Magyar Közigazgatás, 1904 (22. évfolyam, 1-52. szám)

i A Magyar közigazgatás A m. kir. Curiának a közigazgatást érdeklő határozatai. A község s ennek lakosai közt, a község mint erkölcsi testületet képező jogi személy vagyonát illetően magánjogi értelemben vett közös­ség nem áll fenn , ezeknek egymás között fennálló viszonyára tehát a magánjognak a vagyonközösség s ennek megszüntetésére vonatkozó elvei alkalmazásba nem vehetők. Olyan esetben tehát, midőn a község lako­sainak egy, habár tekintélyes része, a község kötelékéből kilépve, a község határában új községet, vagy községeket alapít, az anya- és új községeknek az anyaközség törzsvagyonára vonatkozó viszonyai rende­zésénél, nem a magán, hanem a közjogi elvek az irányadók ... ... 17 A községi iskolaszék elnöke, az iskola jogi képviseletére hivatva nincs. Az uradalomnak az egyházlátogatásról (canonica visitatio) felvett okiraton alapuló kötelezettsége mint dologi teher annak világos átválla­lása nélkül is átszállott felperesre, mint az uradalomhoz tartozó ingat­lanok legnagyobb részének, köztük az uradalom fejének (caput bonorum) meg­vevőjére, ha csak ki nem mutattatik, hogy a dologi kötelezettség az uradalomhoz tartozott azokat az ingatlanokat terhelte, melyek az előbbi tulajdonos birtokában maradtak, vagy erről harmadik személyek birtokába mentek át................................. ........................................ ... 19 A vadászebekre is áll az az általános jogszabály, hogy gazdáik kötelesek azokra akként felügyelni vagy felü­gyeltetni, hogy idegen vadászterületen magukban ne kóboroljanak s a vadászatra jogosult a saját vadászterületén talált idegen vadászebeket Csak akkor nem jogosult lelőni, ha és a mennyiben azok gazdáiknak, illetve azoknak környezeté­ben vannak, a kiknek gondozása és felügyelete alatt állanak, vagy azok­tól vadászat közben felismerhetően a vad felkutatása vagy üldözése közben távoznak el és mennek át idegen vadászterületre ... _ ... ill . Szent­ Istán napján teljesített mezei munka nem állapítja meg az 1868. évi Lili. t.-cz. 19. §-ában körülirt vallás elleni kivágást, úgy­szintén nem terjed ki arra az 1891. évi XIII. t.-cz 1. §-ának rendelke­zése, mert ez utóbbi csak az ipari munkának szüneteltetését rendeli ... 33 A megyei tiszti ügyész részére, midőn a megyének valamely pénz­tárát nem ügyvédi minőségben kapott megbízás alapján, hanem köz­hivatalánál fogva képviseli, a megye, illetőleg annak pénztára irányá­ban költség meg nem állapítható....................................... ... ... ... 34 A ház falába beakasztott huzalok eltávolítására irányuló kereset elbírálása nem tartozik a bíróság hatáskörébe................. ... ........... 38 Képviselőválasztás alkalmával, a­ki a kínált pénzt azon czélból, hogy szavazzon, vagy ne szavazzon, elfogadja­ a polgároknak választási joga ellen elkövetett vétségben bűnös még akkor is, ha nem ígérete sze­rint szavazott .......... ............................................................................... 39 A vasúti vészfok­ok nélkül való használata által elkövetett testi épség elleni kihágás nem forog fenn, ha a vészfék használója valamely utas biztonságának veszélyeztetését a körülményekből alaposan követ­keztethette.................................. .. ................................................ ... 43 A községi bíró nincs jogosítva a törvénybe ütköző eljárásának ellentálló egyént letartóztatni..................................................................... 43 A m. kir. ministerelnöknek Ő felsége legfelsőbb engedélyezésén alapuló rendelkezése, közigazgatási természetű: annak megbírálása, hogy e rendelkezés törvényes, vagy törvényellenes-e ? a polgári bíróság ható­sága alá nem tartozik ... ..................................................................... 51 Szemérmet sértő levelező­lapok kirakatban való kitétele és eláru­­sítása a btkv. 248. §-a alá esik .............................................................. 52 Törvényhatósági és általános közigazgatási ügyekben hozott határozatok. Ha törvényhatóságokban, rendezett tanácsú városokban, kis- és nagyközségekben az alkalmazottak választásánál, daczára annak, hogy három, vagy ennél több egyén jelentkezett, a­­hármas kijelölés­ nem­­a fennálló törvényeinkben kifejezetten felsorolt okokból, hanem azért lett mellőzve, mert­ a jelentkezők ellen olyan okok forognak fenn, melyek miatt az illető állásra alkalmas voltuk a közszogálat érdekeinek szem­pontjából egyébként alaposan kifogásolható, a választás nem semmi­sítendő meg............................................................................