Magyar Közigazgatás, 1899 (17. évfolyam, 1-53. szám)

A MAGYAR­ KÖZIGAZGATÁS szabott alakszerűségek megtartásával köttetett s az ü­gy egyénenként 100 koronát felül nem haladó kár megítélése iránt létetett folyamatba, akkor elbírálása nem a kir. bíróság, hanem a közigazgatási hatóság jog­körébe tartozik ... ...........­ ............................ ... ... ... — — — 20 Az 1876. évi XIII. t.-cz. teljes hatálya alatt létrejött munkabéri szerződésen alapuló beperesitett követelés elbírálása még akkor is a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, ha a szerződés a községi biró által láttamozva nem volt ... .. ... ... ... ... ... ... . 26 Államvasúti kalauz, mint közigazgatási hatósági közeggel szemben, hivatalos eljárás alatt használt sértő kifejezések elbírálása a közigaz­gatási hatóság hatáskörébe tartozik ... ... . ... .......................... 27 A földbe elvermelt gyümölcsnek ellopása miatt indított ügy elbírá­lása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik... ... ... ... 28 Községi bíró által nem láttamozott mezei munkabéri szerződésre alapított követelés elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tar­tozik ... ........................................................................................... ... ... 31 Szent István napján a község belterületén való cséplés miatt indí­tott ügy elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik........... 32 Az 1876. évi XIII. t.-cz. 119. § a értelmében a gazda és cseléd között a szolgálati szerződési viszonyból felmerülő kártérítési kérdések­nek elbírálása a bíróságok hatáskörébe tartozik. ........... .................... 33 Bitangoló kacsák eltulajdonítása miatt indított ügy elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik ................ .................................... ... 35 Legelő marhák által az őrzőnek elalvása folytán okozott kár miatt indítított ügyben való eljárás akkor is a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, ha a kár 60 koronát meghalad ... ... ... ... 38 Esőviz-lefolyás helyreállítása iránti ü­gybeni eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe nem tartozik..................... ... ... ... ..................... 89 Sírnak babonás czélzattal történt kinyitása miatt indított ügy elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik ... ... ... ... ... ... 40 Sebes hajtás által okozott könnyű testi sértés miatt indított ügy elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik................... ... 41 Kerített helyen bemászással elkövetett gyümölcslopás és ezzel kapcsolatosan falnak és fának megrongálása iránt indított ügy elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik ... ... .. ... ................... .. 44 A község belterületen való tilos lövöldözés folytán okozott könnyű testi sértés elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik ... 48 A m. kir. Curiának a közigazgatást érdeklő határozatai. A­ki farsangi menet alkalmával az állam által elismert vallás tiszteletének tárgyát nyilvános gyalázat és közbotránynak teszi ki: vallás elleni kihágást követ el ................... . ... ... ... ... ... 9 A rendőrségnek diskreczionális joga van ahhoz, hogy a közrendet veszélyeztető gyanús egyéneket akaratuk ellenére is lefényképeztessen 11 A­ki nyilvános helyen többek jelenlétében oly dalt énekel, mely­nek szövege valakit olyan cselekmény miatt feldicsér vagy magasztal, melyet a törvény vétségnek nyilvánít s melyért a hazai hatóságok az illető tettest elitélték, izgatást követ el .. ... ... ... ... ... ... 12 Ha a községi biró a kórházi ápolási költség leirása czéljából vala­kinek valótlan bizonyitványt állít ki, a községi elöljárósági hamis bizo­nyítvány kiállításának vétségét követi el ... ... ... ... ... ....... 17 A «liberális bizottság» nem hatósági közeg s egyáltalán nem ér­­­tékes letartóztatás foganatosításának előidézésére ... ... ... ... 19 A gyermekeknek az a kötelezettsége, hogy vagyontalan és kereset­képtelen szüleiket eltartani kötelesek, természeténél fogva oly kötelezett­ség, mely a gyermekeket egyaránt terheli akkor, hogy ezek a tartás költségeit vagyonuk arányában viselni tartoznak, az egyik gyermek­­elhalálozása esetén pedig ennek kötelezettsége a képviselet elvénél fogva ennek gyermekeire, vagyis az eltartandó sze­mély unokái­­­a száll át................................ .......... — .................... — .................... 21 Uzsora forog fenn akkor is, ha a hitelező az adóst, az uzsora­kamat ledolgozása végett szolgálatába fogadja............ .. ... ... ... 22 Mindenki, akár községi, akár pusztai lakos, köteles ebeire akként ügyelni, hogy azok nappali időben senkinek életét vagy testi épségét ne veszélyeztessék .......................... ... ... .......................... ... ... ... 25 Paraszt szoc­ialisták megesketése által elkövetett törvények elleni izgatás a btk. 172. §-ába ütközik ... .................... ... ................... 30 A katonailag szervezett rendőri közegek mindaddig, a­míg egyen­ruhában és fegyverzettel ellátva vannak, saját hatósági területükön hatalmukat gyakorolni nemcsak jogosítottak, de erre, tekintet nélkül spec­iális küldetésük idejének tartamára vagy kirendeltségük lejár­tára, saját hivatásuk körébe eső ügyekben különös megbízás nélkül is eljárni kötelesek... ... ... ... ........................... ... ... ................... 40 A bába kötelessége a születéssel vajúdó nőt veszély esetén orvosi segélyhez juttatni. Az ebből eredő mulasztásáért büntetőjogilag felelős 43 Tilosban talált baromfi, ha már behajtatott, agyon nem üthető ... 45 Tilosban talált baromfi, ha behajtása nehézségekbe ütközik, megölhető ... ........................................................................... ................... 46 Ha a községi segédjegyző, a jegyzői irodában megjelenővel szem­ben jogos ok nélkül a községi alkalmazottakat felhívja az illető kido­bására , hivatali hatalommal való visszaélés vétségének kísérletét követi el 48 Az a körülmény egymagában véve, hogy a felszólalás nem az ille­tékes városi elöljáróságnál, hanem közvetlenül a központi választmánynál nyújtatott b­e, a felszólalás elutasítására alapul nem szolgálhat, mert mi sem állott útjában annak, hogy a tévesen a központi választmányhoz beadott felszólalás a községi, illetve városi elöljárósághoz még oly időben áttétessék, hogy arra észrevételeit mindenki, a­kit erre a törvény fel­jogosít megtehesse, valamint az sem képezhet az elutasításra indokot, h­ogy az adókivetés hiteles alakban ki nem mutattatott, mert az adótabellák a központi választmány rendelkezésére állván, a választmány ezeknek betekintésére nemcsak jogosítva, de kötelezve is van ... ... ... ... 50 Folyamodó a felszólamláshoz csatolt okirattal igazolta, hogy mint nyugalmazott államvasuti főkalauz 658 frt évi nyugdijat élvez és miután az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 7. §-ban említett jövedelem általános kifejezés /■alatt, valamint a fizetés, úgy a nyugdíj is értendő, folyamodót az igazolt­­ 658 írt jövedelem után a választói jog megilleti és ez a jogosultság a­­ felterjesztő jelentésben említett okból sem volt megtagadható, mivel a­­ kir. Curiának az országos képviselői választói jogosultság kérdésében , emelt felszólalási ügyekben állandóan követett gyakorlata szerint a m. n. kir. államvasutak tisztviselői a választói jog gyakorolhatására nézve az állami tisztviselőkkel azonos tekintet alá esnek... ...................................­­ / Az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 38. §-a megengedi ugyan, hogy valaki­ nem a rendes lakhelyén, hanem abban a községben vétessék fel a válasz­tók névjegyzékébe, a­hol ingatlan birtoka fekszik, de csak abban az esetben, ha ezt a kívánságát az összeíró küldöttség előtt bejelenti A központi választmány határozata helybenhagyatik, mert az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 6 §-a szerint a tanítóknak választói joga a kisdedóvók kivételével — nincs függővé téve attól, hogy azok oklevéllel bírjanak, hanem ez a törvényhely azt rendeli, hogy a tanítók az esetre bírnak, választói joggal, ha az illető állomásaikra a törvény értelmében kine-­­veztettek, választottak vagy hivatalukban megerősíttettek, a tényleg ily módon alkalmazott tanítónak választói jogosultsága tehát oklevél hiánya miatt nem vitatható, viszont azonban a nyugdíjazott s így oly tanítók, a­kik állomást be nem töltenek, kizárólag az idézett szakasz alapján választói joggal nem bírnak ... ...................................................................." A központi választmány határozata helybenhagyatik, mert a feleb­­bező a felebbezéshez csatolt miniszeri rendelettel igazolta ugyan, hogy rabbi-helyettesi képesítéssel bír, de azt, hogy mint olyan valamely egy- , házközségben hivatalos alkalmazásban van, ki nem mutatta, a­mennyiben­­ az említett rendeletből kitetszőleg a hátszegi izraelita hitközségben csak anyakönyvvezetőnek lett megválasztva s megerősítve, az 1874. évi XXXIII. t.-czikk 9. §-ának 2. bekezdése szerint pedig a lelkészek értel­miség czimén csak akkor bírnak választói jogosultsággal, ha valamely­községben mint­ lelkészek vannak alkalmazva ............................ ........... Minthogy a községi bíró rendőri teendőkre is utalva van, az enge­delmességet megtagadó ittas és rakonczátlan korcsmái népségnek eltávo­lítására elkerülhetetlenné teszi a megfelelő erőhatalomnak alkalmazását. Az ily rendőri tisztből kifolyó és sértett ellelkezése folytán szükségszerű intézkedés a btk. 473. §-a alá nem vonható és büntetendő cselekményt egyáltalán nem képez. Ellenben az, hogy sértett nemcsak, hogy nem engedelmeskedett a bíró parancsainak, hanem azt, midőn őt erőszakkal akarta eltávolítani, torkon ragadta, kezéből a bírói hatalom jelvényéül elismert palotát kirántotta és összetörte, tekintve, hogy a bíró hivatali tisztében járt el, a btk. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak tény­álladékának teljesen megfelel... ................... ... ......................... ... Nem létezik oly törvény vagy törvényes rendszabály, a­mely a községnek a külföldiek eltartása és elszállítása körüli felmerült költ­ségek megtérítése iránt a kincstár ellen indított keresetet a rendes bíró hatáskörből kivenné. Ily ü­gy elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik ... ... ... .......................................... ....................................... Törvényhatósági és általános közigazgatási ügyekben hozott határozatok. A törvényhatósági bizottság közgyűlése az állandó bíráló választ­mány által bemutatott legtöbb adót fizető bizottsá­gi tagoknak névjegy­­­­zéket felülbírálni nem jogosult. A törvényhatósági bizottság hatásköre csakis a névjegyzék tudomásul vételére terjed ki. ... ... ... ... ... A vármegyei pótadók az állami adók befolyásának arányában szállítandók be a vármegye házipénztárába............................................ ... Betegeket, nem orvos masszátoknak (kenők, gyúrók) csak orvosi utasítás és felügyelet mellett "szabad"lírasszálni. Beteg hasi szerveket, ivarszerveket, csak orvosnak szabad masszálni. A­ki e tilalom ellen vét, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással és 100 órtig terjed­hető pénzbüntetéssel büntetendő ... ... ... ... .................... . ... A törvényhatóságoknak közérdekű országos ügyekre vonatkozó megnyilatkozásai, ha azok hozatalánál a törvényes alakiságok megtar­tottak, felsőbb hatósági beavatkozás tárgyává nem tehetők ... ... .... Vármegyei tisztviselők napidíj illetményei és fuvarköltségei kérdé­sében elsőfokban hozott alispani határozatok felülbírálására törvény szerint a bizottsági közgyűlés és nem a közigazgatási bizottság illetékes A fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelése, után a közigaz­gatási tisztviselő által benyújtott lemondási kérelem felett az határoz, a­kitől a felfüggesztett tisztviselő megbízatását nyerte..... ... ... ... Eredeti magyar állampolgárságát távollét által elvesztett, osztrák állampolgárságot azonban nem szerzett, közellátásra szoruló egyénnek a magyar állampolgári kötelékbe visszavételét elrendelő belügyminiszeri határozat folyományaként hozott közigazgatási hatósági határozatok ellen közigazgatási bírósági panasznak helye nincsen... .................................... Törvényhatósági tisztviselők szabadságidejének engedélyezésénél a hivatalfőnökök előzőleg meghallgatandók ................. ... ... ... ... Ha valamely fegyelmi ügyben a tiszti ügyész a további fegyelmi eljárás abbanhagyását indítványozta, akkor még azon esetben is köteles a fegyelmi választmány érdemlegesen határozni, ha a panaszlottat a tiszti ügyészi véleménytől eltérőleg, az 1886. évi XXIII. t.-cz. 9. §. a) pontjában meghatározott büntetésben, tehát a rendes esetekben az alispán jogkörébe utalt dorgálásban vagy 50 írtig terjedhető pénzbírság­ban véli marasztalandónak ... ... ... ... ............................................ Törvényhatósági joggal felruházott városokhoz közigazgatásilag csatolt pusztákra nem vonatkozik az 1886. évi XXII. törvényczikk 130. §-ában körülirt azon kedvezmény, hogy a közigazgatási költségek kivetésének alapjául egyenes adóiknak csak fele része vétethetik........... A törvényhatósági bizottság elnöke, a főispán iránt tiszteletét és ragaszkodását kifejezésre juttathatja; azon eljárása azonban, hogy a főispán megtámadójával szemben utálatát és megvetését nyilvánítja, törvényesnek nem tekinthető................................... .................................. Valamely szolgálati idő beszámításának kérdése előzetesen el nem dönthető, h­an­em csakis a nyugdíjigény esedékessé válta idejében bírál­ható el ... .................................................. ........... ... .................. ... Ír a

Next