Magyar Közigazgatás, 1907 (25. évfolyam, 1-52. szám)

4 fegyelmi, vagy rendbirságolási eljárás során, hanem magánszemély minő­ségben elkövetett cselekményért kiszabott bírságok összege közigazgatási uton, vagyis közadók módjára hajtandók be, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 58. §-a szerint pedig adóvégrehajtásoknál az 1881. évi LX. t.-cz. 54. §-a alkalmazandó, a­mely szerint csak a 800 forintot, azaz 1600 K-t meg­haladó fizetés foglalható le ................................................................ ... 21 A községi iskolaszék tagjaivá oly egyének is megválaszthatók, a­kik más elemi iskola iskolaszékének is tagjai .......................................... 21 Köztartozások után kamat csak ott és akkor szedhető, a­mennyi­ben a kamatfizetési kötelezettséget tételes törvény vagy más törvényes jogszabály megállapítja ................................................ .......................... 21 Községi képviselőtestületi tagválasztásnál a választási elnöknek az általa vezetett választás ügyében hozott határozat ellen nincsen panaszjoga, ha a határozat csak a választási eljárást bírálja el, de a választási elnökre valamely kötelezést nem ró ... .................. ........... 22 Községi körgyám választásánál a kijelölési jog a tisztújítószék elnökét illeti meg ................................................ .................................. 22 A községi pótadók után késedelmi kamat szedhető____ _ 23 Annak a kérdésnek az elbírálása, hogy a községi képviselőtestület által eszközlendő róm. kath. kántorválasztásnál a nem római kath. képviselőtestületi tagok szavazhatnak-e vagy sem ? a közigazgatási bíró­ság hatásköréhez nem tartozik ......................................... ... ... ... 23 A közbirtokossági gyűlésnek abban a vitás kérdésben hozott hatá­rozata, hogy a közbirtokossági erdő haszonvételében az egyes birtokosok miként részesüljenek, felebbvitel esetén nem a polgári bíróság, hanem a közigazgatási bizottság és a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik 24 Általános jogelv az, hogy az illetményhez szerzett állandó igény rendszerint le nem szállítható. A személyi pótlék természetéből következik, hogy, ha az alkalmazott magasabb állásba jut és illetménye emelkedik, a személyi pótlék a többletbe beszámítandó és pedig, ha a személyi pótlék fizetés jellegével adatott, csak a fizetés emelkedése esetén, egyébként pedig az összilletmény emelkedése esetén is ........................ ... ... 24 A helyettes községi (köz-) jegyzőknek és segédjegyzőknek kiutalható fizetéskiegészítés és a rendszeresített segédjegyzői állások üresedésben léte alatt alkalmazható kisegítő munkaerő költségei... .......................... 27 Ha községi virilis névjegyzék összeállításánál az adófőkönyv, illetőleg az adókönyvecske és az adókivetési lajstrom adatai közt eltérés mutat­kozik, irányadóknak az adókivetési lajstrom adatai tekintendők. A köz­ségi közbirtokosság, mint ilyen, a községi virilisek közé fel nem vehető 29 Ha valaki több község képviselőtestületének tagja, azok mind­egyikében mint önálló önkormányzati szervezetekben szavazatjogot gya­korolhat ugyan, akkor azonban, midőn a körhöz tartozó községek kép­viselőtestületei az 1886. évi XXII. t.-cz. 84. szakasza értelmében a főszolgabiró elnöklete alatt választás czéljára egységes testületté alakulnak, ezen testületnek minden tagját a közös szerv, — mint körjegyző, kör­gyám, körorvos — választásában a választási jog egyenlő mértékben illeti meg, s ezért minden képviselő, habár a körhöz tartozó több község képviselőtestületének volna is tagja, a közös gyűlésben csak egy szava­zattal bír ... ................................ .......... ... .......................... 29. 3) A községek által honvédségi czélokra átengedett laktanyák stb. bérfizetési nyugtáinak kiállítása .................. ......................... ... ... 30 I. Városi állatorvosnak csupán az e­stben lehet törvényes igénye a vásárokon teljesített állatorvosi szolgálat után napidíjak felszámítására, ha ezt a külön díjazást neki a városi szolgálati szabályzat vagy külön szolgálati rendelkezés biztosítja. II. A tisztviselő vagy egyéb alkalmazott a kivételesen reá bízott egyes teendőkért csak abban az esetben igényel­het külön díjazást, ha ezt neki vagy általános szabály, vagy pedig a megbízás alkalmával tett külön rendel­etés biztosítja ... ... .......... 33 Valakinek községi illetőségét az alispán és másodfokban a közigaz­­gatási bizottság a törvényhatóság területére megtagadhatja ugyan.­, de arra nincs hatásköre, hogy más vármegyebeli község terhére az illetőséget megállapíthassa ... ... ................. ... ... ... ................. ... ... 33 A mezőőri költségek kivetésének jogalapjául egyedül a földadó nem tekinthető, hanem a törvényes előfeltétel a mezőgazdasági érdekelt­ség s igy a mezőőri költségekhez való hozzájáruláshoz a földadó arányá­ban csupán azok a területek vonhatók be, a melyek mezőgazdasági czélra használtatnak, vagy ilyen művelésre alkalmasak ... .......................... 34" A községi képviselőtestületnek törvényben gyökerező joga az, hogy bármely magyar honpolgárt azon esetben is felvehessen a község kötelékébe, ha az illetőség megszerzésének a törvényben előírt előfeltételei hiányoznak ................. ... _ _ ... ... ................................ ... 34 Kiskorúak maguknak önjogulag illetőséget nem szerezhetnek. Az önjogulag való illetőségszerzés közjogi jelleggel bíró személyes jogo­sítvány, melyre a kiskorú jogosítva nincsen . . ................. ... ... 37 Kiskorúak önjogúlag nem szerezhet illetőséget. A kiskorúságban történt négy évi tartózkodás nem számít azon esetben sem, h­a az illető ez idő alatt a községi közterhek viselésében részt vett ... ... ... ... 37 A helyettes községi (kör-) jegyzőknek és segédjegyzőknek kiutal­ható fizetéskiegészítés ................. ... ........................................ ... 38 Kisebb polgári peres ügyek tárgyalása során előforduló rendzavarás esetén nyomban pénzbüntetés kiszabásának van helye ... _ _ ... 38 A megválasztott községi iskolaszéki tagok által választandó iskola­széki elnök megválasztásának kérdése a közigazgatási biróság hatáskörébe nem tartozik ................. ................. ... ................................ ... 40 Az 1875. évi XXXII. t.-cz. 41. §-a, mely a tanítóknak az országos nyugdíjintézetbe való belépési kötelezettségét megállapítja, ezen kötelezett­ség teljesítésének elmulasztásához nem fűzi azt a következményt, hogy későbbi belépés esetében a belépést megelőző, de a most idézett törvény 1. és 2. szakasza szerint egyébként beszámítható szolgálat a nyugdíj­jogosultság szempontjából figyelembe nem lenne vehető s így a belépést megelőző, de a törvény által egyébként beszámítani rendelt szolgálati időnek a nyugdíjjogosultság szempontjából csupán az elkésett belépés czimén való kizárása törvényes alappal nem bir. Késedelmes belépés esetén azonban a nyugdijjárlékok és kamataik pótlólag beszedendők ... 40 Az 1876. évi XXXII. t.-cz. 31. §-ában foglalt kedvezmény alapján az országos tanítói nyugdijint­ézethez való hozzájárulás kötelezettsége alól felmentett iskolafentartók ezt a kedvezményt az 1891. évi XLIII. törvényc­ikk 13. §-a szerint az ezen utóbbi törvény életbeléptéig külön nyugdíjintézetükbe felvett tanítók és tanítónőkre nézve jövőre is feltét­lenül élvezik ugyan, de ez a kedvezmény nem foglalja magában s a törvény egyéb intézkedése sem adja meg az arra való felhatalmazást, hogy a jelzett irányban fölmentett iskolafentartó a maga alkamazottjait az idézett 1891. évi XLIII. t.-czikkben megszabottnál mostohább végel­látásban készithesse ... ...................................................................... ... 40 A községi vadászati bérjövedelem birtokarány szerint való fel­osztása esetében a felosztásnak nem 6 évenként, hanem évenként kell megtörténni... ............................................................................. ._ _ 42 A néptanítóknak adott községi adómentesség a tanítóképezdei tanárokat meg nem illeti................. ....................................................... 42 Községi jegyzői teendők ellátására történő kirendelés, illetőleg községi jegyző helyettesítése körüli eljárás... ... _ ... _ ... ... 44 A tanítónak a nyugdíjazásnál beszámítható javadalmazását a törvény, jelesül az 1891. évi XLIII. t.-cz. 4. §-a határozza meg és nincs a törvénynek olyan intézkedése, mely a beszámítható javadalmazásnak bármely előzetes megállapítását vagy összeírását azzal a hatálylyal ruházná fel, hogy a nyugdíjazásnak feltétlenül az előzetesen megállapított adatok alapján kell történnie ..................................................................... 44 A választási jegyzőkönyvnek a választás lényeges mozzanatait tartalmaznia kell. Oly községi állások kivételével, a­melyek betöltésénél a törvény vagy a szervezési szabályrendelet pályázat hirdetését rendeli, a jelentkezés határidőhöz nem köthető, hanem a betöltendő állásokra kellő időben jelentkezettekül tekintendők mindazok, a­kik a választás meg­nyitása után teljesitett kijelölésig jelentkeznek ... .................... 46 A kisközségekbe érkező pénz- és értékküldemények kézbesítése tárgyában kiadott 1905. évi 129,125. számú belügyminiszeri rendelet hatályon kívül helyezése ... ...................................... ... ........... 