_____ _ _ 2 Ha a betegsegélyző-pénztár nem adja kifejezetten beleegyezését igényjogosult tagjainak kórházi ápolásához, daczára annak, hogy fel­vételéről értesítve lett és a kórházi felvétel ellen sem tesz kifogást, sem pedig másnemű ápolásáról nem gondoskodik , azért a kórházi ápolási költségek viselésére 30 napon túl terjedő időre nem kötelezhető........... 4 Ha a jogosult szülő kiskorú házasságához beleegyezését adja, akkor a gyámhatóság beleegyezése nem szükséges ....................................... 4 Az 1893. évi IV. t.-cz. hatálya alá tartozó azok a tisztviselők, a­kik e törvény 7. §-ában fel nem sorolt hivataloknál oly kisebb, lét­számba tartoznak, a­melyben a rendszeresített állások száma kisebb, mint az illető fizetési osztályra nézve a törvényben megállapított fizetési foko­zatok száma, szintén az idézett törvényszakaszban megjelölt időtől kezdve akkor is igényt tarthatnak a fokozatos előléptetésre, ha állásuk a maga­sabb fizetési fokozatban rendszeresítve még nincsen................. ........... 5 Számonkérő tag választásánál a törvényhatósági bizottsági tag­sági joggal bíró városi tisztviselők közvetlenül érdekelteknek tekint­hetők nem lévén, szavazatjoguk gyakorlásától meg nem foszthatók ... " Az 1898. évi XXI. törvényczikk 5. §-ában meghatározott egyéb föltételek fenforgása esetén a gazda fizetési kötelezettsége akkor is meg­állapítandó, ha a cseléd idült bajban szenvedett, és betegsége már a szolgálatba lépése előtt fennállott... ........................................................ 8 Saját birtokán kutat bárki szabadon építhet ........................ ? Ha­ a cseléd idült természetű betegsége a kórházi ápolást igénylő rosszabbodását a szolgálati viszony tartama alatt érte el, a gazda cse­lédjének gyógykezelési költségeit — a­mennyiben a megbetegedés a cseléd és gazda hibáján kívüli következett be — 30 napi idő tartamára megfizetni köteles ....................................................................................... 9 A biztosítási ügynök tevékenységet munkaszüneti napon aát és folytathat ...................................................................................................... 13 A felfüggesztett tisztviselőnek lakpénze feltétlenül kiszolgáltatandó, s a lakpénz kiszolgáltatása az ellátást megállapító határozatnak tárgyát sem képezi....................................................................................... ... ... 14 A katonai gyakorlatok alkalmával okozott mezei károk felbecslé­sét eszközlő bizottság költségeinek viselésére a magánfelet kötelező alis­­páni határozat elleni panasz a m. kir. közigazgaási biróság hatás­körébe van utalva , de azon vitás kérdésekben hozott közigazgatási ható­sági határozatok elleni jogorvoslat elbírálása, hogy a bizottság költségei melyik közigazgatási ágazat javadalmazásából fedezendők ? nem a köz­­igazgatási bíróság, hanem a honvédelmi miniszer hatáskörébe tartozik 16 A bírói árverésen eladott ingatlanok vételárából a jelzálogos hite­lezők előtt előnyös tételként nem kell sorozni: I. a másod­oszt. kereseti adót, vasúti pótadót, városi közmunkadíjat; II. az általános jövedelmi pótadót, betegápolási pótadót és az útadót; III a vármegyei pótadót, községi pótadót, egyházi (segélyezési) pótadót, mezőőri pótdijat, ha csak a négy utóbbi bejelentett adóra nézve kimutatva nincs, hogy a vár­megyei pótadó az 1883. évi XV. t.-cz. 9. és 13. §-ában engedélyezett pótadótól különböző alapon egyedül az ingatlanra van kivetve, a községi, egyházsegélyezési és mezőőri pótadó és dij pedig az 1886. évi XXII. t.-cz. 130. §. harmadik bekezdésén alapul ................ ...­­ ... — — 18­­. A legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok névjegy­zéke kiigazításának a folyó évi adókimutatás szerint kell történni. 2. Az állami költségvetésnek és az adó törvényhozási megajánlásnak hiánya csakis az állami köztartozásoknak érvényesítését akadályozza, de nem egy­sersmind azt is, hogy az állami költségvetés hiánya miatt törvényenkívülinek nevezett állapot idejére nézve is az egyeseket fel­tétlenül terhelő adók az érvényben levő adóügyi törvényeknek megfelelően megállapíttassanak. 3. Az a körülmény, hogy a névjegyzék kiigazításá­hoz szükséges előmunkálat a törvényben megszabott határidőn túl némi késedelemmel volt csak beszerezhető, a­mely késedelem azonban nem volt oly nagy, hogy a névjegyzék kiegészítésének munkálata a folyó év végéig befejezhető nem lett volna, egyáltalán nem szolgálhat okul arra, hogy a névjegyzéknek a törvény által elrendelt kiigazítása meg­tagadtassék.................. .................. ....................................................... 