Magyar Közigazgatás, 1935 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-06 / 1. szám

1935 január 6. MAGYAR KÖZIGAZGATÁS 1. szám. OLVASÓINKHOZ! Az uj esztendő eljöttével felhívjuk előfizetőink figyelmét a ma is érvényben álló belügyminiszteri kör­­rendeletekre, melyek szerint a „Magyar Közigazgatás“ még a legszigorúbb takarékosság mellett is megérdemli — a tisztviselők továbbképzése és a közigazgatás szín­vonalának emelése terén végzett munkájkban — a leg­messzebbmenő hatósági támogatást. ..Megbecsülhetet­len kárt okozna az, ha a közigazgatási tisztviselők ép­pen a jelenlegi nehéz viszonyok között volnának kény­telenek nélkülözni azt a megbízható támaszt, amelyet munkájukban ez a régi, kipróbált szakorgánum nyújt.“ A miniszteri körrendeletek szerint ezt a szaklapot — melynek ..további fennmaradását magasabb közigaz­gatási indokok is követelik“ — megfelelő számú pél­dányban a vármegyei háztartási alap, illetőleg a vá­rosi vagy községi pénztár terhére lehet megrendelni. Lapunk mai számához csatoljuk az 1934. év tárgy­mutatóit, valamint az 1935. évi előfizetési díj (28 P) be­küldésére szolgáló postatakarékpénztári befizetési lapot is. Tisztelettel kérjük — az évközi egyéni sürgetéssel járó költség és fáradság elkerülése végett — az elő­fizetési díjnak mielőbbi szíves beküldését. A „Magyar­­Közigazgatás“ szerkesztősége. A gyakorlati közigazgatási vizsga letételének végső határideje. A gyakorlati közigazgatási vizsga szabályozását tartalmazó 1933 : XVI. t.­e. 39. §-a míg egyrészt ponto­san körülírja, hogy ki bocsátható vizsgára, addig más­részről minden kétséget kizáróan megjelöli azt az idő­pontot is, ameddig a vizsgát — a vizsgára jogosult — letenni tartozik. Bár a törvény világosan rendelkezik a vizsga leté­telének végső határideje tekintetében, mégis kétség támadt aziránt, hogy vájjon a törvényben megjelölt határidő nem volna-e meghosszabbítható, vagyis a vizsga letételére halasztás engedélyezhető-e­? A belügy­miniszter e tárgyban felvilágosító körrendeletet inté­zett valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez. A körrendeletét, — amely a Belügyi Közlöny 1934. évi december 30-iki 55. számában jelent meg — tárgyának nagy horderejűnél fogva egész terjedelmében közöljük. A m. kir. belügyminiszter 123511931. B. M. számú körren­delete valamennyi törvényhatóság­ első tisztviselőjéhez. Konkrét esetben a gyakorlati közigazgatási vizsga letételének végső határnapja tekintetében téves értel­mezés merült fel. Ennek eloszlatása végett Alispán­­Polgármesteri Urat a következőkről értesítem: Az 1933 : XVI. t.-c.-nek a gyakorlati közigazgatási vizsgát szabályozó 39. (10) bekezdése azt a határozott rendelkezést tartalmazza, hogy aki a gyakorlati köz­­igazgatási vizsgát a jogi képesítéshez kötött állásra alkalmazásának napjától számított hat év alatt nem teszi le, — ha más állásban nem nyer alkalmazást és amennyiben az idézett $. (11) bekezdése értelmében a vizsga letétele alól nem mentes — a hat év elteltét kö­­vető harmadik hó végével a szolgálatból elbocsátandó és úgy tekintendő, mint akit szolgálatképtelenség oká­ból bocsátottak el. Azoknál a közigazgatási tisztviselők­nél, akik 1929. évi június hó 29. napja előtt már jogi képesítéshez kötött állást töltöttek be, a vizsga letelté­nek határidejét ettől a naptól kezdve kell számítani. Ezeknél tehát az idézett törvény ama rendelkezése irányadó, amely szerint a gyakorlati közigazgatási vizsgát — a törvényben megállapított jogkövetkezmé­nyek terhe alatt — 1­935 június 29-éig mindenesetre le kell tenni. A törvényhozás a törvényben megállapított határidő meghosszabbítására nem adott felhatalmazást, ennélfogva halasztás engedélyezése nem áll módomban. Felhívom Alispán (Polgármester) Urat, figyelmez­tesse mindazokat a fogalmazó korbeli vizsgaköteles tisztviselőket, akik 1929. évi június 29-e előtt már jogi képesítéshez kötött állást töltöttek be, hogy a törvény­ben megállapított jogkövetkezmények elhárítása végett a gyakorlati közigazgatási vizsga letételére még olyan időben jelentkezzenek, hogy mind általános, mind szak­­vizsgájuk határideje kellő időben kitűzhető legyen. Budapest, 1934. évi december hó 19-én. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, m. kir. belügyminiszter. A gyakorlati közigazgatási vizsga anyaga. Az általános vizsga anyaga.* III. A magyar közjog. 1. Jogforrások (törvény,, rendelet, szabályrendelet, szokás, házszabály, államszerződések). Bírói döntvé­nyek. Jogforrásaink gyűjteményei. 2. A magyar állam területe (a trianoni Magyar­­ország, Nagy-Magyaror­szág). Az állam határainak oltalma. 3. Az ország címere: a nemzeti szín és lobogó. Nem­zeti ünnepek. 4. A magyar állam lakossága. a) . Az állampolgárság megszerzése, elvesztése és igazolása. A trianoni békeszerződéssel kapcsolatos állampolgársági szabályok. Az állampolgárságból folyó jogi helyzet. b) A külföldiek jogviszonyai Magyarországon. 5. Az állampolgárok jogai és kötelességei. a) A polgári szabadságjogok, jogegyenlőség, sze­mélyes szabadság, a munka vagy foglalkozás szabad­sága, a lakás, tulajdon és titok sérthetetlensége, a szellemi tevékenység szabadsága (sajtószabadság, taní­tás és tanulás szabadsága), az egyesülés és gyülekezés joga, a nemzetiségi és vallásszabadság, a felekeze­tek alapítására, jogi helyzetére és a gyermekek vallá­sára vonatkozó szabályok, kérvényezési és panasz­emelési jog, a politikai szabadság,, érdekképviseletek. b) Az állampolgári kötelességek: hűség, engedel­messég, közteherviselés, honvédelem, köztisztség vise­lése, tankötelezettség, adatszolgáltatás. 6. A főhatalom: a) a királyi intézmény, a királyi szék betöltése, a király helyettesítése, a királyi jogkör és a kor­mányzói jogkör. A törvények szentesítése és kihir­detése. Az országgyűlés körüli jogok. Az államfő leg­felsőbb elhatározása alá tartozó ügyek. Kitüntetések (címek, rendjelek stb.). Az államfő jogai az egyházak körül. Kabinetiroda. Főudvarnagyi bíróság. b) A magyar országgyűlés képviselőháza (a vá­lasztói jog, a választások előkészítése, közigazgatás a képviselőválasztások idején; a választások igazolása s azok érvényessége feletti bíráskodás) és felsőháza. Az országgyű­lés két házának kölcsönös viszonya. Az or­szággyűlési tagok különleges helyzete (mentelmi jog és összeférhetetlenség). Az országgyűlés jogköre és működése. Adó- és ujoncmegajánlás. 7. A végrehajtó hatalom. a) A felelős magyar kormány és szervezete. A minisztertanács, a minisztertanács elé terjesztendő ügyek. A miniszterek hatásköre és jogállása. A mi­niszterek felelőssége. A minisztérium rendeletalkotó jogköre, a kormány kivételes hatalma. b) Az állami számvevőszék. 8. Alkotmánybiztos­i­ték­ok. Alkotmányjogi bírás- Általános közigazgatás, Anyakönyvi ügyek. Az örökbefogadott gyermeknek az örökbefogadó atya részéről való utólagos törvényesitése, valamint a vegyes házasságnak egy vallásuak házasságává válása esetén kiállítható anyakönyvi kivonat. A m. kir. belügyminiszternek 87.457/1934. B. M. sz. elvi jelentőségű határozata. A . . .-i anyakönyvvezető tájékoztatást kért arra, hogy olyan esetben, amikor az örökbefogadott gyerme­ket örökbefogadó apja utóbb törvényesíti, az örökbe­fogadásra vonatkozó utólagos bejegyzést, olyan eset­ben pedig, mikor a szülők valamelyike a másik szülő vallására tért át, a gyermek vallásáról kötött meg­egyezésre vonatkozó aláírás előtti megjegyzést köte­­les-e az anyakönyvvezető a tartalmilag egyező anya­könyvi kivonatban feltüntetni. Az ilyen esetekben követendő eljárást illetően — * Az előbbi közlemények a Magyar Közigazgatás 1934. évi 50. és 51—52. számában jelentek meg.3

Next