Magyar Közigazgatás, 1920 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1920-08-01 / 31. szám

31. sstáffi. MAGYAR KÖZIGAZGATÁS XI 1920 augusztus 1. Nagy mulasztást okozott az a közöny, melyet a falu iránt tanúsítottunk. Közömbösek voltunk, hogy milyen a falu egészségügye, hogy dögleletes levegőt a mocsár vagy a kenderáztató nem lehel-e ? Hogy kettős rendekben mint sorakoznak a temetőnek apró keresztjei, nem törődtünk a kuruzsló asszonnyal, nem törődtünk jó Gvadányink Tóti Dorkájával, a javas asszonnyal, bántuk-e, hogy a falunak nincs orvosa, szülőháza, kórháza. Hagytuk tülekedni ezernyi bajával a falu jegyzőjét, akinek szolgáltatni kell katonát, adót, párbért, fuvart, napszámot, képviselőt, kiszolgálnia kell a helyi potentásokat és ha még kitelik a pihenésre szánt idejéből, elhelyeznie kell a hadiözvegynek elárvult csemetéit is. Még a falu asszonyainak művészi tűje sem a falué, ez is batyuzó boltosok zsákmányává lett, akik a nép munkaerejét kiszipolyozták és selejtez áruval, melyet zugműhelyekben gyártanak, kompromittálják a mi asszonyaink kezemunkáját. Bánják is ők — csak addig töltse a zsebüket, ameddig az árunak kelendősége van. Viszont ugyanabból a fészekből eredő üzleti szellem behozza drága pénzén a faluba a hitvány politúrás bútort, mely alig hogy elhelyezték, recsegropog és makik széjjel, beszállítja a cseh csecsebecsét, üvegben, cserépben, klárisban, gyász figurákban, elárasztja falait osztrák képek mezítelenségeivel, a szobafestő ocsmány patronjaival. Kivetkőzik a falu ősi jellegéből és a külföld lomvásárainak lesz lerakodó helye. Ki törődött a falu természetes kincseivel, a földgázzal, a szénnel, a folyóvizeinknek mozgásukban megnyilatkozó energiával ? De majd másképen lesz ezentúl. Kezdik felfedezni a falut. Nagyobb értékű ez a felfedezés, mintha Attila kincsét találtuk volna meg. " Megalakult a «Falu» országos szövetség a falusi otthon gondozására. A szövetség célja: «a falu erkölcsi, anyagi és kulturális jólétének gondozása és emelése, a falusi tűzhely vonzóvá tétele, a hazafias érzés, a hagyományok, az ősi szokások ápolása, megőrzése. A cél elérése érdekében a szövetség szövetkezeti, gazdasági, egészségügyi, kulturális és szórakoztató intézmények, alakulatok és berendezések létesítésére törekszik. E tevékenységnek eszközei: az érdekeltség megszervezése, a sajtó, kiszállások, személyes buzdítások és irodalmi termékek útján kifejtett propaganda, előadások és ünnepélyek rendezése.» Ez a szövetség programja. Egy világ van benne — ha átölelni bírjuk. Azért ahhoz, hogy a nagy gondolat testet öltsön — ember kell. Mert jól mondja Goethe: »hallottunk máris sok bölcs szóbeszédet, most végre lássunk tetteket is». Férfi kell nekünk, aki irányítja az életképes eszmékkel megrakodott hajót — és elvezeti a révbe. Az a szerencsés gondolat, mely a falu élethivatásának irányt adott, megtalálta az ő kormányosát. Az országos szövetség élére a bizalom Marschall Ferencet emelte, a falu gondozását az ő kezeibe tette. Mi, midőn aző érdemeit méltányolni akarjuk, nagy zavarban vagyunk. Érezzük, hogy kötött kezekkel állunk vele szemben és nem fejthetjük ki iránta azt a rokonérzést, amelyet kifejteni óhajtanánk. Mert dr. Marschall Ferenc a mi lapunknak több éve vezető munkása, az ő tolla ékesíti lapunkat, az ő gondolatai üdítik a hétköznapi munkában elfáradt olvasót. Örvendünk, hogy a mi kis műhelyünk ismét vezérmunkást adott közéletünknek és még inkább örvendünk, hogy a Falu Szövetség igazgatója nem válik meg tőlünk. Együtt maradunk. A Magyar Közigazgatás volt mindig a Falu érdekeinek éber őre, az marad a jövőben is és örvendeni fog, ha a «Falu» meghallja a mi szavunkat, követi tanácsainkat és megeleveníti gondolatainkat. Ha sokat mulasztott a kormány, a magyar társadalomnak annál többet kell kipótolnia. A Falu az a védővonal, melyből szembeszállunk minden bűnnel, minden nyomorral, minden idegen hódítóval, minden vörös rémmel. A Falu újjászületésétől füg az ország ereje, alkotó, ellentálló képessége — az élete. V K R T O N RI Ü G Y E K. Családfentartási kedvezmény szempontjából megvizsgált férfi családtagok keresetképességének felülvizsgálása céljából felülvizsgáló bizottság szervezése. A 20.621./evi. 1. 