Magyar Közigazgatás, 1909 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1909. ÉVI TÁRGYMUTATÓJA a kérelem beadását követő hónaptól jár, a tanítók özvegyének segély-és árvagyámpénze tekintetében is alkalmazni kell ... ............................ 27 Az 1888. évi VII. t.-cz. 129. §-ának ama rendelkezése, hogy a községi állatorvos előzetes pályázat alapján választatik, csak a rende­zett tanácsú városi, vagy a kisközségi s közállatorvosokra vonatkozik, de nem a törvényhatósági városi állatorvosra, a­kit az 1886. évi XXI. törvényczikk 80. §-ának rendelkezése alapján a főispán van hivatva kinevezni ... .......................... ... ... ... ... .................. ............ 28 Az 1894. évi XXXI. t.-cz. 8. § a ellenére kötött házasság esetében a nő gyámpénzt­árilag kezelt tömegének kiutalása .................................. 29 Az a vitás kérdés, hogy valamely tisztviselő szolgálatképtelenné vált-e, s ez alapon nyugdíjazása elrendelhető-e vagy sem, a közigazga­tási bíróság hatáskörébe nem tartozik ... .................... ........................... 31 Ha az elbocsátásra szóló határozat újrafelvétel útján hatályát veszti, ennek jogszerű következménye csakis az elbocsátottnak,­­ a lehetőség határai között — előbbi jogállapotába való visszahelyezése lehet. Az előbbi jogállapotba való visszahelyezésnek jogkövetkezménye az is, hogy az illető az elbocsátást megelőző szolgála­tnak beszámítá­sához igényét el nem vesztette. Jogos igénye van továbbá az illetőnek arra is, hogy az elbocsátása és újabb alkalmaztatása közötti idő nyug­díjazásánál beszámíttassák ... ... ... ... ... .. ............................ 32 Az 1885. évi XI. t.-cz. 52. § ának utolsó bekezdésében a törvény­hozónak az a czélzata nyilvánul, hogy ha a nő elveszíti a­z a vagyoni támaszt, a­melyet újabb férjhezmenetele által férjében nyert és a­melyre való tekintetből korábbi özvegyi nyugdíja beszü­ntettetett, ebben az eset­ben a nő létfentartása biztosítta­ssék. Ehhez képest nem lehet kü­lön­­séget tenni a házasság megszűnésének különböző esetei között, jelesül, hogy a házasság a férj halála, vagy a házasság semmisége vagy érvény­telensége, avagy végül felbontása következtében szűnt-e meg és a házas­ság felbontása esetén a korábbi özvegyi nyugdíj folyósítása kérdésénél csak az vétetik tekintetbe, hogy a nő az elvált férj után vagyoni ellá­tásban részesül-e? .................. ... . ... ... ........................... .. 34 A gyámhatóság az 189­4. évi XXXI. t.­czikk 96. §-a esetében az ugyanezen t. czikk 95. §-ában foglaltak szem előtt tartásával köteles határozni ... ... .. .................. ......................................................... 35 Az 1894. évi XXXI. t.-cz. 8. §-a ellenére kötött házasság eseté­ben a nő gyámpénztárilag kezelt tömege kiutalandó ................... ... 35 A misealapitvány jövedelme után fizetett tőkekamatadó a plébá­nost személyes, egyéni kötelezettséggel nem terheli; ez az adó a plébá­nosnak nem saját adója s igy nem is jöhet az ő adójaként számításba a legtöbb adót fizetők névjegyzékének megállapításánál ... .................. 37 Külföldinek az állam területéről való kiutasítását rendelő végha­tározat birtokon kívüli végrehajtása felfüggeszthető.................................... 37 Özvegyi ellátásra egyéb feltételek mellett csak az a nő tarthat igényt, akinek házassága a férj halálakor érvényben volt, míg az a nő, kinek házassága, habár a férj hibájából is, felbontatott, özvegyi ellátást nem igényelhet........................... ................................... ............................ 38 Az alispán a gyámügyi felebbviteli küldöttség döntő szavazattal bíró tagja .................................................. ........................... .................... 41 A tényleges katonai szolgálat kötelékének tartama alatt zsold nélkül tartósan szabadságolt állapotban töltött idő a nyugdíj megszabá­sánál nem számítható ugyan be, de nem szakítja meg a zsold mellett teljesített tényleges katonai szolgálat és a későbbi polgári állami szol­gálat közt való folytonosságot .. ... ... ............................................ 42 A törvényben a hirdetésre, közzétételre megszabott határidők meg­tartása az eljárás szabályosságának ama követelményei közé tartozik, a­melyeknek megsértése miatt az eljárás eredménye, ha kellő időben meg­támadtatok, ér­vényre nem emelhető ........................................................... 43 A vármegyei szolgálat, mely régebben rendszerint vármegyei ellátásra sem adott jogot, állami nyugdíjra igényt adó szolgálatnak, az alkotmány helyreállítását megelőzött ismételt rendszerváltoztatás által érintett tisztviselőket kivéve, az 1883. évi XI. t.-cz. életbeléptét meg­előzőleg általában el nem ismerhető ........... ........................ ... ... 