Magyar Közigazgatás, 1907 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1907. ÉVI TÁRGYMUTATÓJA Állami alkalmazottak nyugdíjazásánál és végkielégítésénél az állami szolgálatot közvetlenül megelőző dijnoki szolgálat a törvényes arányban minden esetben beszámítandó és nem lehet a törvénynek olyan magyarázatot adni, hogy a megelőző dijnoki szolgálat csupán az esetben számítható be, ha az illető állami alkalmazott 10 évi állami szolgálata alapján a nyugdíjképességet már megszerezte .....................__ _ 21 Az állami távbeszélőt a rendőrség és kir. ügyészség közrendészeti és bűnügyekben a megye határain kívül díjtalanul nem vehetik igénybe. Közveszély, baleset, elemi csapások eseteiben, vagy pedig az állam biz­tonsága érdekében a távbeszélőt azonban bárki díjmentesen hasz­nálhatja ........................................................................................... ... 22 A budapesti egyetemi Pasteur-intézet kórházában úgy a megmar­tak, valamint esetleges kísérőik rendes betegekként tekintendők s az utánuk fölmerülő kórházi költségek ki által való viselésére és beszedésé­nek módjára nézve az 1898. évi XXI. t.-cz. irányadó .......................... 23 A tudakozó-lap csak a vármegye területén levő hivatalok közti érintkezésnél használható, e tudakozó-lappal a miniszereknél kérdés nem tehető. Jogerősen, bizonyos időtartamban megállapított, hivatalvesztésre ítélt magán-szülésznő, ez idő alatt magángyakorlatot folytathat, ha csak ettől itéletileg kifejezetten el nem tiltatott ... .................. ... 25 A határrendőrség és a helyi hatóságok közötti viszony ... ... 27 I. Az 1886. évi XXI. t.­czikk 82. §-nak azon rendelkezése, hogy a választásnál tiszti ügyész helyettesítendő, az általános tisztújításra vonatkozik és az időközi választásokra nem terjed ki. II. A helyettesített tisztviselő csak az illető állás hivatalos teendőinek végzésére szükséges jogkörrel ruháztatik fel, azon jogokat azonban, melyek az illető állással egyébként egybe vannak kötve, de nem szoros értelemben vett hivatalos kötelességek, — minő a közgyűléseken való szavazatjog, — nem gyako­rolhatja. III. Az 1886. évi XXI. t.-cz. a tisztviselők választásánál a zárórát nem ismeri. A szavazás tényleges befejezéséig, illetőleg a szava­zatok összeszámításának megkezdéséig jelentkező szavazók tehát mindig elfogadandók, s ezen jogukat a záróra kitűzése nem korlátozhatja .. . 29 A törvényhatósági bizottsági közgyűlés állandó bíráló válaszmányi tagjai megválasztásának kérdése a közigazgatási bíróság hatáskörébe nem tartozik ...................................... .. ......................................... 30 Kivándorló kiskorú nők és 15 éven aluli férfiszemélyek rendelte­tési helyükön való elhelyezésének biztosítása ...................................... 30 Ott, a­hol a vármegye székhelye törvényhatósági joggal felru­házott városban van, a vármegye tisztviselőinek a központban töltött szolgálati ideje az 1886. évi XXI. t.-cz. 23. §. e) pontjában a törvény­­hatósági virilistákra nézve meghatározott minősítés szempontjából a vármegye területén való lakással egyenlő hatályú ........................ ... 32 Az országos betegápolási alap fedezi a kórházakban szülő nőknek és szülötteinek ápolási költségeit, tekintet nélkül arra, hogy az ápolt vagy hozzátartozói szegények-e vagy nem ... ... ... ......................... 32 Az utazó szoczialista izgatóknak kitiltása és illetőségi helyükre való eltolonczolása az 1898. évi 768/eln. B. M. sz. rendelet alapján történik 32 A közigazgatási biróság XII./K. számú döntvényében folalt elvi megállapodásból kifolyólag a férjnek öt évnél rövidebb tartamú állami szolgálat után egy évi fizetéssel való végkielégítése sem lehet törvényes akadálya annak, hogy az özvegynek az állami nyugdíjtörvény 48. §-ban meghatározott végkielégítéshez való igénye megalapíttassék. A­mennyiben pedig az özvegynek a végkielégítéshez való joga elismertetett, a temetési járulékhoz való igénye is megállapítandó. A temetési járulék megsza­básánál az az összeg veendő alapul, mely a férjet 10 évi szolgálat után nyugdíjképen megillette volna .............................................. ... ... 33 Hivatalos felhívás folytán teljesített első­segély nyújtásért a ható­sági orvos külön díjat fel nem számíthat ................................................ 33 Hivatalszolgák fokozatos előléptetésének ügyei nem tartoznak a közigazgatási bíróság hatáskörébe ... ....................................................... 34 A hullaszállításnál követendő eljárás ............................... ... 35 Az alaki képesítés hiánya alóli felmentés nem jár azzal a követ­­kezménynyel, hogy egyszersmind az alaki képesítéshez fűzött kétszeres adóbeszámitási jogosultságot is eredményezze .............. ... —• 36 Az izraelita vallást követő, azon izraelita hitközség terheihez köteles hozzájárulni, melynek területén lakik s ha több helyen bir lakással, az illetékes hitközségek között szabadon választhatja azt, melyhez tartozni akar ... ... ... ... ....................................... ... ... ... 37 A betegsegélyző pénztár által tagjainak nyújtani köteles orvosi segély — melyet a kórházi ápoltatás helyettesíthet — időtartamát az 1899. évi XIV. t.-cz. 7. §-ának a) pontja akkor szabja meg, hogy az egy­folytában 20 hetet meg nem haladhat. Tehát nem a betegség ugyanazo­nossága, hanem az a döntő, hogy egyfolytában való segélyezés forog-e fenn. Ilyen folytonosság pedig nincs a korábbi és újabb kórházi ápolás között akkor, ha időközben, a korábbi ápolás megszűnte után az ápolt a pénztárnak ismét tagjává lesz .............................................. ... ... 39 A járási főszolgabíráknak a mezőgazdasági munkások elővezetésére vonatkozó és a nem a területükön fekvő csendőrőrsökhöz szóló meg­kereséseiket, ezen őrsökhöz az illetékes közigazgatási hatóságok útján kell intézniük ... ... ..­­............................................... ................. 40 Népgyűlésekre hatósági biztos kiküldetése közérdekből történvén, ezen közérdekű kiszállás költségeinek megfizetésére a népgyűlést bejelentők nem kötelezhetők ................. ... ... ................. ... ... ... . 42 Helyettesítések esetén a vármegyei ügyviteli szabályzat 23. §-a pótdíjazásként a csekélyebb javadalmazással ellátott tisztviselő ré­sére a saját állásával járó és az általa helyettesítés útján ellátott állással járó magasabb fizetés és lakpénz közti különbözetet állapítja meg, magasabb javadalmazás gyanánt azonban ilyen esetben csak a magasabb állás leg­alacsonyabb fizetési fokozatának javadalmazása vehető számításba s e tekintetben közömbös az, hogy az ezen állást betöltő az a tisztviselő, a­kinek helyetteséül az alacsonyabb állásbeli tisztviselő alkalmaztatik, saját hosszabb szolgálata folytán már esetleg a magasabb fizetési fokozat élvezetébe lépett... .............. .................. ... ......................... — - 43 A veszett eb által megmart pénztári tagok ápolási díjai az 1907. évi XIX. t.-cz. 59. §-a alapján az országos munkásbetegsegélyző és biztositó pénztárt terheli ... .. ... .................. ... ... ................................. 46 Út- vagy kövezetvámnak oly módon engedélyezett gyakorlása esetén, hogy a vám valamely meghatározott vasúti állomáson fel- és leadott mindennemű gyors- és teheráru szállítmányok után szedessék, a vám nem szedhető az oly feladott áru után, mely a vasúti állomásra feladás végett iparvágányon szállittatik, valamint az olyan leadott áru után sem, mely a vasúti állomásról iparvágányon szállittatik el s az iparvágány a vámtárgyat tevő utat vagy utczát csupán keresztezi ... 48 A községi határozatok jóváhagyása alkalmával hozandó határozatok egyszerűsítése ............................................................................................ 49 A vasúti személy- és áruszállításból kifolyólag felmerülő díjak és illetékek magánjogi per útján érvényesíthetők. Hű ügyekben a közigaz­gatási hatóság közreműködése csupán a személyazonosság megállapítása czéljából vehető igénybe ... ............................... ................. ........... 52 Községi közigazgatási ügyekben hozott határozatok. Az 1898. évi XXXVIII. t.-cz. 36. §-a, mely az iskolát fentartók­­nak a községi iskolai adótól való mentessége felől rendelkezik, csupán hitfelekezeti iskolát említ ugyan, mint a melyet fentartó községi tagokat és birtokosokat a mentesség megillethet, azonban tekintve a törvény által adott mentességnek alapját, nyilvánvaló, hogy az ilyen mentesség eldöntésénél nem az iskola hitfelekezeti jellege a lényeges, hanem az, hogy a törvényben megkívánt kellékeknek megfelelő iskola tartassák fenn . Az 1886. évi XXII. t.-cz. az elöljárói tisztséghez minősítési kellék­kép kívánja meg a nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség tekintetében való büntetlen előéletet s ezzel a rendelkezéssel szemben a büntetőtörvénykönyvnek az elévülésre vonatkozó szabályai figyelembe nem jöhetnek .............................................................................................. 5 A helyettes jegyzői minőségben töltött szolgálati idő a fizetés­­kiegészítésnél csak akkor vehető számításba, ha az illető helyettes jegyző közvetlenül megelőzőleg már rendes jegyző volt s mint helyettes jegyző utóbb rendes jegyzőnek megválasztatott ................................. ........... 6 Ha községi választásnál a választók nagyobb része választási jogával azért nem élhetett, mert az eljáró szolgabiró a szavazatok be­adására oly rövid időt tűzött ki, mely alatt szavazati joggal bíró és szavazni akaró választók nagyobb része az idő rövidsége miatt nem jelentkezhetett, a választás megsemmisítendő. Meghatalmazottnak nem szabad utasítást adni arra nézve, hogy kire szavazzon ... .. . ... . Virilis községi képviselőtestületi tag a megbízást meghatalmazott­jától bármikor visszavonhatja s uj meghatalmazottat jelenthet be, a meghatalmazott pedig megbízásáról bármikor lemondhat... ................. 7 Az 1886. évi XXII. t.-cz. 33. §-ában a folyóirat és lapszerkesztők­nek adott kétszeres adószámitási kedvezmény irodalmi vagy tudományos jelleget feltételez az illető lapnál, vagy folyóiratnál... ... .................. 8 Ha a községi tisztújításnál nem négy, hanem csupán két bizalmi férfiú alkalmaztatott, a választást meg kell semmisíteni................. ... 8 A községi iskolaszékek tagjai 3 évre választatnak s megbízatásuk lejárati ideje az uj választással esik egybe, tekintet nélkül arra, hogy az illető iskolaszék mikor tartotta meg az alakuló ülését _ —_ 9 A községek világítása nem egyes érdekcsoportoknak, hanem a község minden tagjának általános érdekű szükséglete s az azzal járó kiadást az 1886. évi XXII. t.-cz. 130. §-a második bekezdésében említett általános közigazgatási kiadásnak kell minősíteni s mint ilyent az ott felsorolt összes állami adónemek arányában kell kivetni... — « ... » Az a körülmény, hogy valaki a községi választók névjegyzékébe felvéve nincsen, az illetőt községi elöljáróvá való megválaszth­atóságától meg nem fosztja... ... ... ... ........................ ........................ ... 15 A tűzoltói költségek fedezésére szükséges összeg az 1886. évi xxii. t.-cz. 130. §-ában említett szükségletek első, vagyis az általános szükségletek csoportjában megjelölt összes állami adók alapján veten­dők ki ........................................................................................................... 15 A községben nem lakó legtöbb adót fizető képviselőtestületi tag megbízottját a törvényben megszabott 14 napon túl is bejelentheti ... 16 Községi tisztviselőknél a fegyelmi eljárás körén kívül eső lemondás elfogadására az a hatóság, testület vagy szervezet illetékes, mely az illetőt alkalmazta, tehát községi birónál a községi választóközönség _ 16 Ha a község képviselőtestülete akkér határozott, hogy a vadászati jog bérlőjének állítólagos szerződésszegése következtében megszünteti a vadászati jog bérletére vonatkozóan kötött szerződést, úgy a községnek ez az elhatározása a közigazgatási eljárásban csakis mint a község akaratnyilvánítása jelentkezik abban az irányban, hogy a szerződésen alapulónak vélt jogával élni kíván és a vadászati jog bérlőjét egyolda­lúig elmozdítja, a­miből következik, hogy kész esetleg vele pert is állni. Az ilyen határozat tehát nem a vadászati jog bérbeadása tárgyában hozatott, hanem a már végérvényesen megkötött bérleti szerződés körül fel­merült vitás magánjogi kérdésnek miként való rendezése tekintetében a község akaratát fejezi ki s ezért nem esik az 1896. évi XXVI. t.-czikk 75. §-ában a m. kir. közigazgatási biróság hatáskörébe utalt vitás kér­dések körébe, hanem a községnek vagyoni ügyében hozott olyan hatá­rozatának tekintendő, mely ellen az 1886. évi XXII. t.-cz. 25. §-a értel­mében a törvényhatósági bizottsághoz, attól pedig a m. kir. belügymi­­niszerhez lehet felebbezni. Annak a kérdésnek a felekre nézve kötelező hatálylyal való eldöntése, hogy forog-e fenn szerződésszegés és hogy annak esetleg minő jogkövetkezményei legyenek, a polgári bíróság hatáskörébe tartozik ..................................................................... ... ... 17 Községi illetősége magyar állampolgárral házasságra lépő idegen honosságú anya törvénytelen gyermekének ........................ ........... 17 Az 1886. évi XXII. t.-cz. 101. §-a szerint a községi alkalmazott fizetése csakis a fegyelmi, vagy az ezzel egy tekintet alá eső, az alkal­mazott ellen kiszabott rendbüntetés kielégítésére tartható vissza; ellenben a 38.547/880. számú m. kir. belügyministeri rendelettel a pénzbüntetések behajtása tárgyában kiadott utasítás értelmében a kihágási eljárás során kiszabott pénzbüntetések s annál inkább a 2466/885. számú belü­gyminiszeri rendeletén alapuló s a kihágásnál enyhébb beszámítás alá eső s nem községi alkalmazotti minőségben elkövetett cselekmények miatt indított .

Next