1919. szám alatt kelt honvédelmi ministeri körrendelet .(lásd a M. K. I. évi 2. és 5. számában) nem intézkedik az iránt, hogy a védtörvény 31. §-ában meghatározott családfentartói kedvezmény analógiájára történő tartós szabadságolási ügyekben az alkalmassági vizsgálóbizottságoknak a tekintetbe jövő férfi családtagok keresetképességét kimondó véleménye alapján hozott elutasító határozatai ellen benyújtott felebbezések vagy a keresetképesség szempontjából a sorozójárási tisztviselő határozata ellen a katonai körletparancsnokság által emelt kifogás esetén az illető férfi családtagok keresetképessége miként vizsgáltassék felül. Ennek következtében az említett ügyekben a férfi családtagok «keresetképes»-nek történt osztályozása miatt hozott elutasító határozatok ellen benyújtott felebbezések, valamint a sorozójárási tisztviselő által hozott határozatok ellen emelt kifogások — minthogy a V. t. u. I. R. 70. §-ában megjelölt vegyes felülvizsgáló bizottságok ezidőszerint nem működnek — nem intézhetők el. Bár a kedvezményi alapon való tartós szabadságolások tényleges végrehajtása a 20.621/el. 1. 1919. szám alatt kelt honvédelmi miniszeri rendelet rendelkezéseinek megfelelően a csapatok létszámviszonyaitól tétetett függővé, a kedvezményi ügyeket mégis érdemben kell elbírálni, hogy az állományviszonyok kedvező alakulása esetén a kedvezményre igénnyel bíró hadkötelesek szabadságolhatók legyenek. Ennélfogva szükéges oly bizottságok felállítása iránt intézkedni, amelyek a többször említett kedvezmény szempontjából tekintetbe jövő férfi családtagok keresetképessége tekintetében az alkalmassági vizsgálóbizottságok által adott véleményt felülbírálják. Ezért a honvédelmi miniszer a folyó évi 65.337/eln. 15. számú rendeletével elrendelte, hogy minden vármegyei törvényhatóság székhelyén ad hoc vegyes felülvizsgáló-bizottság állíttassék fel, melynek elnöke, a törvényhatóság élén álló kormánybiztos, akadályoztatása esetén a törvényhatóság első tisztviselője, tagjai: a vármegyei katonai parancsnok vagy ennek helyettese és a vármegyei tiszti főorvos vagy ennek helyettese. A bizottság irodai teendőinek elvégzésére egy tollnoknak a törvényhatóság székhelyén működő közigazgatási hatóságoktól való kirendelése iránt a vármegye kormánybiztosa intézkedik. A bizottság hatáskörébe kizárólag a vegyes vizsgálóbizottság által keresetképesnek osztályozott és a honvédelmi miniszer által felülvizsgáltatni rendelt férfi családtagoknak a keresetképesség tekintetében való újból leendő megvizsgálása tartozik, a hadkötelesek katonai szolgálati alkalmasságuk megvizsgálása céljából egyáltalán nem vezethetők ez elé a vegyes felülvizsgáló bizottság elé, a bizottság elé vezetendők továbbá azok is, akiknek újból való megvizsgálása azért szükséges, mert az első fokon eljáró Vizsgálóbizottság nem mondotta ki azt: vájjon a megvizsgált após keresetképtelensége vejének nősülése előtt vagy után keletkezett-e? A tekintetbe jövő férfi családtagok felülvizsgáló-bizottság elé állításának elrendelése tekintetében az intézkedést a honvédelmi miniszer saját magának tartja fenn. A keresetképesség szempontjából a bizottság orvosának szakvéleménye alapján a katonai képviselő meghallgatása után anélkül azonban, hogy ehhez kötve volna, a bizottság elnöke határoz. A bizottságok, amennyiben megvizsgálandó családtagok vannak, havonta egyizben ülnek össze. Összehívásuk iránt esetenként a bizottság elnöke intézkedik, aki a felülvizsgálat időpontjáról a községi elöljáróságot idejében értesíti, hogy az a megvizsgálandó férfi családtag elővezetése iránt intézkedhessék. A férfi családtagok egy, a személyazonosságot igazolni tudó megbízható kísérővel vezetendők elő. A vegyes felülvizsgálattal felmerült költségek fedezése tekintetében a védtörvényi utasítás I. R. 78. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. . .