban, hogy a közokiratot képező választási jegyzőkönyvbe a választási jog gyakorlatának lényegére vo­natkozólag valótlan nyilatkozat vezessék be, nem a polgárok választási joga ellen a büntetőtörvénykönyv 184. §-ába ütköző, hanem a btk. 400. §. alá eső közokirat hamisításának vétségét követi el A közigazgatási tisztviselőnek, mint rendőri közegnek, joga van közcsend és közrend elleni kihágás ismérveinek fenforgása esetén, az abban tényleg résztvevőket letartóztatni, esetleg az illetékes büntető bírósághoz bekisértetni. A rendőri preventív intézkedés határai . A nem bizonyos időtartamra kikötött cselédbér, hanem a szer­ződésileg egy általános összegben a cselédnek fizetni kötelezett juta­lom megvétele körül felmerült vitás kérdés eldöntése nem az 1876. évi XIII. t.-czikk által megszabott közigazgatási hatóságok illetősége alá, hanem bírói hatáskörbe tartozik ... ... ... ... ... ... ... ... ... Városi és közjegyzők jogosítva vannak perenkivüli beadványok készítésére. (Ügyv. törvény 39. §-a) ... ... ... ... ... ................... A járásbíróság mint bagatell­bíróság által hozott marasztaló ítélet alapján a községi elöljáróság által foganatosított végrehajtás folyamán lefoglalt tárgyakra bejelentett igényper elbírálására a községi bíróság illetékes . ... ... ..................... ... ... ... ... ... A községi elöljáróság ellen elkövetett hatóság elleni kihágás el­bírálására a községi elöljáróság illetékes nem lévén, ha a községi elöljá­róság ily a kbtk. 46. §-a alá eső kihágás folytán a tettest elzárással bünteti, a btk. 193. §-ába ütköző személyes szabadság megsértésének vétségét követi el ... .. ... ... ... .................. ... ... ... ... A büntetőtörvénynek az indítványtétel elévülésére vonatkozó in­tézkedései a rendőri és erdei kihágásokra is alkalmazandók... Az atyának csődbejutása sem az atyai hatalom gyakorlatát föl nem függeszti, sem az atyának kezelési jogát kiskorú gyermeke vagyo­nára nézve nem érinti Ha a cseléd, cselédkönyvében keresztnevét és korát nem oly szándékból hamisítja meg, hogy azt alkalmazás-nyerés vagy egyéb a törvények által tiltott czélzatra használja, közbiztonság elleni kihágást nem követ el ... ... .. ... ... ... ... ......................................... Ha valaki nem háztartási vagy gazdasági szolgálatra van köte­lezve, hanem mint kézműves van folytonosan alkalmazva, az 1976. évi XXIII. t.-cz. 3. §-a b) pontja értelmében cselédnek nem tekinthető Jelzálogos keresetek elbírálása nem tartozik a bagatellbíróságok hatásköréhez ... ................. . . ............... Ha valamely községben több hasonló ragályos betegségi eset fordul elő, s a községi hatóság a ragályos betegek elszállítása ellen in­tézkedéseket tett, a ragályos betegség kitörése nyilvánvaló ; a­ki azt megszegi, a btk. 316. §-ába ütköző vétséget követ el Nyilvános üzlet adóköteles tárgyainak be nem vallása magában véve jövedéki kihágást nem képez ... . A telekkönyvi intézmény által az oszt. polgári törvénykönyvnek fentartott jogelvei szerint, a tulajdonjogot rendszerint csak a telekkönyvi­­leg kitüntetett szolgalmi jogok korlátolhatják. Ezzel szemben a fordulós birtokosoknak közös legeltetésre való kötelezettsége csak közös meg­egyezésen alapulhat ........ .... A községi biró hivatalosan jár el akkor is, midőn a határbeli csőszök felett a közbiztonság érdekében őrködve s azoknak ebbeli fel­adatuk teljesítésében segédkezve közreműködik. Ki a községi bírót ily minőségű eljárásában erőszakkal megakadályozza: hatóság elleni erőszak bűntettét követi el ... .. ... ... ... ... . . A közigazgatási hatóság által saját hatáskörében elrendelt zárlat alól való feloldás kérdése bírói útra nem tartozik A községi bíró a hivatalos helyiségben rakonczátlankodó felet kikísértetheti, sőt rendbüntetés alkalmazásával rövid ideig az őrszobá­ban letartóztathatja is ... ... ......... A tanítónak joga van ugyan az iskolába járó tanulók felett házi fenyítéket gyakorolni, de az ily fenyíték oly túl erős nem lehet, hogy abból nagyobb sérülések támadjanak. A tanító ily eljárásával elkövetett testi sértés a btk. 301. §-a alá esik A kir. Curiának választó jogosultsági kérdésekben hozott elvi jelentőségű határozatai. Az 1876. évi XV. t.