Magyar Közigazgatás, 1908 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1908. ÉVI TÁRGYMUTATÓJA 3 számú adófizető sorrend szerint nyilvántartatik, mint olyan természetű intézkedés, mely jogkövetkezményekkel nem jár s csupán a hatóság tájékozására szolgálhat, jogorvoslat tárgya nem lehet .................. ... 20 Az 1886. évi XXI. törvényczikk 23. §. f) pontja a törvényható­sági bizottsági taggá lehetés feltételéül nem azt állítja fel, hogy valaki az országgyűlési képviselőválasztók állandó névjegyzékébe felvéve legyen, hanem a névjegyzékbe való felvételre jogosító szellemi és anyagi kellé­kek birtokát, azaz az országgyűlési képviselőválasztási minősítést követeli 21 A fegyelmi ügyek közigazgatási bizottsági előadója úgy a bizott­ság teljes ülésében, mint a fegyelmi választmány ülésében rendszerint az alispán, ennek akadályoztatása esetén a főjegyző, vagy az alispán által megbízott szakelőadó, az alispán, illetőleg helyettese azokban az ügyekben, a­melyekben alsóbb fokban ők döntöttek, a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányában az előadói teendőket nem láthatják el 22 Azok a közigazgatási gyakornokok, kik az előírt minősítést 1 éven belül meg nem szerzik, állásukat vesztik ................................................ 23 A törvénytelen gyermekek tartása iránt megindított perek az árva­székekkel közlendők......................... .............................................. ... 23 Törvényhatósági tisztújító közgyűlésen a kö­zgyűlés tartama alatt megüresedett állás betölthető. Az 1886. évi XXI. törvényczikk 51. §-ában megnevezett tisztviselőktől a szavazati jog a tisztujitószéken a miatt, hogy maguk is választás alá esnek, nem tagadható meg ... ... ... ... ... 24 Fegyelmi ügyekben történt kiszállások költségei a főszolgabírói útiátalány terhére esvén, az ily természetű közszolgálati teendők ellátá­sával a főszolgabíró által megbízott szolgabíró sem számíthat fel napi­díjat és utazási költséget, hanem csak a kiküldetéssel kapcsolatos tény­leges kiadások megtérítésére tarthat igényt ........................ ........... 24 Az útiátalánnyal ellátott törvényhatósági tisztviselő az ügyviteli szabályok 28­ §-a értelmében a magánfél által megtérítendő, de be nem hajtható kiszállási költségeinek megtérítését a törvényhatóságtól nem követelheti. Ha szolgabíró a kiküldetést az útiátalánnyal ellátott főszol­gabíró megbízásából teljesítette, a kiküldetéssel kapcsolatos tényleges kiadások megtérítése tekintetében az ügyviteli szabályok 265. §-ának rendelkezése irányadó ....................................... ................................ 26 A gyámok és gondnokok által az árvaszékekhez bemutatandó szám­adásokhoz csatolandó leltárak bélyegmentesen állíthatók ki . ... .. 26 Több, egymással tárgyi összefüggésben nem álló ügyben hozott közgyűlési határozat ellen a felebbvitelt együttesen, egy beadványban előterjeszteni nem lehet ... ...................................................................... 27­­. Az az álláspont, mely szerint mindaddig nem tartható meg a törvényhatósági tisztújítás, mig valamennyi bizottsági tag jogosultsága végérvényesen el nem biráltatott, s az ekkér megállapított névjegyzéket az állandó bíráló választmány a közgyűlésnek be nem mutatta, törvényes alappal nem bir. II. Választott törvényhatósági bizottsági tagok tagsági jogaikat a választás alapján, az esetleges jogorvoslatokra való tekintet nélkül, mindaddig gyakorolhatják, míg a választás eredménye végérvé­nyesen el nem döntetett. III. Semmiféle törvényes intézkedésbe nem ütkö­zik a kijelölő választmánynak az az eljárása, hogy az összes betöltendő állásokra nem egyszerre jelölt, hanem csak a főbb állások betöltése után jelölt a többire ... ............................................................................ ... 28 Az 1886. évi XXI. t.-cz. 26. §-ának az a korlátozó rendelkezése, mely szerint mindenki csak egy törvényhatósági bizottságnak lehet tagja, a bizottságnak nem csupán választott és legtöbb adót fizető tagjaira, hanem azokra a tisztviselőkre is vonatkozik, a­kik a törvény 51. §-a értelmében állásuknál fogva a közgyűlésen üléssel és szavazattal bírnak 29 A törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizető tagjainak ebbéli jogosultsága az igazoló választmány által összeállított, illetőleg kiigazí­tott névjegyzékbe történt felvétellel, a választott bizottsági tagok megbí­zatása pedig a választás tényével áll be és a törvényszabta időtartam alatt joghatályos mindaddig, mig a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékébe felvett tag abból jogérvényesen nem töröltetik, illetőleg mig a választás jogévényesen meg nem semmisittetik ................. ._ 30 Ha a tisztviselő a magasabb összegű illetményre való igényt nyugdíjaztatása vagy elhalálozása előtt már megszerezte, az a körülmény, hogy nyugdíjaztatása vagy elhalálozása előtt a magasabb illetményt tényleg nem élvezte, nem fosztja meg őt vagy h­átrahagyottait azon ellátási előnyöktől, melyek a magasabb illetménynyel törvény szerint járnak......................................................................... .................................. 31 A tisztújítószék tartamára helyettesített ügyész és jegyző műkö­désük előtt esküt nem tartoznak tenni....................................................... 33 Az 1891. évi XLIII. t.-cz. 14. §-a értelmében a tanítónak úgy az 1870. évet követő, mint az azt megelőző szolgálata arányában nyugdíjra van igénye azzal a különbséggel, hogy az 1870. évet követő szolgálat után a nyugdíj az 1891. évi XLIII. t.-czikk az 1870. évet megelőző szolgálat után pedig a régi szabályok alapján szabandó meg _ _ 34 A házasságon kívül született gyermek tartására az anyai nagy­szülők is kötelezhetők ... ...­ ... ... ........................ ................. 35 A szülő vagy nagyszülő által a kiskorú gyermek után fizetendő tartásdijak, a­melyekről a gyámügyi törvény (1877. évi XX. t.-cz. 11. §.) intézkedik a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik .......................... 36 Az automobilközlekedés által okozott károkért való felelősség elbí­rálásánál a veszélyes üzemekre vonatkozó jogszabályt kell joghasonlóság alapján alkalmazni. Ennélfogva a kárért, minthogy a veszély az auto­mobil, a közlekedési eszköz működésével jár, ennek a tulajdonosát ter­heli a felelőség tekintet nélkül arra, hogy őt a kocsi vezetője megvá­lasztásában, vagy a kocsi vezetőjét a vezetésben gondatlanság terheli-e, vagy sem. A tulajdonos a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizo­nyítja, hogy a káresetet erőhatalom, harmadik személy elháríthatatlan cselekménye, vagy magának a károsultnak hibája okozta ... ____ 36 Általános alapelv, hogy az oly tisztviselőnél, a­ki már lakpénzzel egybekötött állásban van, előléptetés esetén a magasabb lakpénz csak annak az évnegyednek leteltétől kezdve jár, a­mely évnegyedre az illető előbbi állásában lakpénzét már felvette, vagyis, hogy a lakpénz azon időn belül, a­melyre már felvétetett, változatlan marad. Az a körülmény, hogy a lakpénznegyedek eltérése különböző vagy ugyanazon állomás­helyeken fordul-e elő, figyelembe nem jöhet ......................................... 37 Az 1897. évi XXIV. t.-cz. 2. §-ának 5. pontjában megállapított az a kedvezmény, hogy az állami tisztviselővé kinevezett dijnok a kine­­veztetését közvetlenül megelőző dijnoki minőségében eltöltött szolgálati idejének bizonyos mérvű beszámítására tarthat igényt, a törvény életbe lépte előtti dijnoki szolgálat beszámítását, illetőleg a törvény 3. §-ának világos rendelkezése szerint, csak a törvény életbe léptének napját köz­vetlenül megelőző dijnoki szolgálatra vonatkozik .................................37 Ha a végkielégített tisztviselő később ismét szolgálatba lép, a vég­kielégítés előtt eltöltött szolgálati idő nyugdíj, vagy végkielégítés esetén a szolgálati évekbe beszámítandó .................. ... ... ................. ... 38 Közigazgatási gyakornokok fizetési előlegben nem részesíthetők 38 Végkielégítésben részesült, de később újra alkalmazott tisztviselő­nek előbbi szolgálata a magasabb összegű személyi pótlékra igényt adó szolgálati idő számításánál figyelembe nem vehető_ _ _ ... 39 Tűzifa-szállítások nem tartoznak az ipari szállítások körében 40 %. A népoktatási törvények csupán a rendes tanítói és a segéd­tanítói állást említik, ellenben az «állandó helyettesei állást nem ismerik. Az ennek daczára «állandó helyettesének kinevezett tanító a miatt jog­hátrányt nem szenvedhet, hogy csupán «állandó helyettes »-nek nevezte­tett ki. II. A nyugdíjazásnak nincsen az a jogkövetkezménye, hogy az ezt megelőzött szolgálat, — ha azt az illető később újra folytatja — meghatározott tartalmú szolgálat folytonosságához kötött igények meg­állapításánál figyelmen kívül hagyassák ... ....................... ... 42 A vármegyei alkalmazottak hivatalos utazásai alkalmával a gyorsvonat használatának indokolása és igazolása ... ... 44 A büntető novella (1908. évi XXXVI. t.-cz.) alkalmazására vonat­kozó adatgyűjtés szabályozása ... ... .......................... ................. 44 A főispán mint a törvényhatósági bizottsági közgyűlés elnöke érdekeltségének kérdése mint önálló kérdés a közigazgatási bíróság hatás­körébe nem tartozik ... ... ...................................................................... 46 Az 1878. évi V. t.