Magyar Közigazgatás, 1935 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-06 / 1. szám
1935 január 6. MAGYAR KÖZIGAZGATÁS 1. szám. OLVASÓINKHOZ! Az uj esztendő eljöttével felhívjuk előfizetőink figyelmét a ma is érvényben álló belügyminiszteri körrendeletekre, melyek szerint a „Magyar Közigazgatás“ még a legszigorúbb takarékosság mellett is megérdemli — a tisztviselők továbbképzése és a közigazgatás színvonalának emelése terén végzett munkájkban — a legmesszebbmenő hatósági támogatást. ..Megbecsülhetetlen kárt okozna az, ha a közigazgatási tisztviselők éppen a jelenlegi nehéz viszonyok között volnának kénytelenek nélkülözni azt a megbízható támaszt, amelyet munkájukban ez a régi, kipróbált szakorgánum nyújt.“ A miniszteri körrendeletek szerint ezt a szaklapot — melynek ..további fennmaradását magasabb közigazgatási indokok is követelik“ — megfelelő számú példányban a vármegyei háztartási alap, illetőleg a városi vagy községi pénztár terhére lehet megrendelni. Lapunk mai számához csatoljuk az 1934. év tárgymutatóit, valamint az 1935. évi előfizetési díj (28 P) beküldésére szolgáló postatakarékpénztári befizetési lapot is. Tisztelettel kérjük — az évközi egyéni sürgetéssel járó költség és fáradság elkerülése végett — az előfizetési díjnak mielőbbi szíves beküldését. A „MagyarKözigazgatás“ szerkesztősége. A gyakorlati közigazgatási vizsga letételének végső határideje. A gyakorlati közigazgatási vizsga szabályozását tartalmazó 1933 : XVI. t.e. 39. §-a míg egyrészt pontosan körülírja, hogy ki bocsátható vizsgára, addig másrészről minden kétséget kizáróan megjelöli azt az időpontot is, ameddig a vizsgát — a vizsgára jogosult — letenni tartozik. Bár a törvény világosan rendelkezik a vizsga letételének végső határideje tekintetében, mégis kétség támadt aziránt, hogy vájjon a törvényben megjelölt határidő nem volna-e meghosszabbítható, vagyis a vizsga letételére halasztás engedélyezhető-e? A belügyminiszter e tárgyban felvilágosító körrendeletet intézett valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez. A körrendeletét, — amely a Belügyi Közlöny 1934. évi december 30-iki 55. számában jelent meg — tárgyának nagy horderejűnél fogva egész terjedelmében közöljük. A m. kir. belügyminiszter 123511931. B. M. számú körrendelete valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez. Konkrét esetben a gyakorlati közigazgatási vizsga letételének végső határnapja tekintetében téves értelmezés merült fel. Ennek eloszlatása végett AlispánPolgármesteri Urat a következőkről értesítem: Az 1933 : XVI. t.-c.-nek a gyakorlati közigazgatási vizsgát szabályozó 39. (10) bekezdése azt a határozott rendelkezést tartalmazza, hogy aki a gyakorlati közigazgatási vizsgát a jogi képesítéshez kötött állásra alkalmazásának napjától számított hat év alatt nem teszi le, — ha más állásban nem nyer alkalmazást és amennyiben az idézett $. (11) bekezdése értelmében a vizsga letétele alól nem mentes — a hat év elteltét követő harmadik hó végével a szolgálatból elbocsátandó és úgy tekintendő, mint akit szolgálatképtelenség okából bocsátottak el. Azoknál a közigazgatási tisztviselőknél, akik 1929. évi június hó 29. napja előtt már jogi képesítéshez kötött állást töltöttek be, a vizsga leteltének határidejét ettől a naptól kezdve kell számítani. Ezeknél tehát az idézett törvény ama rendelkezése irányadó, amely szerint a gyakorlati közigazgatási vizsgát — a törvényben megállapított jogkövetkezmények terhe alatt — 1935 június 29-éig mindenesetre le kell tenni. A törvényhozás a törvényben megállapított határidő meghosszabbítására nem adott felhatalmazást, ennélfogva halasztás engedélyezése nem áll módomban. Felhívom Alispán (Polgármester) Urat, figyelmeztesse mindazokat a fogalmazó korbeli vizsgaköteles tisztviselőket, akik 1929. évi június 29-e előtt már jogi képesítéshez kötött állást töltöttek be, hogy a törvényben megállapított jogkövetkezmények elhárítása végett a gyakorlati közigazgatási vizsga letételére még olyan időben jelentkezzenek, hogy mind általános, mind szakvizsgájuk határideje kellő időben kitűzhető legyen. Budapest, 1934. évi december hó 19-én. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, m. kir. belügyminiszter. A gyakorlati közigazgatási vizsga anyaga. Az általános vizsga anyaga.* III. A magyar közjog. 1. Jogforrások (törvény,, rendelet, szabályrendelet, szokás, házszabály, államszerződések). Bírói döntvények. Jogforrásaink gyűjteményei. 2. A magyar állam területe (a trianoni Magyarország, Nagy-Magyarország). Az állam határainak oltalma. 3. Az ország címere: a nemzeti szín és lobogó. Nemzeti ünnepek. 4. A magyar állam lakossága. a) . Az állampolgárság megszerzése, elvesztése és igazolása. A trianoni békeszerződéssel kapcsolatos állampolgársági szabályok. Az állampolgárságból folyó jogi helyzet. b) A külföldiek jogviszonyai Magyarországon. 5. Az állampolgárok jogai és kötelességei. a) A polgári szabadságjogok, jogegyenlőség, személyes szabadság, a munka vagy foglalkozás szabadsága, a lakás, tulajdon és titok sérthetetlensége, a szellemi tevékenység szabadsága (sajtószabadság, tanítás és tanulás szabadsága), az egyesülés és gyülekezés joga, a nemzetiségi és vallásszabadság, a felekezetek alapítására, jogi helyzetére és a gyermekek vallására vonatkozó szabályok, kérvényezési és panaszemelési jog, a politikai szabadság,, érdekképviseletek. b) Az állampolgári kötelességek: hűség, engedelmesség, közteherviselés, honvédelem, köztisztség viselése, tankötelezettség, adatszolgáltatás. 6. A főhatalom: a) a királyi intézmény, a királyi szék betöltése, a király helyettesítése, a királyi jogkör és a kormányzói jogkör. A törvények szentesítése és kihirdetése. Az országgyűlés körüli jogok. Az államfő legfelsőbb elhatározása alá tartozó ügyek. Kitüntetések (címek, rendjelek stb.). Az államfő jogai az egyházak körül. Kabinetiroda. Főudvarnagyi bíróság. b) A magyar országgyűlés képviselőháza (a választói jog, a választások előkészítése, közigazgatás a képviselőválasztások idején; a választások igazolása s azok érvényessége feletti bíráskodás) és felsőháza. Az országgyűlés két házának kölcsönös viszonya. Az országgyűlési tagok különleges helyzete (mentelmi jog és összeférhetetlenség). Az országgyűlés jogköre és működése. Adó- és ujoncmegajánlás. 7. A végrehajtó hatalom. a) A felelős magyar kormány és szervezete. A minisztertanács, a minisztertanács elé terjesztendő ügyek. A miniszterek hatásköre és jogállása. A miniszterek felelőssége. A minisztérium rendeletalkotó jogköre, a kormány kivételes hatalma. b) Az állami számvevőszék. 8. Alkotmánybiztositékok. Alkotmányjogi bírás- Általános közigazgatás, Anyakönyvi ügyek. Az örökbefogadott gyermeknek az örökbefogadó atya részéről való utólagos törvényesitése, valamint a vegyes házasságnak egy vallásuak házasságává válása esetén kiállítható anyakönyvi kivonat. A m. kir. belügyminiszternek 87.457/1934. B. M. sz. elvi jelentőségű határozata. A . . .-i anyakönyvvezető tájékoztatást kért arra, hogy olyan esetben, amikor az örökbefogadott gyermeket örökbefogadó apja utóbb törvényesíti, az örökbefogadásra vonatkozó utólagos bejegyzést, olyan esetben pedig, mikor a szülők valamelyike a másik szülő vallására tért át, a gyermek vallásáról kötött megegyezésre vonatkozó aláírás előtti megjegyzést köteles-e az anyakönyvvezető a tartalmilag egyező anyakönyvi kivonatban feltüntetni. Az ilyen esetekben követendő eljárást illetően — * Az előbbi közlemények a Magyar Közigazgatás 1934. évi 50. és 51—52. számában jelentek meg.3