-cz. az 1876 évet megelőző adóhátralékoknak behajtása iránt már intézkedett, az 1874. évi XXXIII törvényczikk 108. íj­ a mint átmeneti rendelkezés tehát az 1876. évtől inneni hátralékokra többé nem alkalmazható. Ehhez képest most már a választói jogosult­ság gyakorolhatására az összes adónak, tehát a hátralékoknak is teljes lefizetése megkivántatik stb. _.. ._ ._. .. r A régi jogú választók képességének megállapításánál nincs ugyan befolyással az adómennyisége, s így választói képeséggel bírhatnak akkor is, ha reájuk adó kivetve nem lett; azonban ezen kiváltság még­sem terjed odáig, hogy ha reájuk adó kivettetett, annak kellő időbeni megfizetése és ekként az állam irányában tartozó polgári kötelesség tel­jesítése nélkül is jogokat gyakoroljanak stb............... 1 Azon körülmény, hogy nem állandóan lakik a házában, hanem a tanyán is tartózkodik, a választók névtárából való kihagyást meg nem állapíthatja stb. ... .. ........ 1 Az, miszerint a folyó évi adó kivetése és összege a felszólaló adókönyvébe még bejegyezve nem volt, a felszólalás elhalasztására in­dokul nem szolgálhat ................................ .. ...­­ Tekintve, hogy a m. kir. államvasutak nemcsak az állam fenha­­tóságából folyólag a területen létező minden vasutakra kiterjedő leg­főbb felügyelet és ellenőrzés, de mint az állam tulajdonához tartozó forgalmi vállalat, közvetlen berendezés és igazgatás szempontjából is ál­lami intézményt képeznek, ennélfogva tisztviselői a községi tisztviselők­nél mostohább elbánásban nem részesíthetők ; tekintve, hogy azon kivételek között, melyek a választási joggal nem bírás, illetőleg annak nem gyakorolhatása tekintetében a vál. tör­vény 1o. és n. §-aiban tüzetesen elő vannak sorolva az azokon kívül eső alkalmazottak foglalkozásának neve elő nem fordul; tekintve, hogy jelen esetben a felebbező hitelt érdemlő okirattal bizonyította, hogy mint m. kir. államvasuti pályafelvigyázó 520 frt évi rendes si­etéssel van alkalmazva; tekintve, hogy a pályafelvigyázó a m. kir. államvasutak tiszti név­tárában is az altisztek osztályába van számítva s a közszolgák közé épen nem sorozható. Mindezeknél fogva felebbező a­ vál törvény 7. §-ának utolsó ren­delkezése alapján a választók névjegyzékébe felveendő volt . Az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 9. §-a a községi jegyzők közt különb­­séget nem tesz s igy a rendszeresen alkalmazott községi segédjegyző is választói joggal bírónak tekintendő stb. ..... .­­ A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság döntvényei. A gyógyszerészek által kiállított számlák számlabélyeg alá esnek 19 A felek által a kir. bírósági végrehajtóhoz, a végrehajtási eljárás folyamán írásban intézett oly megkeresések és közlemények, melyeket a felek a végrehajtási eljárásról szóló 1881. évi LX.t.-czikk értelmében szóval is jogosítva volnának megtenni, csak azokban az esetekben nem esnek bélyegkötelezettség alá, ha azok kizárólag a végrehajtási eljárás keresztülvitelének sürgetését, elhalasztását, összeírási vagy árverési ha­tárnap kitűzését czélozzák . ... 20 Jegyzet. Az itt közölt döntvényeken kívül, lapunk ez évi folyamában az 1-től 32. számig, a pénzügyi közigazgatási bíróságnak 186 különböző pénzügyi kérdésekben hozott elvi határozatai foglaltatnak. A m. kir. belügyminiszternek törvényhatósági és átalános közigazgatási ügyekben hozott határozatai. A vármegyék területén átvonuló államutakra szükségelt fedanyag szállításának a vármegye részéről történt felvállalásából eredő nyere­mény­összeg más czélra mint a közutak és közlekedési eszközök jó karban tartására, nem fordítható ...­­ Azon kérdésben, hogy a törvényhatósági tisztviselők, kik a köz­gyűlésben hivatalos állásuk után üléssel és szavazattal bírnak, ezen ala­pon kihagyhatók-e a legtöbb adót fizetők névjegyzékéből, a­melybe évi adójuk után felveendők lettek volna, a belügyminiszter Nógrád­­vármegye főispánjához a következő közérdekű rendeletet intézte: 68.604. 