Magyar Közigazgatás, 1903 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1903. ÉVI TÁRGYMUTATÓJA Szegényügyi kérdésekben a közigazgatási bíróság csupán az 1898. évi XXI. t.-cz. 8. §-ában, illetőleg az 51.009/899. számú belügy­ministeri szabályrendelet 1. §-ában felsorolt kategóriák valamelyikébe tartozó egyének segélyezését tárgyazó ügyekben bír hatáskörrel és a szegényházakban tartott egyének után felmerült tartási díjak megtéríté­sére vonatkozó ügyek a bíróság hatáskörébe nem tartoznak................... A főispáni titkár esetleges napidíja és útiköltsége iránt emelt panasz elbírálása nem tartozik a közigazgatási bíróság hatáskörébe ... Az önálló gyámpénztárral s ezzel kapcsolatban önálló tartalék­­alappal bíró községek gyámpénztári tartalékalapjai felett nem a vár­megye közönsége, hanem az illető községek képviselőtestületei vannak hivatva — a belügyminiszer jóváhagyásával — határozni olyan, habár anyai ellátásban álló gyermeket, ki az özvegynek nem az elhalt s igényjogosult férjétől, hanem beszámítható állami szol­gálattal nem biró korábbi férjétől származott, a nevelési járulék törvényen alapuló­ előfeltételének megállapításánál számításba venni nem lehet Özvegy anyjával együtt, a magyar állam kötelékéből kiválni óhajtó rá életévét betöltött kiskorú elbocsátásához ennek formaszerű akarat­nyilvánítása szükséges. Az elbocsátási esetek tárgyalásánál a gyámható­ság feladatát csupán a kérdésnek a kiskorú magánjogi viszonyaira gya­korolt hatás szempontjából való vizsgálata képezi .................. A törvényhatósági bizottságnak törvényes jogkörén ejt csorbát az a községi tisztviselői nyugdíjszabályrendelet, mely konkrét vitás nyug­díjigény kérdésében a törvényhatósági bizottság felülbírálási jogát akár két egybehangzó alsófokú határozat, akár más c­ímen kizárja. Oly sza­bályrendelet, mely a fennálló törvénybe és törvényes jogba ütközik, alkalmazást nem nyerhet ................................................................. Az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899. évi XV. t.-cz. 162. §-án alapuló fegyelmi esetek közé csak a szán­dékosságból vagy gondatlanságból elkövetett törvénysértések sorolhatók Az 1893. évi IV. t.-czikk 17. §. 5. pontja alapján összesített lét­számba való foglalás alkalmával: 1. az idézett t.-cz. 4. §-ában foglalt elvek szerint foganatosítandó rangsorozástól eltérőleg csupán az a fizetés adja meg a rangbeli elsőséget, melyet az illető tisztviselő az egyesített összlétszámba foglalás előtt közvetlenül élvez ; 2. az ugyanezen törvény 10 §-a értelmében nyert személyi pótlékot fizetés természetével bírónak kell tekinteni; 3. a más szakbeli vagy létszámbeli állásban töltött szol­gálati idő csupán ebből a minőségből folyólag ügyeimen kívül nem hagyható ............................................................ ... ... .......................... 1893. évi IV. t.-cz. 17. §. 5. pontjában foglalt rendelkezések abban az esetben is érvényesek, midőn nem egész létszámok egyesítése, hanem hivatali állások újonnan szervezése alkalmából különböző létszámban vezetett tisztviselőknek egyik létszámból a másikba való átvétele függ egybe a rangsorozás kérdésével ........... ................................................... Az állami hivatalnoknál alkalmazott bijnokok özvegyei sem özvegyi ellátásra, sem temetkezési járulékra igényt nem tarthatnak ... ... ... Özvegyi ellátást az államkincstártól az özvegy nem önállóan a házasságból folyólag, hanem csupán az elhunyt férj jogán, ennek szol­gálata és házassági köteléke kapcsán követelhet, valamint az özvegy és az államkincstár között vitássá vált özvegyi ellátás eldöntésének jogelvei nem azonosak a nőtartási díjnak mint a házastársak, tehát magánfelek között felmerülő kérdésnek elbírálásánál irányadó jogi elvekkel, miért is az özvegy férje után csak akkor igényelhet az egyéb feltételek fenfor­gása esetén özvegyi ellátást, ha a közöttük fennállt házassági kötelék a férj halálakor köztörvényeink szerint is jogilag érvényesnek volt tekintendő ................................... .................................................... ... ... Kegyelmi tény által felemelt nyugdíjban elhaltaknál a temetési járulék a nyugdíj alapján csak a kegyelmi után adott összeg figyelmen kivül hagyása mellett szabható ki... . .. ... ................................. Az 1885. évi XI. t.-cz. 47. §-ában biztosított kivételes ellátási ked­vezmény előfeltételét nem a szolgálat és halál közötti egyszerű kap­csolat, hanem az alkotja, hogy a szolgálat és halál között a közvetlen és kizárólagos ok és okozati összefüggés nyilván bebizonyítható legyen A fizetésnek és lakpénznek tisztán a kinevezés idejéhez kötött s a törvényben szabályozott esedékessége feltételezi, hogy az új állás az esedékesség idejében már életbeléptetve legyen.................................. ... A gyámpénztárban kezelt tőkék után félév közben kifizetésre kerülő kamatok kiszámítása. A haszonbérekből a gyámpénztári tartalék­­alap javára jutalék levonása. A gyámpénztár pénzkészletének elhelyezése Az állami felső ipariskolák és a budapesti állami építőipariskola a középiskolákkal egyenrangú .......................... .................................... Az aczetylén-berendezések vizsgálatában résztvevő tisztviselők napi­díjainak felszámíthatása . .. ................... ... .................................... Hagyatéki ügyben létrejött egyezségnek gyámhatósági jóváhagyása kérdésében az árvaszék csak a gyám vagy gondnok nyilatkozata után van jogosítva határozni ............ ................................................................ Útiátalánynyal nem bíró tisztviselő, azon esetre, ha útiátalánynyal ellátott tisztviselővel együtt utazik, fuvarköltségeinek felszámítására és úgy jogosult, mintha egyedül utazott volna ............................................ Uszodák, fürdőházak, vízjogi engedélyezés tárgyát nem képezik; felállításuk helyét a helyi hatóság a folyamrendőri és a közbiztonsági szempontok figyelembevételével jelöli ki ......................................... ... Az elhagyottnak nyilvánított gyermeknek az állami gyermekmen­hely kötelékéből való feltételes kiadatása ... ... .. .................. ... Állami költségvetés híján is, a kir. kincstár követelései, a­mennyiben kielégítési alapul az adós részére sorozott s közpénztárban őrzött készpénzletét szolgál, letiltás útján biztosíthatók .......... ... ... Az aczetylén-gázt fejlesztő készülékek szakértői megvizsgálása... Útépítésnél alkalmazott munkás és munkaadója közt felmerült vitás ügy elbírálására sem az alispán, sem a közigazgatási bizottság nem ille­tékes ... ................... ........................................­ ................................. Perletétel a gyám vagy gondnok részéről, gyámoltja vagy gond­nokoltja nevében gyámhatósági jóváhagyás nélkül, önállóan is történhetik Nincsen törvényes rendelkezés arra nézve, hogy csakis a 24. életév betöltése után lehetne törvényhatósági tisztviselői állásra alkal­mazást nyerni ..................................................................................................... Kir. ügyésznek nincs felebbezési joga iparügyben hozott hatá­rozatok ellen. Ingatlanok adás-vételének, cseréjének, bérletének és elkülö­nítésének közvetítésére iparigazolvány adható ki ... ... .. ............ 43 A hat éven felüli elhagyott gyermekeknek az állami gyermek­menhelyekben gondozása és gondozási költségei.................................... ... 43 A magyar bíróságok az angol alattvalónak Magyarországon hátra­hagyott hagyatékát saját hatáskörükben tárgyalják le ............................ 44 A­ki a csont, rongy és nyers bőr gyűjtése tárgyában kibocsátott 1903. évi 68.467. számú belügyminiszeri rendeletbe ütköző cselekményt követ el, az kihágásért 200 koronáig büntethető .................... .......... 45 A betegsegélyző pénztárak igényjogosult tagjaikért 30 napig terje­­dőleg akkor is kötelesek a közkórházi gyógyköltséget megfizetni, ha nem véletlen baleset vagy hirtelen beállott súlyos megbetegedés tette szüksé­gessé az illető tagnak utalvány nélkül való felvételét és ezen a kötelezett­ségen nem változtat az sem, ha a kórházi ápoláshoz utólag sem adták beleegyezésüket. A betegsegélyző pénztári alapszabályoknak esetleges ellenkező rendelkezése joghatálylyal nem bír .................................. ... 45 Dijnok élethossziglan ki nem nevezhető ... .......................... 45 A köztisztviselők egészségi állapotának vizsgálása és díjazása körüli eljárás ... .......................... ............................ ............ ... . 46 Több egymással tárgyi összefüggésben nem álló ügyben hozott határozat ellen, a felebbezést együttesen, egy beadványban benyújtani nem lehet ........................................... ... ... ... ... — ........... — — 47 A gyámok részéről a hagyatéki eljárás során felmerült díjaknak és költségeknek megállapítása a hagyatéki bíróság hatáskörébe tartozik 52 községi közigazgatási ügyekben hozott határozatok. Csupán előírt, de ideiglenes adómentesség folytán valóságban nem fizetett állami adó a községi legtöbb adót fizetők névjegyzékének össze­állításánál figyelembe nem vehető ............................................ ....................­­ A községi és körorvosok illetményeire fizetendő községi járulékok befizetését és az orvosok járandóságának kifizetését­­1903. évi január 1-jétől fogva az illetékes kir. állampénztárnál (adóhivatalnál) kell teljesíteni ........... ... ... — ................................­.................•— 1 Ha községi vadászterület bérbeadása alkalmával a bérbeadandó területek az árverés előtt pontosan meghatározva nem lettek, a bérleti szerződés jóvá nem hagyható... ... ... ... ................................... .­­ Községi virilista lehet az egyéb feltételek fenforgása esetében olyan nagykárúsitott egyén is, a­ki a 24. életévét még nem töltötte be . Az 1886. évi XXII. t.-cz. 130. §-ban adott feladókedvezmény elnye­réséhez nem elegendő annak kimutatása, hogy a birtok valamikor önálló volt, hanem az 1871. évi XVIII. t.-cz. 21.­­pában foglalt rendelkezéshez képest, ehez az is szükséges, miként «eddig» vagyis ezen törvény életbe­léptéig a puszta egyik községhez sem tartozott, s adóját is közvetlenül a kir. adóhivatalnál fizette ... ... ............................................................. . Az 1886. évi XXII. t.-cz. 156. §-ában szabályozott törzsvagyon­­jövedelem s adósságrendezési eljárásnak csak abban az esetben van helye, ha oly puszta területe csatoltatik közigazgatásilag valamely szom­szédos község területéhez, a­mely azelőtt oda nem tartozott. Nem forog fenn tehát ez az eset akkor, ha valamely pusztára nézve, a­mely eddig is a községhez volt csatolva, időközben mondatik ki az, hogy az köz­igazgatásilag csatolt puszta jellegével bír s mint ilyen az 1886. évi XXII. t.-czikk 130. §-ában foglalt jogkedvezményt igénybevenni jogosult 10 Az 1886 . XXII. t.-cz. 165. §-ának kivételes rendelkezései az abban említett azokra a városokra vonatkoznak, a melyek önálló törvényható­sági joguk megszüntetése után rendezett tanácsú városokká alakultak át és ezen minőségüket meg is tartották, ellenben olyan esetben, a midőn valamely szóban levő város rendezett tanácsú városból nagyközséggé alakult s reá nézve ennélfogva a 165. §. kivételes rendelkezései hatályu­kat vesztették, ezek a kivételes rendelkezések akkor sem élednek fel újra, ha az illető nagyközségből utóbb ismét rendezett tanácsú város lesz ... .................... . .........................................................­................. 13 Az 1886. évi XXII. t.-cz. 75. §-ának az a rendelkezése, hogy «nem választható községi elöljáróvá : megyei tisztviselő» helyesen csak akként értelmezhető, hogy a törvényhatósági tisztviselői állás kizárási ok az elöljáróvá választhatásra .................................... —­­ — — 13 Ha jegyzőválasztás alkalmával a tisztújítószék elnöke, — habár a névszerinti szavazást csak kilencz választó kérte, — a névszerinti szavazást elrendelte, jogsértést nem követett el ............................ ... 16 Ha a községi vadászati jog bérbeadása czéljából megtartott nyil­vános árverés eredményét a községi képviselőtestület kielégítőnek nem találja, kellő megokolással az árverés eredményétől a jóváhagyást meg is tagadhatja, s kedvezőbb eredmény reményében újabb árverést ren­delhet el ... .........................................................................— — --- --- 16 A cs és kir. uradalmak tisztviselői törvényhatósági és községi adómentességre jogosultsággal nem bírnak, mivel a törvény őket ezen adók viselése alól nem mentesíti ........................... .......................... — 16 A községi vadászati jognak bérbeadása tárgyában megtartott nyil­vános árverésen tett legmagasabb ígéret csak kivételesen, s csakis abban az esetben mellőzhető, ha a szerződésből folyó kötelezettségek pontos betartására, nemkülönben a vadászati jognak okszerű gyakorlására s ezzel karöltve a vadászterület vadállományának fentartására nézve a legmagasabb ígéretet tevőnél a kellő biztosíték hiányzik, s ezen körül­ményeknek a fenforgása kellőleg beigazolható........................... ........... 17 A községi képviselőtestület, melynek megbízatása a törvény ren­delkezéséhez képest már lejárt, az új képviselőtestületnek megalakulá­sáig a hatáskörébe utalt teendők ellátására csak annyiban tekinthető jogosítottnak, a­mennyiben a szükség és a közigazgatás zavartalan mene­tének biztosítása ezt indokolttá teszi; ez a jogosultság azonban semmi­kép sem terjeszthető ki odáig, hogy az életfogytig való érvénynyel bíró jegyzőválasztás a törvényes jogosultságot már nélkülöző képviselőtes­tület által eszközöltessék.................................................... — ........... — 17 A községi virilisták névjegyzékének összeállításánál a czégek javára kizárólag a község területén fekvő föld- és házbirtok után fizetett 31 32 32 33 33 34 36 36 36 36 36 36 36 36 37 37 37 38 38 40 41 41 41 42 43 35

Next