Bangha Béla szerk.: Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle. 7. évfolyam (Budapest, 1919)

1-4. szám tartalomjegyzéke - TANULMÁNYOK - Dr. báró Vécsey J. Aurél: Hazánk területi épsége és a vallási összetartás.

Hazánk területi épsége és a vallási­­összetartás. írta dr báró VÉCSEY J. AURÉL. Mindazok, kik Magyarország területi épsé­gét szívükön hordják, csak hálával fogadhatják protestáns testvéreink amaz akcióját, hogy kül­döttségeket menesztenek az angol és hollandi uralkodókhoz, az amerikai elnökhöz, felkeresik a skandináv egyházak fejeit, hogy őket felvi­lágosítsák állapotainkról. Kérni és könyörögni fognak, hogy kedves Erdélyünk és a szomszé­dos vármegyék ne kerüljenek Romániához, ne szakíttassanak el a Nyugattól, ne csatoltassanak erővel a Balkánhoz. Bízunk benne, hogy a nyugat-európai és amerikai protestantizmus meg fogja szánni Erdélyt és Kelet-Magyar­országot. Hiszen mindegyik protestáns egyház­nak vannak ott hittestvérei. A hollandi és angol-szász református-presbyteriánus egyhá­zak a reformátusok sorsa iránt fognak kivált­képpen érdeklődni, a skandináv lutheránus egyházak az evangélikus erdélyi szászokért. Sőt még az angolnyelvű országokban igen be­folyásos unitáriusoknak is van Erdélyben érde­keltségük. Ha „annexiók" vagy „határkiigazí­tások" örve alatt a Tiszáig, Marosig vagy ki tudja meddig tolódik ki a Balkán határa, akkor egyúttal vallásilag is beköszönt a kérdéses vidékeken a „Kelet" impériuma. Azé a görög keleti egyházé, mely nem érvel, nem ír, nem olvas, nem polemizál, nem működik szociálisan, hanem egyszerűen csak elnyom rendőrileg és államilag , mely a hiányzó érveket aktákkal és bürokratikus szabályrendeletekkel pótolja. Legalább 1­2 millió protestáns sorsa forog így veszélyben. Ezeket akarják megmenteni protes­táns testvéreink, ezért kezdtek a nemes akció­jukba. De hát a katholikusok ? Őket nemcsak a román, hanem a szerb és a cseh imperializ­mus is fenyegeti egyházilag. Még sokkal több hívőjükről van szó. Vegyük csak rendre. Ma­gában Erdélyben is jóval több a katholikus, mint a protestáns : összesen 1.100.000, egy­harmadában latin, kétharmadában görög szer­tartású. A legkényesebb ez utóbbiak helyzete lenne. A román kormány egyszerűen felhasz­nálná a szertartás és nyelv azonosságát, hogy csempészés által kiforgassa őket katholikus hitükből. A latin szertartásúaknál ez nem lehet­séges. De ezek ezután a kicsinyes vexatiók és rosszindulatú intézkedések végtelen sorára le­hetnek elkészülve. Az Erdélyhez kapcsolt, vagy kapcsolandó részekben már szinte mindenütt több a katholikus (latin és görög együttvéve) mint a protestáns. A délvidékünkre irányuló szerb étvágy már csak kevés protestánst, de 1.200.000 katholikust veszélyeztet. A csehek ambíciójuk területi határát tán még maguk sem­ tudják — evés közben jön meg az étvágy—, de azt mindenki látja, hogy aránytalanul ke­vesebb protestáns fogja megszenvedni az ő terjeszkedésüket, mint amennyi katholikus. A bőrünkre pályázó két szláv állam nem kecsegtető haza katholikus honpolgárok szá­mára. Szerbia intoleráns politikája eléggé is­meretes. A legújabb időkig katholikus püs­pököt nem is engedett be területére. Csak a háború előtti tavaszon kötött Rómával konkor­dátumot, de ennek végrehajtását a háború meggátolta. Most sok millió katholikus alatt­valóhoz akar jutni. A horvátokat és szlovénokat aligha fogja így elnyomni, mint a magyarokat és németeket, kik nyelvileg is idegenek tőle. Az új cseh államot a népszámlálás adatai szerint katholikusnak vélelmezhetnék. Ám az ottani intéző körök a külpolitikában féktelen imperialisták, befelé doktrinér liberálisok túl­hevített nacionalizmussal és egyházellenességgel. Pár havi önálló állami életük alatt számos jelét adták kulturharcos kedvüknek. Még katho­likus vezéreik is furcsán viselkednek. Világgá kürtölték, hogy az új állam az apostoli Szent-

Next