1886. ... ... ... ... ... ... ... ... ...­­ A törvényhatósági bizottsági tagságnak a tagsági képesség el­vesztése folytán vitássá tett kérdésében nem a közgyűlés, hanem az igazoló, illetőleg a bíráló választmány van jogosítva határozni ._­­ A jogerőre emelkedett ítélettel politikai jogainak felfüggesztésére elítélt egyén, ezen ítélet joghatálya alatt még azon esetben sem gya­korolhatja választói jogát, ha a választók azon időpontra érvényes név­jegyzékébe akár tévedésből, akár más okból felvéve lenne . Az állandó bíráló választmánynak a virilis névjegyzékbe való fel­vételt megtagadó határozata ellen az illető fél által közbevetett felfo­lyamodás figyelembe nem vétethetik ... ... ... ... ... ... ... ... 2 Az államszámviteli vizsgának a törvényben kötelezőleg előírt le­tétele alól az, ki a törvényhatóságokban számvevői alkalmazást nyert, semmi szín alatt fel nem menthető, méltányossági tekintetek figyelembe vételével azonban kivételesen a törvényben előírt két éven túli időhaladék engedélyezhető ... .. ... 2 Oly egyén, a­ki a jogi tanfolyamot valamely osztrák egyetemen végezte, ezen minősítettsége alapján a közigazgatási fogalmi szakban alkalmazást nem nyerhet... ... ... ... ... ... ... .. 2 A házközösségi intézmény megszüntetéséről hozott 1885. évi XXIV. t.-cz. végrehajtása tárgyában a belügy- és igazságügyminiszterek által kiadott rendelet ... ... 2 Azon körülmény, hogy az ugyanazon évben bekövetkezett újabb képviselőválasztáskor a szavazatszedő küldöttség tagjaival ugyanazon egyének választottak meg, kik az előző választásnál eskü alatt ilyen minőségben működtek, ezeket az eskünek a letétele alól fel nem menti . Ha a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzéke a közgyűlés által már tudomásul vétetett, az ezen névjegyzékbe való utólagos fel­vétel iránti kérelem akkor, ha folyamodó törvényben biztosított jogá­nak érvényesítését az 1886. évi XXI. t.-czikk 25. és 28. §§-aiban előirt módok igénybe vétele elmulasztásával nem eszközölte, nem teljesíthető . Az, hogy valaki nem közvetlen adófizető, s mint ilyennek évi egyenes államadója az adóhivatalok kimutatásában kitüntetve nincs, azon esetben, ha az illető több községben 100 foton alól levő össze­gekben fizetett összes adója különben jogot ad a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe való felvételére, és a­mennyiben ezen jogának törvény­szerű érvényesítése iránt a lépéseket a kitűzött határidők alatt meg­tette, a névjegyzékbe való felvétel iránti kérelme elutasításának törvény­szerű alapját nem képezheti ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 4 Az állandó választmány ügyrendjéről alkotott szabályrendeletek nem tartoznak a belügyminiszter érdemleges elbírálása alá. De a­meny­nyiben ezek a belügyminiszterhez netalánt észrevétel közlése végett küldetnek meg, ezen kérelemnek hely adatik ......... ... 4 A házközösségi törvény meghozatala előtt folyamatban levő ház­közösségi ügyekben, a felülbírálás ezentúl is addig érvényben állott módon foganatosíttatik ... ...... 4 A gyámság és gondnokság alatt álló személyek perei megindítá­­sáról ,az illető árvaszékek a bíróságok által értesitendők . Jogérvényes alapszabályokon fennálló egyesület csak alapszabályai­ban meghatározott irányban és keretben működhetik s mozdíthatja elő érdekeit; de arra, hogy községi vagy általános közérdekű s az egye­sület akár anyagi, akár erkölcsi érdekét közvetlen nem érintő kérdé­sekben a hatóságok előtt kérvényezési vagy kereshetőségi jogot gya­koroljon, joga nincsen ............... ... ... ... ... ... ... 5 A hivatalától felfüggesztett tisztviselő részére a felfüggesztés ideje alatt az 1886. évi XXIII. t.-czikk életbeléptetése előtti időre kiszolgál­tatott fizetés, mint a­mely az addig érvényben állott törvényes rendel­kezések szerint őt meg nem illette, a házipénztárba visszafizetendő . Valamely község határához tartozó birtokrésznek más község határába való átkebelezése felett a törvény értelmében nem a törvény­­hatósági bizottság, hanem az alispán határoz ... 5 34 35 36 37 38 39 40 41 42 A 43 44 45 46 47 48 49 5° 5' 52

Next