Magyar Közigazgatás, 1893 (11. évfolyam, 1-53. szám)

2 Község és járás belügyi és pénzügyi igazgatása................. ... 48 A középfokú közigazgatási bíróság Poroszországban ... ... . ... 48 A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat ... ... ... ... 49 Az elsőfokú közigazgatási bíróságok szervezetéről ... ... .................. 50 A polgári házasság és a közigazgatás ............................................... 51 A királyi felső közigazgatási bíróság szervezetéről .. ... ... ... ... 51 A községi jegyzők és a zugirászat ................................. ................ A közigazgatási bíróságok hatásköréről ... ......................................... Az év végén ... ... ............................................... A közigazgatási bíróságok hatásköréről ... ... ................. A törvényhatósági jóváhagyás alá tartozó jogügyletek illetékszabás vé­gett való bejelentéséről A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS Felsőbb hatóságok elvi jelentőségű határozatai. A m. kir. minisztertanácsnak hatásköri összeütközések­ben hozott határozatai. Ha az örökhagyó végrendeletében nagykorú örököst nevezett, de az iratok azt látszanak mutatni, hogy végintézkedése a hagyatékot nem merítette ki, a törvényes örökösök közt pedig kiskorúak is vannak, az ügy tárgyalása a gyámhatóság hatáskörébe tartozik ... ... .......... Szolgálatban nem töltött felmondási időre követelt cselédbér iránt követelés elbírálása nem a bíróság, hanem a közigazgatási hatóság hatás­körébe tartozik ............................................................................................ Hatásköri összeütközés fenforgása csak az esetben állapítható meg, ha az illetékesség leszállítása úgy a kir. bíróság, mint a közigaz­gatási hatóság részéről jogerős határozattal történt ... ... ... ... Az 1876. évi XIII. t.-cz. érvényét megelőző időből származó cseléd­bér iránt indított ügyben is közigazgatási hatóságok illetékesek eljárni Oly esetekben, midőn az örökség tárgyát ingatlanok vagy telek­­könyvileg bejegyzett jogok is képezik, úgy az ingatlanoknak, mint az ingóságoknak átadása, a bíróság és nem az árvaszék hatáskörébe tar­tozik ; e tekintetben nem tesz különbséget az, hogy az átadó végzés meghozatala után derült ki, mikép a hagyatékhoz ingóságok is tartoznak Vasúti pályatestnek rongálásával elkövetett kihágás elbírálása nem közigazgatási útra, hanem a kir. bíróság hatáskörébe tartozik Tilos erdei legeltetés miatt, ha a kárösszeg harmincz forintot le­szállítva indíttatott meg, az eljárás nem a kir. bíróság elé, hanem köz­igazgatási útra tartozik ..................................................................... ... Az erdőtörvény 92. és 93. §-ai értelmében a fagallyak jogtalan eltulajdonítása csak az esetben képez erdei lopást, ha a gallyak vala­mely élő fáról, valamely elszáradt, vagy az elemek által letört fáról vá­gatnak vagy töretnek és lopatnak el. Az emberi munka által egybegyüjtött s összerakott fagallyak eltulajdonítása közönséges lopás vétségét képezi s elbírálása nem közigazgatási, hanem birói útra tartozik Ha a cseléd szolgálatát cselédkönyvének hátrahagyásával önkényü­­leg odahagyja s uj cselédkönyvnek kieszközlésével másnak áll szolgálatá­ban, a cselédtörvénybe ütköző áthágást követ el, melynek elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik ... ... ... ............... ... A hatóságilag felesketett erdőőr, erdőőri minőségben töltött szol­gálata nem cselédi, hanem közbiztonsági szolgálat jellegű lévén, az ily szolgálati viszonyból eredő követelések elbírálása nem közigazgatási, hanem bírói hatáskörbe tartozik ................................ ........................ A jogtalan csapásolás által elkövetett mezőrendőri kihágás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik.......... ................................. ... ... Lóvonata iparvasút engedély előtti üzembevételével elkövetett kihágás elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. ... ... ............................... ... ................. Haladó vasúti vonatról való leugrással elkövetett kihágás elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a kir. biróság hatáskörébe tartozik A m. kir. Curiának a közigazgatást érdeklő határozatai. Pohárköszöntésben valamely nemzetiség ellen használt lázitó, illetve meggyalázó kifejezések megállapítják a btkv. 172. §-nak 2. bekezdésébe ütköző nemzetiség elleni izgatás vétségét ... ... ........................ ...­­ Ha sörfogyasztási díjszedés községi adó természetű szolgálmány­­ként engedélyeztetett és annak szedhetése közigazgatási hatóság rendel­kezésén alapult, akkor annak visszatérítése tárgyában is a rendelkezési jog a közigazgatási hatóság és nem a bíróság hatáskörébe tartozik ... " Azon esetben, ha a gör. kel. lelkészi illetmények tekintetében az illető felekezeti község szerződésileg kötelezte ugyan magát, hogy bizonyos összeget ezek fejében lelkészének fizet, de bebizonyíttatik, hogy az illető lelkész a szerződés kelte után is a régi gyakorlat szerint szedte be papi járandóságait híveitől, az illető lelkész jogutódjai nem követelhetik, hogy a kérdéses szerződés alapján a felekezeti község az illetmények utólagos kiadására köteleztessék ................................ ........................................ 3 Nem követ el hivatalos hatalommal való visszaélést azon községi bíró, ki az elébe idézett durva és illetlen magaviseletét tanúsító egyéni büntetéskép megzálogolja ......................... ................................. ... 4 Kisebb polgári peres ügyekben a képviseltetési költségeknek az ellenfél terhére való megállapítása fegyelmi vétséget képez ... ... ... 5 Büntetőjogilag a tulajdonos is felelős, ha oly állatot tart, melynek veszélyes voltát ismeri s annak kellő gondos őrizetét elmulasztja vagy nem gondoskodik a másokat érhető veszély megakadályozásáról... —­­ Husfogyasztási adó alá csakis a belföldi fogyasztásra szánt hus­­neműek esnek, minélfogva kivitel czéljából bejelentés és adózás nélkül állatok levágása által húsjövedéki kihágás nem követhető el... ... ... 7 Nem büntethető a gazda, a­ki cselédjéről olyan tényt állít, mely valódisága esetén a cseléd ellen bűnvádi eljárás megindításának okát képezné ... ......................................... . ................................ ... 8 Róm. kath. templom felszereléséhez tartozó szék közforgalmon kívül állván, annak kizárólagos tulajdoni és használati jogát megszerezni nem lehet. Az e feletti bíráskodás a polgári biróságok hatáskörébe nem tartozik........................................................................................................... 9 Az ország határán belül, oly vidékről, a­hol az ottani lakosnak só kedvezményezett áron adatik, a sónak oly vidékre való bevitele, a­hol a só csak rendes eladási ár mellett adatik, habár az ekként bevitt só nem is árusíttatott el, a pénzügyi törvények és szabályok hivatalos összeállításának X. füzete 43. §. 6) pontjába ütköző sócsempészet által­­elkövetett jövedéki kihágást képez ... ... ......................................... Hamis iskolai, például államvizsgálati bizonyítvány készítése és közszolgálatra való minősítettség czéljából felhasználása közokirathami­sítás bűntettét állapítja meg ....................................................................... Midőn a közigazgatási hatóság valakit az itt további fentartására kötelez azon indokból, mert ebbeli kötelezettsége már korábban is fennállott: a bíróság azon körülményt, hogy az illetőt az út fentartásá­­nak kötelezettsége a múltban is terhelte, jogerősen eldöntöttnek tekinti. A bíróság annak vizsgálatába, hogy ki volt kötelezve az út­fentartására, egyáltalában nem bocsátkozhatik, mert ezen kérdés eldöntése kizárólag a közigazgatási hatóságok hatásköréhez tartozik.­­ Ha a közigazgatási hatóság valakit az útfentartási költségek megtérítése iránt támasztott követelésével a bírósághoz utasító bíróság feladata annak megállapítására szorítkozik, hogy az illető az út fentartására tényleg fordított-e költsé­get és mennyit .............................................................................................. A hitközségi adók jogossága felett határozni csakis a közigazga­tási hatóság bir hatáskörrel, ily természetű ügy még az esetben sem tartozik a polgári bíróságok hatósága alá, ha nem tettek is a miatt a felek kifogást .................. ... ................................................................ A férjnek nejével szemben nincs házi fegyelmi joga ... ... A gazda jogosítva van a tilalma ellenére lakásában erkölcstelen viszonyt folytató cselédjét fegyelmezni. Az ezen jog gyakorlásában el­követett könnyű testi sértés nem büntethető ......................................... Azok, a­kik az 1890. évi XXXVI. t.-cz. 6. §-ában foglalt általános tilalom ellenére az idézett szakasz második bekezdésében nemük szerint felsorolt különleges szeszes folyadékokat (likőröket stb.) 100 litert tevő vagy ezen felüli mennyiségben vagy gyümölcsbort, vagy pálinkát közön­séges 100 litert tevő, vagy ezt meghaladó, vagy ezen aluli mennyiség­ben saját részükre engedély nélkül, más körzetből behoznak, az adó alapján kirovandó sokszoros, azaz a megrövidített vagy megrövidítés veszélyének kitett adó 10—20-szoros összegéig terjedhető pénzbünte­téssel nem büntethetők ... ... ... ............................... ................. Ha a rendőrség kitiltott valakit saját hatáskörében és az illető visszatér, a kbt. 70. §-ába ütköző kihágás megállapítandó még akkor is, ha a kitiltás nem helyes alapon történt volna, mert a biróság nincs jogosítva vizsgálni: vájjon a kitiltás helyes alapon történt-e vagy sem ? Az, ki égetett szeszes folyadékot saját számára az 1890. évi XXXVI. t.-cz. 6. §-ában foglalt rendelkezések ellenére nyilt helyre más beszedési körzetből bevisz, az italmérési adó alapján kirovandó sok­szoros, illetőleg a megrövidített vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó 10—20-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő ... Bejelentésre kötelezett feleknek tekintendők: 1. Mindazok, a­kik italmérési adó alá eső, szeszes italoknak ki­mérésére és kismértékbeni elárusitására engedélylyel birnak, továbbá a törvény 51. §-a értelmében italmérési joggal birók, ha az 1889. évi október hó­­-ig engedélyért folyamodtak, a mennyiben a 32. §. értel­mében árjegyzék vezetésére s az általuk beszerzett, vagy termesztett adóköteles czikkek kimutatására kötelezve vannak. (4. és 51. §.) Továbbá zárt városokban még: 2. Azok, a kik italmérési adó alá eső czikkeket az adóvonalon át behoznak. (20. §.) 3. A törvény 20. §. b) pontjában említett vállalatok, ha gyártmá­­­­nyaikat maguk fogyasztják, vagy az illető zárt város területén való fogyasztás végett másoknak átadják. 4. Az adóvonalon belül fogyasztásra kerülő adóköteles czikkek tekintetében a törvény 23. §-ban említett kereskedők, illetve vállalatok Olyan károkért, melyeket a cseléd a gazdával szerződési viszony­ban nem álló harmadik személyek tárgyain elkövet, a gazda csak annyi­­­­ban vonható felelősségre, a mennyiben bebizonyittatik, hogy olyan egyént alkalmazott, a ki feladatának rendszerinti teljesítésére képtelen ... ... Az, a ki az 1890. évi XXXVI. t.-cz. 6. §-a ellenére égetett szeszes folyadékot saját számára nyilt helyre, más beszedési körzetből az ital­mérési adó beszedésére jogosítottnak engedélye nélkül bármily (tehát akár 100 litert tevő, akár azon alul levő vagy azt meghaladó) mennyi­ségben bevisz, a megrövidített vagy a megrövidités veszélyének kitett adó 10—20-szoros összegéig terjedhető s 25 írtnál nem csekélyebb pénz­büntetéssel büntetendő ................. .....................................— — _ — A magyar képviselőház, mely törvényhozó testület, rendes tiszt­viselői karral és saját tisztviselőire fegyelmi hatáskörrel is bir, minden körülmények közt hatóságot képez ... ... .................. ... .. ... Az 1888. évi XXIV. t.-czikk 47. §-ában a pénzügyigazgatóság s illetve a pénzügyminiszternek van az a jog biztosítva, hogy a bejelentésre előírt 48 órát, illetve 8 napot rövidebb időtartamban is kiszabhatják, ámde, ha az engedély kieszközölve nincs, az adóköteles félre nézve ez a kedvezmény nyilvánvalóan szóba sem jöhet s így ezt a törvényszakaszt a büntetés enyhítésére nézve indokul felhozni nem lehet .......... ... A pénzügyőr, ki hivatalos eljárásában ok nélkül leletek czimén bírságpénzeket szed be a felektől és ezeket eltulajdonítja : csalást követ el Marhatárlatban a marha egészségére vonatkozó bejegyzés meg­változtatása közokirathamisítást képez ... — .................. ... ... — Ha valaki más helyett, ennek neve alatt katonai szolgálatot telje­sít s igy ravasz fondorlatot használ a végett, hogy más a védkötelezettség alól felmentessék, ezen a btk. 449. §-ba ütköző fegyveres erű elleni vétséget követ el, mely azon napon fejeztetik be, midőn a katonai szolgálatot elhagyta........................................................ .......................... 1 3 15 21 24 36 37 39 41 45 48 52 53

Next