Magyar Közigazgatás, 1909 (27. évfolyam, 1-52. szám)

s A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS akár emberi méltóságában, akár polgári tisztességében lealacsonyíthatná : nem becsületsértést, hanem a kbtk. 46. §. alá eső kihágást követ el. Elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik ...........................22 H a a lelkész ellátására szolgáló párbér alapja, mint hitfelekezeti kötelezettség nem vitás: a pár bír behajtása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik ... .................. .................. ............................ ... 23 A mezőőr szolgálati követelése iránt indított ügy elbírálása, tekin­tet nélkül arra: vájjon községi avagy magán szolgálatra fogadtatott e fel: a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik ... ... ... ... ... 24 A hatásköri esetet a fél a hatásköri bíróságnál közvetlenül is bejelentheti, de a bejelentésre csak ügyvéd jogosult, ki ahhoz meghatal­mazást mellékelni s azt ellenjegyzéssel ellátni köteles .................. ... 25 A hatásköri bíróságról szóló 19Q7. évi LXI. t.-cz. 7. §-a szerint a hatásköri összeütközés egyik feltétele az, hogy különb ző hatóságok ugyanabban az ügyben határozatot hozzanak. Minthogy ezen ügyben csak rendőrkapitányi határozat hozatott: hatásköri összeütközés esete elő nem állott ... .................................. ... ... ............................................ 25 H a a gazdasági munka teljesítésére kötött szerződés nem foglal­tatott írásba, az 1898. évi II. t-ez. rendelkezéseinek megfelelőleg: akkor a szerződés teljesítésére irányuló ügy elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a rendes birós.ig hatáskörébe tartozik ... _ _ _ 26 A vinczellér az 1907. évi XLV. t.-czikk Bzerint gazdasági cseléd, minélfogva a bérkövetelése iránt indított ügy elbírálása a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik ... ..................................................................... 27 A román nemzeti színű jelvény nyilvános viselése, ha az nem az állam és törvényes intézménye iránti ellenséges irányzat jelzéséül törté­nik, nem a kbtk. 36. §-ába ütköző kihágást képez, hanem a belügyminister 1885. évi 62,693. sz. rendeletével alkotott kihágás ismérveit tünteti fel. Elbírálása nem a kir. bíróság, hanem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik ............................................................................................................ 28 A sírbolt kinyitása, a hulla kiásása és elszállítása felett köz­egészségi szempontból a közigazgatási hatóság jogosult határozni; de hogy valamely magánszemélynek van-e joga valamely hulla kiásatására és elszállítására, ez oly családjogi kérdés, melynek elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik.............................. .................. ................... 30 H a a lekaszált termény lopását a tettesek nem együtt vagy közösen követték el és az ellopott termény értéke a 60 K-t meghaladja: az ügy mezőrendőri kihágást i épez s elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik............................................................................................ 31 H a a Szent-István király napján végzett munka nem tekinthető ipari munkának : akkor az ilyen munka miatt indított ügy elbírálása nem a közigazgatási, hanem a rendes bíróság hatáskörébe tartozik ... 32 A kir. közigazgatási bíróságnak az 1896. évi XXVI. t.-cz. 83. §-a első pontjában megállapított hatásköre csak a tényleges kötelékben álló állami tisztviselők, altisztek és szolgáknak az 1893. évi IV. t.-cz. szerint járó illetményekre való igényekből eredő kérdésekre terjed ki és e hatás­köre az 1896. évi XXVI. t.-cz. 17. §-a alapján nem terjeszthető ki. Az ily ügyek elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik ........... 33 H a a hagyaték, illetőleg a hagyatéki követelések az örökösökn k jogerős Ítélettel átadattak, az örökösök a hagyatékvagyon feletti kizá­rólagos és korlátlan rendelkezési jogot megszerezték, minélfogva az az öröklött követelések behajtása iránti intézkedés az 1894. évi XVI. t.-cz. 90. §-a rendelkezése alá többé nem esik. A kiskorúak vagyona feletti felügyeletet azonban a gyámhatóság gyakorolja és igy követeléseik iránt intézkedés is nem a rendes bíróság, hanem a gyámhatóság hatáskörébe tartozik ........... ... ................................................................. ........... 