44 Ha a törvényhatóság határozata a panasz beadása helyére nézve az 1901. évi XX. t.-cz végrehajtása tárgyában 4600/1901. sz. a kiadott rendelet 5. pontjában előírt figyelmeztetést nem tartalmazza és a panasz a főszolgabíróhoz a törvényes 15 napon belül adatott be, elkésés esete annak daczára sem állapítható meg, hogy a főszolgabíró a panasziratot az 1896. évi XXVI. t.-cz. 85. §-ára és az e törvény végrehajtása tárgyá­ban kiadott utasítás 8. pontjára hivatkozással a panaszlónak visszakül­­dötte, minek következtében a panasz a törvényes 15 napon túl érkezett az alispánhoz ................................................................................... ............ 46 Az útlevelek elnyerése iránti folyamodványok felszerelése és el­intézése... ... .... ... ... ... .................. .................................­ 47 A gyermekek kórházi ápolási költségeinek viselésére a szülők házassági kötelékük mibenlétére való tekintet nélkül kötelezve vannak 47 Nyugalmazott közös hadseregbeli katonatiszt, ha a katonai ható­ságok nyilvántartásában előfordul, állampolgárságát távollét által nem veszíti el, mert a távollét folytonoss­ága ez által megszakítást szenved 48 Mag ar állampolgárság elvesztése esetében a nyugdíj és segély­pénzre való igény is megszűnik .......... .. .................................... ... 49 Nagykorú gyermekre az atya által honosítás utján szerzett magyar állampolgárság törvényesités esetén eo ipso nem terjed ki ... ... ... 50 Házassági kötelékben álló nőnek az 1879. évi L. t.-czikk 41. §-a alapján való visszahonosítása csak bírói elválasztás bekövetkeztével esz­közölhető ................... .................... ... ..................................................... 51 Az árvaszéki elnök felebbezési joga .. . ... ... . . ... 51 Katonai fegyvergyakorlaton töltött idő a rendes szabadságidőbe rendszerint nem számítható be ........... ......................... ... ... ... 51 A közigazgatási bizottsági tagok fuvardíjfelszámítási joga és ennek érvényesítésére megszabott határidő ........................................... ............ 51 Az a felebbviteli hatóság, a­mely a fegyelmi vizsgálatot felsőbb fokban elrendeli, jogosult egyszersmind a felfüggesztést is elrendeli ... 52 Birtokrendezési, különösen úrbéri elkülönítési, arányosítási és tagosítási ügyekben elrendelt tárgyaláson az árvaszék közreműködése és az illető árvaszéki közeg úti- és napidíj-költségeinek felszámítása._ _ 52­3 Községi közigazgatási ügyekben hozott határozatok. A községjegyzői nyugdíjalapokra vonatkozó részletes adatok ki­egészítése ... .......................... ... .................. ... _ _ _ ... 1 A községi képviselőtestület felebbezése azon napon tekintendő be­nyújtottnak, a­mely napon a képviselőtestület a felebbezést kimondó határozatát meghozta .................. . .................................................... 1 A m. kir. adóhivatalok által folyósított községi és közjegyzői fize­tések portamentessége ... . ... ................................................... ... 1 A községek húsbélyegző beszer­zési kötelezettsége .................. 2 Az adókivető bizottság által kivetett állami adó ellen érvényesített felebbezés esetében, ha az adózó fél ilyen adóval előbb megróva még nem volt, az állami adó és az azután járó községi adó behajtása iránt végrehajtási eljárást mindaddig nem lehet indítani, a­míg az állami adóra vonatkozó felebbezés felett az adófelszólamlási bizottság nem határozott .. ... ............................................................................................. 5 Az «Állandó helyettes»-i tanítói állást törvényeink nem ismernek. Az ennek daczára «állandó helyettesinek kinevezett tanító e miatt jog­hátrányt nem szenvedhet a magasabb illetményre való igény tekinteté­ben sem .. ............................................................. ................................... 8 Községjegyzői nyugdíjalapból engedélyezett ellátásnak külföldön élvezése ..................................................................................................... ... 8 A montenegrói rendjelek is halál esetén visszaszolgáltatandók 8 A körjegyzőségi székhely megállapítására vonatkozó törvényható­sági bizottsági határozat a minister, az érdekeltek felebbezése vagy panasza hiányában sem a főispánnak az 1886. évi XXI. t. sz. 57. §-a értelmében tett felterjesztésére, sem hivatalból az idézett törvény 10. § a alapján czélszerűség indokából sem meg nem semmisítheti, sem érdemileg el nem bírálhatja .................. ................... .................................. ... 9 A külföldieknek az ország területén való lakhatása ügyében fel­vett jegyzőkönyvek és lakási bizonylatok bélyegilletéke tárgyában köve­tendő eljárás .......................... .. ........................................................... 13 Községjegyzői nyugdíjalapból engedélyezett ellátásnak külföldön élvezése körül követendő eljárás ........... ................................................... 13 Községi vagy körjegyzői állásra helyettesített egyéneknek ugyan­azon minősítéssel kell bírniok, mint a­melyet a végleg megválasztottakra nézve az 1900. évi XX. t.-cz. 3. §-a előír .. ... .......................... ... 13 A volt határőrvidék úgynevezett vagyonközségi erdőterületein 14 gyakorolható vadászati jog bérbeadásának kér­­ése a közigazgatási bíró­ság hatáskörébe nem tartozik... ........................... .................................... 14 Az a nő, ki oly egyénnel lép házasságra, ki horvát-szlavónországi községbeli illetőségű, a házasságnak jogérvényes bírói felbontása után a férjhezmenetellel nyert községi illetőséget feltétlenül elveszti ugyan, de annak a községnek kötelékébe, a melyhez férjhezmeneteléig tartozott, vissza nem lép, hanem szükség esetében az ő községi illetősége, ha a házasság felbontása után önjogúlag újabb illetőséget nem szerzett, az 1886. évi XXII. t.-cz. 16. §-a alapján, saját személyére néz­ve községi kötelékbe való beutalással állapítandó meg ... .................. ................... 14 Ha valamely községben több jegyző van a bírónak a jegyzővel való együttalkalmazását kizáró rokonság valamennyi valóságos jegyzőre vonatkozik.......................... ................ ................................... ... ... 17 A telekkönyvi betétek szerkesztésére kirendelt közegek járandósá­gainak meghatározásáról szóló 126,893/904. B. M. sz. körrendelet kiegé­szítése ........................................................ ... ......................................... 17 A felekezeti iskolák czéljaira megszavazott községi segélyek kezelése 18 Segédjegyzői állás szervezése kérdésében hozott határozatok ellen felebbezésnek van helye .................. .................. .......................... .. 18 A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és társulatok az alkalmazottaikra és nyugdíjasaikra a vállalattól vagy társulattól húzott illet­mények után kivetetett IV. oszt. kereseti adó után járó községi adót beszedni és a községi pénztárba beszolgáltatni tartoznak ........... ... 20 A vármegyei pótadó az egyes adózókat, fizetett állami adójuk arányában terheli, nem pedig a község egyetemét. A község kötelezett­sége csak arra terjed, hogy a megállapított pótadót az egyes adózókra a meghatározott százalékban kiveti, tőlük behajtja s a törvényhatóság­hoz beszolgáltatja . ... .......................... ................... ................... 24 A községek (városok) elöljárói kötelesek a mértékhitelesítő hiva­talok vezetőinek kiszállásuk alkalmával a szükséges fuvarokról, vala­mint az időszaki hitelesítésekkor, helyiségről és egy vagy két napszá­mosról­­ gondoskodni .......................... ................................................... 24 Nincs olyan jogszabály, mely azt rendelné, hogy a szavazásnál csakis azt a megkülönböztető megjelölést szabad használni, a­mely meg­jelölés a választók névjegyzékében használtatott, használható tehát a szavazásnál más oly megjelölés is, melyből a szavazó akarata éppen a megjelölés folytán Kétségtelen... ... ... ... .................. .................... 26 A községi bíró nincs jogosítva arra, hogy az őt becsületében meg­sértő felet, bár csak rövid időre is letartóztathassa.......................... ... 29 Ha a községi bíró e minőségében jóhiszeműleg valamely községi lakos ellen kihágás miatt feljelentést tesz, terhére eljárási költségek meg nem állapíthatók ... ........................... .................. ... — 29 Az a körülmény egymagában, hogy a m. kir. közigazgatási bíróság a községi képviselőválasztás egész eredményét megsemmisítette, a kép­viselőtestület által a megsemmisítés előtt törvényes hatáskörben telje­sített eljárásnak, — a községi jegyzőválasztásnak — érvényességét meg nem dönti ... .. ... ................. ... ..............................­ — 31 Az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 36. §-ában a hitfelekezeti iskolát fentartóknak biztosított iskolai kedvezmény csupán az iskolafentartásra kivetett községi iskolai adóra szorítkozik és nem terjed ki az iskolaépí­tésre kivetett községi iskolai adóra is........... .................................. . 31 Községi képviselőválasztás ügyében a községi elöljáróságnál, illetve rendezett tanácsú város tanácsánál a törvényes 15 napon belül beadott panasz elkésettnek nem tekinthető és az 1894 évi XXVI. t.-cz. 96. §-a alapján vissza nem utasítható ... ................... ... ... ................... 32 Az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 36. §-ában a hitfelekezeti iskolát fentartóknak biztosított községi iskolai adókedvezmény fenáll 5°/0 ere­jéig a községi pótadóval szemben is, ha a községi iskolai adót nem ad .

Next