21 Törvényhatósági bizottsági tagválasztásnál a bizalmi férfiak ki­jelölése a törvény értelmében a választásnak olyan kiegészítő része, mely reggeli 9 óra előtt érvényesen nem foganatosítható. A bizalmi férfiak a választási helyiségben ki nem jelölhetők, ha az az összes megjelent választók befogadására nem elégséges ... .......................... 22 Szent István napján a nemzeti lobogó a felekezeti gymnasiumokra is kitűzendő____... .......................................................................... . 22 A vármegyei segéd- és kezelőszemélyzet tagjaiul megfelelő minő­sítéssel bíró nők is alkalmazhatók ............................................... ... 23 Kiutasítási és kitiltási ügyekben a községi képviselőtestület, vala­mint a közigazgatási bizottság határozni nem illetékes. Ily ügyekben a kis- és nagyközségekben elsőfokon a főszolgabíró, másodfokon az alispán van hivatva eljárni................. ... ....................... — — — — 24 A halászjegy elvonása (1888. évi XIX. t.-czikk 67. §.) csakis a rendelkezést megelőző jogerős ítéletek alapján alkalmazható.................. 24 Elhagyottá nyilvánítás a gyámhatóság hatáskörébe tartozik. 24 Ha valaki sertéselhullási esetet bejelenteni elmulasztott és az el­hullott sertések megőrzéséről sem gondoskodott, de ezen mulasztásáért kihágási pénzbüntetésben már részesült, a sertések megvizsgálása és az elhullás okának megállapítása végett a községbe eredménytelenül kiszállt állatorvos kiszállási költségeiben az illető sertéstulajdonos el nem marasz­talható ............................................................................................................. 26 Törvényhatósági szolgálatot megelőzött katonai szolgálatnak nyug­díjazásnál való beszámítása kérdésében nem a katonai kötelékben való lét, hanem a katonai tényleges szolgálat vehető csak figyelembe... ... 26 Az elhagyott gyermekeknek a községhez való kiadatása... ... 28 Az állami gyermekvédelemre csak azoknak a 15 éven aluli vagyon­talan gyermekeknek van igényük, a­kiket hozzátartozóik eltartani nem képesek..............................................— ... — ...............................— — 28 A község az elhagyottá nyilvánított 7 éven felüli gyermeket önmaga nem gondozhatja... .................­­................................................ 28 Az a jogszabály, mely szerint a fizetésköteles ápolt szegénysége esetén az ápoltat terhelhető költségeket a házastársak egymásért viselik , akkor is alkalmazandó, ha a házastársak a házastársi viszony törvényes felbontása nélkül már évek óta külön élnek ... .................. ... ... 30 A belügyminiszer ama rendelete ellen emelt panasz, melyben vala­mely fürdőegylet alapszabályait a fürdődijak szedése, parth­asználat és szabad víz használata kérdéseiben kifogásolja és módosíttatni rendeli, a m. kir. közigazgatási biróság hatáskörébe nem tartozik ... ... ... .. 31 A közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901. évi XX. t.-cz. 2. §-ának abbeli intézkedése, mely szerint az elsőfokúval egybehangzó másodfokú határozat ellen felebbezésnek rendszerint nincs helye, nem terjed ki azokra az ügyekre, melyeknek végérvényes eldöntése a királyi közigazgatási biróság hatáskörébe tartozik ... ... . ... .................. 32 A honosítást azon törvényhatóság jegyzékébe kell felvenni, a­mely­nek területén fekvő község helyezte kilátásba a községi kötelékbe való felvételt .................. ........... .................. ......................... ........... 33 Az árvaszéki tanácsülésbe vitt, de nem oda tartozó ügyek elintézése 33 A törvényhatósági költségvetés keretébe szorosan nem tartozó, ezért elkülönítve kezelt, s a vármegye szabad rendelkezése alatt álló megyei alapoknak időközi jövedelmei felett intézkedő törvényhatósági határozatok közhízrétételt nem igényelnek .......................... — — — 34 Ha a másodfokú határozat a felebbező javára változtatja meg az elsőfokú határozatot, akkor az ilyen másodfokú határozat az elmarasz­taltra való vonatkozásban a helybenhagyó határozattal egy tekintet alá esik, s olyan ügyekben, a­melyekben két lényegileg egybehangzó hatá­rozat ellen a törvény értelmében további felebbezésnek helye nincsen, a további felebbezést kizárja . ... ... ... ................­ ........... ... 34 Nincsen olyan törvényes intézkedés, mely tiltaná, hogy a tör­vényhatóság ama tisztviselői, a­kik az 1886. évi XXI. t.-cz. 51. §-a

Next