34 A z ipartörvény V. fejezetében szabályozott ipartársulatok hátra­lékos tagdijainak behajtása iránt indított ügy elbírálása nem a közigaz­gatási, hanem a rendes biróság hatáskörébe tartoznak ... _ _ _ 35 A bírói őrzé3 és intézkedés alá eső letétnek nemcsak azon össze­gek tekintendők, melyek peres vagy vitás követelés biztosítására helyez­tetnek hatósági letétbe, hanem azok az értékek is, melyeket az adós azért ad hatósági kezelesbe, mert a jogosult ismeretlen volta miatt át­adni gátolva van. Ha ily esetben közigazgatási tisztviselő helyes értéket letétbe a bírósághoz, azt a biróság szintén köteles elfogadni .................. 36 H a a földmives vasárnap nem fuvarozásként, hanem saját házi szükségletére szénát hord: vasárnapi munkaszünet elleni kihágást nem követ el. A mennyiben ily esetben vallás elleni kihágás forogna fenn, annak elbírálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik... ... ................... 38 A közhasználatra szolgáló közlekedés fentartása s a közlekedés védelme a felügyeletre hivatott közigazgatási hatóság hatáskörébe tar­tozik és e hatóság hatáskörében hozott határozatnak hatósági végrehaj­tása nem magánjogi cselekmény............................................................ ... 39 H a erdei lopás miatt emelt panasz folytán a íendes biróság tár­gyalást rendel el, a tárgyalás során pedig csak erdei kihágás volna meg­állapítható, az ügy elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a rendes biróság hatáskörébe tartozik ... ... ... ... .. .................. 40 H a a vásári vámdij szedése körül vitás kérdés támad, annak elbí­rálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Ily ügyekben végső fokon a kir. közigazgatási bíróság illetékes határozni ... .................... 42 A mozgófónyképszinház ipari vállalatnak nem tekinthető, mert az ilyen mutatványokkal szórakoztató hely vállalkozója ipari terméke­ket elő nem állít, át nem dolgoz, olyanok tovább eladásával nem foglal­kozik, tehát sem ipari munkát nem végez, sem kereskedést nem folytat. A mozgófénykópszinház vállalatnál alkalmazott nem iparos segéd szol­gálati viszonyából támadt magánjogi követelés elbírálása a rendes biró­ság hatáskörébe tartozik.......................................... ... ._ ... ... 44 Á mbár a rendőri nyomozás folyamán a kihallgatások alkalmával felszámított tanudijak a főszolgabíró rendelkezése alatt álló átalányból előlegezendők, mégis, ha az ily ügyben a rendes biróság is már eljárt: a tanudijak felett is az illető bíróság köteles határozni.......................... 45 H a valaki kőfallal kerített szénáskertből 60 K értéket meg nem haladó szénát lop: nem mezőrendőri kihágást, hanem a btk. alá eső lopást követ el s az ügy elbírálása nem közigazgatási, hanem a rendes biróság hatáskörébe tartozik............................................................................. 52 A m. kir. Curiának a közigazgatást érdeklő határozatai. A király személye és méltósága iránt tartozó tisztelet állandó és változás alá nem eshető kötelesség, mely összefüggésben nem hozható a változó kormányok politikai ténykedésével. A királysértés vétségének megállapításához elégséges a tisztelet hiányának jelképes kifejezése is 3 A hivatali titok megszegése minden körülmények között fegyelmi vétség; ha azonban a titoksértés az államnak vagy magánosoknak ártal­mára lehet: akkor a btk. 479. §-ába ütköző vétséget képez ._ ... _ 11 A ki a szálloda szobájában kifüggesztett hatósági megerősítéssel ellátott árjegyzéken önhatalmúlag változtatást tesz, közokiratbamisitást követ el ._ ... _ .. ......................................................................... 40 H a a rendetlenkedő vendégek a korcsmáb 1 kizárattak és azok a korcsma ajtaját betörik, magánlaksértést követnek el .......................... 41 Tö rvényhatósági és általános közigazgatási ügyekben hozott határozatok. A plébános és a hitfelekezeti tanító járandóságai között felsorolt munkák teljesítésére, illetve azok pénzbeli egyenértékónek megtérítésére vonatkozó vitás ügyek a közigazgatási biróság hatáskörébe nem tartoznak 1 A törvényhatósági városi állatorvost az 1886. évi XXI. t.-czikk 89. §-ának rendelkezése alapján a főispán van hivatva kinevezni... ... 4 Az állami és törvényhatósági alkalmazottak nyugdíj viszonyosságá­nak szabályozásáról szóló 1907. évi L1X. t.-cz. 3. §-a nem rendoli azt, hogy az állami szolgálatból városi törvényhatóság szolgálatába az idézett törvény életbelépése előtt átlépett és a törvényhatósági fizetés mellett állami nyugdijat élvező tisztviselőnek állami nyugdija beszüntetendő lenne 5 A vármegyei alkalmazottak részére adható fizetési előleg feltételei 5 Az igazoló választmánytól nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy a törvényhatósági bizottsági tagsági képesség hiánya felett kívülről jövő felszólalás hiányában is határozhasson........................... ... ... .... ... 