46 Ha kiskorú kivándorlók kísérőinek személyazonossága igazolása alkalmából szükséges okmányok kiállításával vagy megszerzésével a községi jegyző bizatik meg, az ezzel járó magán­munkálatok után a szabályrendeletileg megállapított díjak szedhetők. A kiskorú kivándorlók kísérői részére kiállított személyaz­nossági bizonyítványok bélyegmentesek 48 községi vadászterület bérbeadásánál az árverési feltételeket, a kikiáltási árt, s az árverés határnapját a község képviselőtestülete köteles megállapítani, s ezen, részben a törvény, részben pedig a kifejtett törvényes gyakorlat által reá ruházott feladatát a községi elöljáróságra át nem ruházhatja. A megállapított árverési feltételekbe pedig olyan kikötések, melyek a vadászati törvény kifejezett rendelkezéseivel ellen­tétben állanak, vagy melyek az árverés eredményének, illetve az elér­hető bérösszeg mérvének csökkentésére befolyással bírhatnak, fel nem vehetők. Továbbá arra való tekintettel, hogy a vadászat gyakorlása közben a vadászatot gyakorló által, valamint a fővadak (szarvas, dámvad) által okozott károk felbecsülése és megállapítása tárgyában követendő eljárást részben maga a vadászati törvény (7. és 16. §-ai), részben pedig a fennálló polgári törvények szabályozzák, a község képviselőtestülete az árverési feltételekbe, valamint a megkötendő bérleti szerződésbe, a kártalanításra nézve külön eljárási szabályzatokat s mi több, olyan szervezetet, melynek határozata jogerős intézkedést képez, meg nem állapíthat ... .... ........................................ ... .. ... ... ... ... 48 A községi vadászterületek bérbeadására vonatkozó árverési felté­telekben az agarászat eltiltható ... ... ... _ ... ... _ _ _ 51 Az 1893. évi XX. t.-czikk 3. §-a a 2000 kataszteri holdnál nem nagyobb területeknek egyben való bérbeadását rendeli, ha a terület egy folytonosságban van. A törvény ezen rendelkezéséből azonban nem követ­kezik az, hogy oly terület, melynek egyes részei egymással összefüg­gésben nincsenek s vadászati szempontból is egységes területnek nem tekinthetők, ezen természetű fekvésüknek megfelelő részekben ne adat­­hassék bérbe, ha különben ezen területrészek egyenké­nt legalább is 200 hold nagyságúak s igy azokon az idézett törvény 2. §-a értelmében a vadászat önállólag gyakorolható. Ha azonban valamely községi vadász­területi különálló rész a 20 kataszteri holdat meg nem üti, s így önálló vadászterületté nem alakítható, az ilyen 200 kataszteri holdon aluli rész valamely 200 kataszteri holdat meghaladó községi vadászterületi másik részhez csatolandó ... ... ... ... ... ............................... ... ... 51 Az olyan községi képviselőtestületi határozatnak, hogy a községi határban, különösen pedig a volt úrbéresek területein gyakorolható vadá­szati jogot hasznosítani, illetve bérbeadni nem akarják, törvényes alapja nincsen és a bérbeadás elrendelendő ... ... ... ... ... ... ... ... 51 Kihágási ügyekben hozott határozatok. Ha az ügyvéd gyakorló ügyvédi minőségének elvesztése után, az ügyvédi táblát továbbra is a lakásául szolgáló házon kifü­ggesztve hagyja, az 1879. évi XL. t.-cz. 45. §-ába ütköző czimbitorlást követi el. Az «ügyvéd» czimet minden jelző nélkül azonban használhatja ... ..................­­ Szolgalommal terhelt erdőkben a használatra jogosultak által a hatóságilag jóváhagyott üzemtervek ellenére gyakorolt használatok erdei kihágásoknak tekintendők..............................................................................­­ Az önálló pék-kisiparosok munkaszüneti időben ipari munkát maguk végezhetnek lakásukon és a lakással kapcsolatos műhelyben. A rendesen üzleti segédszemélyzettel bíró pékiparosok azonban munka­szüneti napokon saját személyükben sem dolgozhatnak ... ........... ... 2 Italmérési helyiségnek, az étel- és ital elárusitására szolgáló eszközöknek tisztátalan állap­otban tartása nem a közegészségügyi tör­vénybe, hanem az 1899. évi 78,543. sz. belügymin. rendeletbe ütköző kihágást képez ... ................. ................................................................ 3 Ki fia útlevelét más használatára átengedi, az 1903. évi VI. tör­vényczikk 15. §-ába ütköző kihágást követi el........................................ 6 A status quo ante alapon szervezkedett anyahitközség mellett külön fiókhitközség, illetőleg imaházi egyesület is állhat fenn, a­mely saját pecsétet és bélyegzőt használhat .............................................................. 7 Az 1901. évi XX. t.-cz.-nek a felebbezést korlátozó rendelkezése kih­ágási ügyekre nézve még életbeléptetve nincs .................. ... ... 8 A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS

Next