-cz. 64. §-a alapján az országból kiutasításra ítélt külföldiekkel szemben követendő eljárás ... ................ __­ ... 47 Törvényhatósági bizottsági tagválasztást vezető elnök abban a kerületben, a­hol elnököl, meg nem választható ... __ .. _ ... 48 A közigazgatási gyakornokok a magasabb segélydíj-fokozatba automatikusan lépnek elő ............................ ... ........... ... ... 49 Annak elbírálása, hogy valamely felülvizsgálati kérelemnek van-e alapja, csupán az illetékes miniszer hatáskörébe tartozik s annak elbírá­lására az elsőfokú hatóságnak jogköre nincsen. A szomszédok között felmerült azon vitás kérdés elbírálása, hogy beltelkeiken elpusztult kerí­tést a szomszédok közül melyik köteles helyreállítani, a bíróság hatás­körébe tartozik................................ ........................................................ 50 A főispánnak, mint az erdei kihágási bíróság elnökének eskütétele 51 Tömegesen szerződtetett külföldi mezőgazdasági munkások be­jelentése ................................ ... ... .................. ... ................ 51 Az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár, vala­mint a kerületi munkásbiztosító pénztárak közegeinek rendőri segítség­­ben részesítése ........................................ .......... ................. ... 51 Községi közigazgatási ügyekben hozott határozatok Akkor, midőn a községi képviselővé­asztás még a tisztujitás előtt jogerősen megsemmisíttetik, a tisztujitás már csak az uj képviselőválasztás és az uj képviselőtestület megalakulása után tartható meg ... ...­­ Az 1886. évi XXII. t.-czikknek az a rendelkezése, hogy állami és megyei tisztviselők a községi legtöbb adót fizetők névjegyzékébe fel nem vehetők, ha a fizetésük után járó kereseti adón kívül más adót a községben nem fizetnek, a legtöbb adót fizetők megbízott képviselőire nem vonatkozik.­­ A rendezett tanácsú város képviselőtestülete elhatározhatja, hogy a rendőrkapitányi hivatal számadása és pénzkezelése azúgy, mint a többi városi hivatalok számadása és pénzkezelése, a város megbízottai által negyedévenként megvizsgáltassák................................................................ 3­1. Az izraelita metsző foglalkozásánál fogva, habár rituális hivatást teljesít, lelkésznek nem minősíthető s igy az 1886. évi XXII. t.-cz. 138. §-a alapján a lelkészeket megillető községi adómentességet jogosan nem igényelhet. 2. Izraelita metsző akkor sem mentes a községi adó alól, ha valamely iskolában mellékfoglalkozásként mint hitoktató díjazás mellett tanít is ................................................................................................... 3 A községek által eszközölt adóvégrehajtásoknál felmerült behajtási díjakat a községek eljárt közegeiknek feltétlenül kötelesek kifizetni, tehát akkor is, ha ezek a behajtási díjak a befolyt behajtási illetékekből még fedezhetők nem is voltak .............................................................. 4­­. A hitközségnek azt a jogát, hogy a hitfelekezeti iskola czéljára szolgáló költséggel a­z illető hitfelekezethez nem tartozókat is megterhel­hessen, az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 45. §-a adja meg, de csakis ama szülőkkel szemben, a­kiknek gyermekei a hitfelekezeti iskolába járnak. 2. A felekezeti iskolába járó s a hitfelekezethez nem tartozó gyermekek szüleit a hitközség csupán a rendes iskolafentartási költségekhez való hozzájárulással terhelheti meg, ellenben rendkívüli beruházási költségekre, mint pl. új osztály felállítása, ez a hozzájárulási kötelezettség ki nem terjeszthető... ... ... ...............................­ ................ .................. 4 Ha községi jegyzőválasztásnál a pályázati hirdetményben nem volt kijelentve az, hogy a pályázati határidő után beérkező kérvények figye­lembe nem jöhetnek, a főszolgabíró épen úgy jogosított a kitűzött határ­idő után beérkezett kérvényt elfogadni, mint azt figyelembe nem venni.­­ Arra nézve, hogy a községi szülésznőt, mint a községi segéd­­személyzet tagját a községi képviselőtestület vagy a községi választó­­közönség válassza-e, elsősorban a vonatkozó szabályrendelet irányadó. Ha e részben a szabályrendelet nem intézkedik, ez esetben a választó­közönség választ, de minden esetben a főszolgabíró vagy a törvényes helyettesének elnöklete alatt kell választani ... ... .......................... 5 A néptanító működése a község közteherviseléséhez való hozzá­járulás természetével bir. Ebből következik, hogy mivel a néptanító az 1886. évi XXII. t.-cz. 138. §-a szerint hivatalával járó fizetése után a községi adó fizetése alól fel van mentve, az 1886. évi XXII. t.-cz. 10. §-a alapján a községi illetőséget megszerezheti... _ ... ... — _ 6 *

Next