Magyar Közigazgatás, 1887 (5. évfolyam, 1-52. szám)

. Azon szabadságolt állományú honvédtisztek, kik törvényható­sági tisztviselők akkor, a­midőn előléptetési igény szerzése czéljából három havi tettleges szolgálattételre bevonulnak, ezen idő alatt igény­nyel bírnak tisztviselői fizetésükre. Ez a kedvezmény azonban a közös hadseregbeli tartalékos tisztekre ki nem terjed ... ... ... ... ... ... . Azon körülmény, hogy valaki, a­ki különben bír azon kellékek­kel, melyek alapján a törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizető tag­jai közé való felvételre jogosítva van, mint honvédezred orvos tényle­ges szolgálatot teljesít, s ez okból az országgyűlési képviselő választók névjegyzékébe felvéve nem lett, nem képezi törvény szerint megállható indokát annak, hogy az illető a legtöbb adót fizető törvényhatósági bi­zottsági tagok névjegyzékéből kihagyassék... ... .. ... 7 A jogtudományi államvizsga letételéről szóló bizonyítvány a köz­­igazgatási gyakornoki állásra való végleges kinevezésre nem képesít, miután ezen állásra a törvény az államtudományi államvizsgát írja elő ... 7 A jogi tanfolyam elvégzése s az annak alapján letett államvizsga, a számvevőségi szakban való alkalmazásra törvény szerint nem minő­sít, s az illető egyén, számvevővé lett kinevezés esetében az államszám­viteli vizsgának záros határidő alatti letételére kötelezendő ... ... ... 7 A posta­szolgálatnál alkalmazottaknak és a postai szolgálatnál használt fogatok országos közmunka kötelezettsége.. ... ... . ... 7 A vadászati jegy elnyerése iránti bejelentés láttamozását az arra illetékes hatóság akkor, ha a bejelentés megtagadásának az 1883. évi XXIII. t.-cz. 36. §-ában felhozott indokai fenn nem forognak, azon ok­ból, mert az illető vagyontalan s igy kézi munkájából élő egyén, meg nem tagadhatja ........................... ... ... ... ... ... ... ... ... 8 A­ki a védkötelezettség kikerülése czéljából külföldre megy, az nem az 1868. évi XL. t.-cz. 47. §-a (véderőről szóló törvény) alá eső szökevényként, hanem a btkv. 450. §-a alapján büntetendő ... ... 8 Bárminemű szeszes italnak, készpénz vagy bármi ellenérték mel­lett forgalomba hozatala, az italmérési regalejog szempontjából, csupán akkor nem eshetik kifogás alá, ha az ily ügyletek tárgyát képező sze­szes italok mennyisége, legalább is az 1/g hectoliternyi mértéket megüti. A „ cognac»-nak anyag-, fűszer- vagy vegyes­ kereskedésekbeni árulása csakis az erdélyi részekben van megengedve ... ... ... ... ... ... 8 Oly egyén, ki a szolgabirói irnok­i állásra a törvényben előírt el­méleti minősítettséggel nem bir, de mint szolgabirói írnok a minősí­tési törvény életbeléptét közvetlenül megelőzőleg már tényleges alkal­mazásban volt, az 1886. XXI. t.-czikk végrehajtása alkalmából járási írnokká az 1883. V. t.-cz. 34. §-ában foglalt rendelkezés alapján kine­vezhető .. ... ............................................. ... ... ... ... 8 A főispánnak úgy az 1870. évi XLII. mint az 1886. évi XXI. t.­­czikkben megadott ama jog, hogy a vármegyékbe tiszteletbeli tisztvi­selőket kinevezhet, az alispáni állással szemben nem gyakorolható ... " A közgyűléseken hivatalánál fogva üléssel és szavazattal bíró tisztviselő, azon esetben, ha fegyelmi vizsgálat rendén hivatalától felfüg­­gesztetett, fentebb említett jogát a felfüggesztés ideje alatt nem gyako­rolhatja, de nem gyakorolhatja ezen jogot azon egyén sem, aki az illető teendői ellátása czéljából helyettesítve lett ... ... ... ... ... ... ... 9 A hadapród-iskolák, valamint minden közös hadseregbeli és hon­védségi tisztképző intézetek növendékei és hallgatói tényleges szolgá­latban állóknak tekintendők s ennélfogva saját személyeikre nézve a közmunka teljesítésre nem kötelezhetők ... ... ... ... . 9 A jogtudományi államvizsga letétele, a közigazgatási szakban való alkalmazhatásra nem jogosít. Azonban az 1883. évi I. t.-czikk 5. §. utolsó bekezdésében foglalt kedvezmény alkalmazásával, t. i. az állam­­tudományi államvizsga egy év alatt letételére köteleztetés mellett a jog­­i tudományi államvizsgát letett egyén is kinevezhető közigazgatási gya­­m­­ornokká ... ... ............ ... ... ... ............................ ... ... ... 91 A rokonsági viszony, annak, hogy az ilyenben levő egyének a­­ közigazgatási bizottságba, vagy annak albizottságaiba megválasztassa­nak, törvényes akadályát nem képezi. A nem kizárólag kiskorúakat ér­deklő peres és peren kívüli ügyekben a tiszti ügyész által az árvaszék megbízása folytán teljesített eljárásokért, hogy van-e külön díjazásnak helye, az iránt csak egyes concret esetek alapján, esetenkint lehet ha­tározni ... ... .. ... ..................... .. .. ... 9 A marhaállománynak a törvényhatósági állatorvos által való ta­vaszi megvizsgálása, minthogy az az 1874. évi XX. t.-cz. 28. §-ában foglalt rendelkezésen alapszik, a megyei vagy járási állatorvos hivatalos eljárásához tartozik, s igy ezen eljárás után a községek terhére útikölt­ség szabály szerint fel nem számítható, minthogy azonban a szóban levő vizsgálat leginkább a tulajdonosok érdekében is történik, a községekre hatóságilag­ kivetett mérsékelt fuvardíj, a­mennyiben a vonatkozó köz­gyűlési határozat felfolyamodással meg nem támadtatik, kifogás tárgyává nem tétetik... ... ... ... ... . .................... . ... 10 Ő felsége legfelsőbb kézjegye nélkül leérkezett s a hatóságokhoz beküldött folyamodványok a hatóságok által érdemileg tárgyalandók. A legfelsőbb kézjegy hiányából, a kérelem elutasítása nem következ­tethető ... ... .................. ... ............ .. ... ... . ... .. 10 A bizottsági közgyűlés arra, hogy a hozzá bemutatott virilis név­jegyzéken változtatást tegyen, törvény által feljogosítva nincs s a név­jegyzéken változtatást eszközlő közgyűlési határozatok semmiseknek tekintendők... .......................... ... ... ... ......... ... ... ... 10 A bünfenyitő jogerős ítélettel polgári jogainak időleges elveszté­sére ítélt egyén, azon idő alatt mig ezen ítélet joghatályban van, me­gyebizottsági taggá meg nem választható, s a mennyiben már választott bizottsági tag volt, megbízatása az ítélet joghatálya tartamára nem te­kinthető szünetelőnek, hanem az tényleg meg is szűnik ... ... 10 Az erdélyrészi vármegyékben a bejegyzett czégű fűszer-, festék-, anyag- és vegyes­kereskedők szeszes tartalmú édesített italokat 354/l0 centiliteres üvegeknél kisebben nem árulhatnak, s az ezen minimum űr­­mértéken alul levő üvegekben való árulása az alcohol tartalmú italok­nak regalecsonkitást képez. ... ... ... ... .. ... 11 A közgyűlési határozatoknak hiteles jegyzőkönyvi kivonatban az érdeklett felek részére az 1886 : XXI. t.-cz. 8-ik §-ában előirt kiszolgál­tatásától munkakímélés szempontjából sem lehet eltekinteni. ... 11 A kormány valamely concret ügyben való útbaigazításra csak akkor érzi magát hivatva, ha valamely intézkedés jogosultságára nézve, az azon ügyben eljárni illetékes hatóságnak kételyei támadván, ennek részéről az összes ügyiratok és a fenforgó tényállás részletes előterjesz­tése mellett kérelmeztetik útmutatás. 11 Habár az 1886. évi XXI. t.-cz. 32. §-ának ama rendelkezése, mely szerint a választott bizottsági tagok megbízatása 10 évre terjed, a 96. §. szerint a legközelebbi népszámlálást követő évben, vagyis 1891. lép érvénybe, s ezt megelőzőleg a választott bizottsági tagok megbízatása tekintet nélkül arra, hogy mennyi időre lettek megválasztva, meg fog szűnni, az ennek bekövetkezteig eszközlendő választások az 1870. évi XLII. t.-czikkben foglat rendelkezések figyelemben tartásával, tehát a megbízatásukat annak lejárta folytán vesztett egyénekre nézve hat évre foganatosítandó. ... .................. ... 12 A főispánok által az 1886. évi XXI. t.-bz. 62. §-a érelmében a főispán irodai szükségletének költségei, a törvényhatóság költségvetésé­nek, az irodai szükségletekre megállapított fejezete czime alatt és annak terhére számolandók el. . .. ... ... ... ... ... ... ... ... 12 A vadászati terület önállóságának irtássá lett kérdésében városi törvényhatóságokban nem a tanács, hanem a főkapitány illetékes ha­tározni. ... ... . ... ... ... 12 Oly orvosok, kik valamely honvédzászlóaljnál átalány fizetés mel­lett teljesítenek orvosi szolgálatot, ezen katonai szolgálattételnek magán jellegű természetére való tekintettel járási orvosokká kinevezhetők. 12 A vitássá tett út kérdésében hozott szolgabírói határozat ellen, fokozatos felebbezésnek a közigazgatási bizottsághoz, s nem az alispán­hoz van helye. Úthasználati czélra elfoglalt községi területnek a község rendelkezése alá bocsátása bírói után érvényesítendő kérdést képez. A közlekedés fentartását érdeklő közrendészeti intézkedésre harmadfokban­ a közigazgatási bizottság illetékes. .. ... ... ... ' 13 A magasabb fizetéssel ellátott törvényhatósági tiszti állomásra helyettesített tisztviselő az új állomás magasabb fizetésében nem része- s­síthető, s ezen felfogás nemcsak a szorosan vett tisztviselőknél, hanem­­ a kezelő- és segédszemélyzetnél, s a közigazgatási gyakornokoknál is­­ alkalmazandó. ... ... ... ... ... ... ... .. ... ... ...­­3 A kormány nem lehet hivatott közigazgatási ügyekben felmerülő egyes concret esetekben, az azokban határozni illetékes alsóbb fokú hatóságok határozatainak fokozatos meghozatala előtt, elvi kijelentése­ket tenni. Ily eljárás magával a közigazgatási jogszolgáltatás elvével ellenkeznék. Kötelező szabály arra nincsen, hogy a szesz és szeszes italoknak nagyban való elárusítására kellő iparigazolványnyal bíró keres­kedők, ezen folyadékot minő állapotban kötelesek tartani. Ennélfogva az illetők szabad tetszésétől függ az eladásra szánt szeszt és szeszes italo­kat tartalmazó hordókat csapon, vagy csap nélkül tartani. A­mennyiben regale-csonkítási ügyekben az elkobzás alá eshető italok, a szabályszerű vizsgálat foganatosításakor hatósági lefoglalás tárgyát képezik, az illeté­kes hatóság nemcsak jogosított, de a fennálló szabályok értelmében köteles is, úgy a csapon levő hordókban, mint esetleg más nyitott edé­nyekben és üvegekben található folyadékot­­ lepecsételni. 14 A házközösségek megszüntetése iránti eljárását tárgyazó ügyek­­beni másodfokú hatósági teendők végzésére a közigazgatási bizottság kebeléből alakított bizottság csakis házközösség megszüntetése iránti ügyekben járhat el, s a házközösségi egyéb ügyek másodfokban való elbírálására nem illetékes. ... ... ... ... ... ... ... ... 14 A vadászati törvény azt, hogy a természeti fekvésüknél fogva külön álló és így vadászati szempontból egységes területek, még ha 2000 holdnál kisebbek is, egyesítve és egy darabban adattassanak bérbe, nem rendeli. A községhez csak közigazgatásilag csatolt puszták, a község határához nem tartoznak. ... ... ... .. ... ... ... ... 14 A biztosítási díjak iránti peres ügyek még akkor sem tartoznak a kisebb polgári peres ügyek felett ítélni hivatott bíróság elébe, ha a per tárgya az 50 frtot meg nem haladja. ... . .. ... ... 14 A közigazgatási bizottság által, a községi legtöbb adót fizetők névjegyzéke összeállítása tárgyában hozott határozat ellen, a tiszti ügyész felfolyamodással nem élhet. ... ... ... ... ... ... ... ... ... 14 A saját választókerületet képező városokban, a választók név-­sjegyzéke ellen közbevetett felszólalások elbírálására nem azon vármegye, a­­melynek területén az illető város fekszik, hanem az illető város köz­ittonti választmánya illetékes. ... ... ... ... ......... ... ... ... 15 Oly egyén, ki a jogtudományi szigorlatból még csak az elsőt tette le, a tulajdonképeni közigazgatási szakban alkalmazást ugyan nem ilyesztetne, de a teljes vizsga egy év alatt leendő letételének kötelezett­sége mellett az 1883. évi I. t.-cz. 5. §-a utolsó kikezdésében a fogalmazó gyakornokok és szolgabirák részére adott kedvezmény alapján, aljegy­zővé méltányossági tekintetekből alkalmazható. ... 15 Az italméréssel kapcsolatos iparágak gyakorlása iránt közrendé­szeti és egyéb szempontból alkotandó szabályrendeletek megalkotásánál, az alap­intézkedések iránt rendelkező 1886. évi 25.900. szám alatti bel­ügyminiszteri rendeletben foglalt határozmányok nemcsak oly italméré­sekre nézve tekintendők irányadóul, a­melyek regalejog alapján gya­koroltatnak, hanem oly italmérésekre is, melyek nem regalejog alapján állanak fenn. .......... ... ... ... ... ... ... ... 16 A házközösség megszüntetéséről szóló törvény életbelépte előtt befejezett házközösség megszüntetése iránti ügyek netalán szükségel­ felülvizsgálata, a törvény életbeléptéig fennállott gyakorlat és nem az idézett törvény szerint eszközlendő. ... ... ... ... ... ... ... .. 16 Testületek, egyletek, közalapok az általuk fizetett adó alapján nem követelhetnek országgyűlési képviselői választó jogosultságot s igy a választók névjegyzékébe sem vehetők fel. ... ... ... ... ... ... 16 Oly esetekben, a­midőn valamely tisztviselő betegség vagy egyéb körülmény miatt bizonyos ideig hivatalos működésében gátolva van, az ennek teendői végzésével megbízott egyén a házipénztár terhére nem díjaztathatik, s a munkaerőben beállott hiány a többi tisztviselők foko­zottabb munkálkodása igénybevételével pótlandó. ... ... ... ......... 17 Az, hogy a községi vadászterület bérlője, a reá nézve sajátkezű aláírása által jogerőssé vált bérszerződés jóváhagyásának megtagadását­­ a bérbeadás körül az eljáró hatóság által elkövetett alaki hibák indoká­ból kérelmezi, e kérelem teljesítésének törvényszerű indokául el nem fogadható. ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 17 Magasabb fizetéssel ellátott állásra helyettesített tisztviselők, azon hivatalnak, melynek teendői ellátásával a helyettesítés idejére megbi­­zattak, magasabb fizetésre rendszerint ugyan nem tarthatnak igényt, azonban, ha központi tisztviselő valamely járásba, vagy megfordítva helyettesíttetik, a­mi tényleges több kiadást von maga után, a vala­mely mérsékelt átalányban részeztetés a belügyminisztertől kérelmezhető, valamint hosszabb ideig tartó helyettesítéseknél mérsékelt jutalomdíjak is hozhatók utólagosan javaslatba. ... ... t. Azon elv, hogy Magyarországba, a negyvenes, esetleg az ötvenes MAGYAR KÖZIGAZGATÁS

Next