6 A hadkötelesek útlevelei kiállításának szigorítása ... ... ... 6 A vármegyei alkalmazottak illetményszabályozásának az 1904. évi X. t.-cz. és az 1906. évi állami költségvetésről szóló 1906. évi IX. t.-cz. alapján leendő kiegészítéséről kiadott 106,948/906. B. M. számú utasítás 9. §-ának részbeni módosítása... ... ............................................................. 8 A törvényhatóság közgyűlésén az 1886. évi XX. t.-cz. 49. §-ának ren­delkezése szerint az elnök rendszerint nem szavaz, de szavazatok egyenlő­sége esetén az ő szavazata dönt, midőu tehát — az alispáni és polgár- mesteri állás kivételével — a pályázók egyenlő szavazatot nyernek: akkor az elnöknek az egyforma szavazatot nyertek között dönteni köte­lessége. Ha az elnök ezen törvény által megszabott kötelességének nem tesz eleget, hanem uj választást rendel el: akkor ezen eljárás mint tör­vénybe ütköző semmis ._ ... ... ........................... ............................ 9 A vármegyei segéd- és kezelő-hivatalnoki állásokra tiszteletbeli kinevezések nem eszközölhetők ... ................... ... ............................. 9 A vármegye főispánja, a közigazgatási bizottság hatáskörének túllépése esetén a közigazgazgatási bírósághoz panaszszal élhet ... _ 12 A törvényhatósági állatorvosoknak a közigazgatási bizottsági ülé­sekben való részvétele .................................................................... ... ... 13 A törvényhatósági útalapok állami segélyezése a ministernek disere- tionális hatáskörébe tartozik, s a törvény hatóságoknak az esetben sincsen követelési joguk az államsegélyhez, ha útadójuk a 10°/o-°t már elérte és ennek daczára a szükséglet még sincsen fedezve_ _ _ .... ... 17 A hitelszövetkezetek könyveinek megvizsgálása... ... _ ... 18 A kóbor czigánygyermekek elhagyottá nyilvánításánál a fennálló törvényes szabályok szintén meg tartandók.. ........... — ................. 18 H a törvényhatósági bizottsági tagválasztáson a szavazatok össze­számításánál a nyilvánosság kizáratott, a választási eredménynek ebből az okból történt megtámadása esetén, a választást érvényre emelni akkor sem lehet, ha egyébként az eredmény helyessége kétség alá sem esketik 19 A kir. közjegyzők részéről az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének őrizetbe vételéért felszámítható dijak .................. 20 A törvényhatósági szabályrendelettel rendszeresített állásokon alkal­mazott tiszti szolgák (hajdúk, csatlósok stb.) habár egyes tisztviselők szol­gálatára rendelvók, nem magánszolgák, nem cselédek, hanem vármegyei alkalmazottak, a kiket mint a rendszeresített szolgaszemólyzet tagjait az 1886. évi XXI. t.-cz. 68. §. p) pontja értelmében nem az illető tisztviselő, hanem az alispán van jogosítva felfogadni és elbocsátani, s a kiknek szabályszerű illetményei csupán uj beosztás vagy áthelyezés okából le nem szállíthatók........... ... ........................................................... ........... 21 A magyarországi, illetőleg horvát-szlavonországi közig, (rendőri büntető) hatóságok által, a hatáskörükbe utalt kiliágási ügyekben hozott Ítéletek kölcsönös végrehajtása ... .... .......................... ... ... ... 22 A z állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló 1900. évi XVII. t.-cz. 34. §-ának az a rendelkezése, mely az állami szolgálatba átlépő törvény- hatósági állatorvosok nyugdíjigényének mérvét, a mennyiben tiz évig állami szolgálatban nem állottak, az általuk a törvényhatóság szolgála­tában utoljára élvezett javadalmazás alapul vétele mellett rendeli meg- állapittatni, az 1907. évi LIX. t.-cz. rendelkezései folytán hatályát vesz­tette, s az állami szolgálatban levő m. kir. állatorvosoknál nyugdíjazta­tásuk esetén az általuk ez utóbbi minőségükben utoljára élvezett s az 1885. évi XI. t.-cz. 13. §-a alapján beszámítható javadalmazás összege szolgál alapul ... ... ........................................................................... ... 23 T örvényhatósági bizottsági tagválasztás ellen nem csupán az illető választókerület lakosai élhetnek felebbviteli joggal, hanem ez a jog a törvényhatóság minden lakosát és birtokosát megilleti ... .......... _ 25 A z eljáró hatóságnak kihágási ügyben felszámított kiszállási kélt­ségei nem tartoznak azon illetmények fogalma alá, melyekre az 1896. évi XXVI. t.-cz. 45. §-a bírói jogvédelmet biztosit .. _ _ ... ... _ 26 Az 1885. évi XXI. t.-cz. 17. §-ának az ellátási igény < rvónyesité- sére vonatkozó azt a rendelkezését, hogy ha az igény a jögezim beáll­tától számított egy év alatt nem érvényesíttetik, az állandó ellátás csak

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents