Magyar Közigazgatás, 1923 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1923-01-07 / 1. szám

Megjelenik mindéi! vasárnap. 1. szám. * Budapest, 1923 január 7. Mi a közigazgatás? A közigazgatási hatóságok, hivatalok, intézmények tevékenységének igénybevétele a modern ember élet­viszonyai közt annyira mindennapos, hogy valóban alig van ma már felnőtt ember, aki arról, hogy mi a köz- igazgatás, valami fogalmat ne alkotott volna magának. Ep azért talán úgy tűnhetnék fel sokak előtt, akik e sorok fölé irt címet olvassák, hogy a «Magyar Közigazgatásinak, mint elsősorban gyakorlati szak­lapnak, époly fölösleges ezzel a kérdéssel foglalkozni, mint nem szükséges — gyakorlati nézőpontból — senki előtt, aki a kulturember nevet a maga szá­mára bármily kevés jogcímmel is követeli, a csa­lád, az iskola, vagy — hogy a leghétköznapibb pél- dák^özül említsünk egyet — a kenyér fogalmát meglíatározni. Mi mégis úgy érezzük, nem végzünk fölösleges munkát akkor, amikor ezúttal néhány sorban azzal a kérdéssel foglalkozunk, mi a közigazgatás? Nem vég­zünk fölösleges munkát épen ennek a lapnak hasáb­jain, amelyeken immár négy évtized óta a gyakorlati közigazgatás színvonalának emelését, munkájának ered­ményesebbé tételét, a gyakorlati közigazgatás javítását igyekezet szolgálni minden sor, minden leirt gondolat. Nem végzünk fölösleges munkát azért, mert amikor ezt a kérdést fejtegetjük, egyúttal alkalmunk lesz éles körvonalakkal bemutatni azt is, hogy a közigazgatási tevékenység az emberiség életrendjének mily mellőz­hetetlen alkotórésze, életnyilvánulásainak mily el nem hanyagolható mozzanata. Ezen a réven azután a köz- igazgatási gárda munkájának öntudatosságát reméljük fokozhatni és egyúttal — úgy reméljük — nyomaté­kosan kifejezésre juttathatjuk annak a tételnek az igazságát is, hogy a közigazgatás nem önmagáért van, hanem az egész emberiség boldogulásáért történik a közigazgatási cselekvés. Csupán nagy általánosságban is rávilágítva továbbá tárgyunkkal kapcsolatban arra a hatalmas területre, amelyen a közigazgatási tevé­kenység történik, a most újra szőnyegre kerülő köz- igazgatási reformkórdések rendkívüli fontosságának mérlegeléséhez is némi adalékot szolgáltathatunk. Mi tehát a közigazgatás? A közigazgatás oly állami cselekvés, melynek célja bizonyos eredményt a jog határai közt közvetlenül létre­hozni. Ennek a fogalommeghatározásnak alkalmazása nézőpontjából mindenekelőtt megjegyezzük azt, hogy állami cselekvés alatt az állam által alkotott, illetőleg szabályozott önkormányzati hatóságok, hivatalok és intézmények cselekvéseit is érteni kell. Tekintet nél­kül azonban erre, első pillanatban talán semmitmon­dónak tűnik fel ez a meghatározás, mert hiszen indo­koltan mondhatja akárki: elvégre minden emberi cselek­vés valami eredményre irányul, az pedig, hogy az eredménynek a jog határai közt kell létrejönni, nem­csak a közigazgatásnak alapvonása, hauern jellemzője általában minden olyan cselekvésnek, amelyet helyes­nek 1 megengedettnek szokás tartani. Ha tehát hozzá­kapcsoljuk is ehhez a definícióhoz azt, hogy állami cselekvés, ezzel legfeljebb az állami funkciókra, az állami cselekvésekre általában mutattunk rá, de nem határoltuk el a közigazgatást az állam egyéb funkcióitól, a jogalkotástól, a kormányzástól, a birás- kodástól. Épp ezért kell azonban súlyt vetni a fogalomban az eredmény közvetlen létrehozásának, mint célnak kiemelésére. A többi állami funkciók közvetlen ered­ményei ugyanis az illető funkciót gyakorló állami szerv célját nem merítik ki. A jogszabály megalkotása magában véve még nem végleges célja az állami jog­alkotó hatalomnak. A jogalkotó hatalomnak a jog­szabállyal az a további, tehát nem közvetlen célja, hogy a jogszabály a gyakorlati életben tényleg érvé­nyesüljön is. A jogalkotásnak ekként való meghatáro­zása tehát: a jogalkotás oly gltgífó 'öjétekvés, amely­nek célja bizonyos eredméi^^Tpgl^átáv’ái közt köz­vetlenül létrehozni, egyfely^zmj^NálJ.-meg, mert mjl'inak a közvetlen céfdira (^jogszabály megalkotása sohasem végfi££ ( tehát egyáltalában nem is teki^^\M^[^ől/ázö^ban nem áll meg ez a definíció azén^tóyjneft ^ távolabbi, a végső cél után való törekvésJSfc^gjj^flcbály érvényesí­tése viszont már a jogalkotó nfököO^működési körén kívül esik. Ha ugyanis a jogszabály érvényesítése valamely gyakorlati eredménynek közvetlen létrehozá­sával kapcsolatos, ez már épen a közigazgatásnak működése során történik. így tehát a jogalkotásnak helyes meghatározása, szembeállítva a közigazgatásnak előrebocsájtott definíciójával, csak ez lehet: A jogalkotás oly állami cselekvés, amelynek célja azoknak a jogi hatá­roknak megállapitása, amelyeket egyéb — közvetlen eredmények létrehozására irányuló — cselekvéseknél figyelembe venni kell. Ebben a fogalommeghatározásban azután ki van domborítva a jogalkotásnak közvetlen és közvetett célja és igy ez a definíció most már az előbb tárgyalt kifogások alá nem eshetik. Ugyanezen az utón kell haladnunk, ha a kormányzási és a bírás­kodási funkciót kívánjuk meghatározni. Kormányzat — ugyanis — az az állami cselekvés, amelynek célja: megteremtése, készentartása és rendelkezésre bocsájtása azoknak a feltételeknek, amelyek a jog határai közt mozgó egyéb cselekvéseknek közvetlen érvényesülését biz- tosDhatják. A bíráskodási funkció lényegét pedig ekként fejthetjük ki, előbb vázolt fejtegetésünk alapján: birás- Jjmís az a cselekvés, amelynek célja végbement egyéb cselekvéseknek a fennálló joggal való egybevetése. Mindezeket a definíciókat ezúttal csak azért soroltuk fel, hogy az egyéb állami funkciók között fennálló ellen­téteknek kidomboritásával is hozzájárulhassunk a köz- igazgatás előrebocsájtott fogalmának megvilágításához. Mellőztük azonban eddig -a kérdésnek még egy oldalát, a közigazgatásnak nem az állami, hanem az • • Szerkesztőség-: II., Székely-u. 2. sz. (Szilágyi Dezső-tér sarkán . KÖZIG Kiadóhivatal: II., Székely-u. 2. sz. fSzilágyi Dezső-tér sarkán). Előfizetési ára: .............fr*K' ■" fjéj........===~ AL APÍTOTT \\ Kéziratokat vissza nem adunk. Egész évre _ F él évre......... . .. 1600 korona. ... 800 « BONCZA MIKLÓS. , ---------­1 Hirdetések árszabály szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents