Bangha Béla szerk.: Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle. 9. évfolyam (Budapest, 1922)
1-12. szám tartalomjegyzéke - TANULMÁNYOK - Vecsey Antal: A magyar energiagazdaság problémái
A magyar energiagazdaság problémái. írta: Becsey Antal A z új kormányprogramm publikálása alkalmával a kereskedelemügyi miniszer utalt arra, hogy a kormány energiavagyonnak felhasználásának törvényes szabályozását is felvette programmjába. Nyilván azokra az előmunkálatokra célzott, amelyek az elektromos energiagazdálkodás érdekében néhány esztendő óta folynak, de mindeddig nyugvópontra jutni nem tudtak. Szakkörök már régen tisztában vannak azzal, hogy ez a törvénytervezet filius ante patrem. Felette kívánatos lenne ugyan az elektromos törvény megalkotása is, de ez alapjában véve csak részletkérdés, amelyhez hozzányúlni csak az energiagazdálkodás egyetemesen megoldandó problémáinak keretében lehet. Meg kell csinálni az általános energiagazdálkodás törvényes rendezését, amelynek az elektromos rész egy láncszemét alkotja. A gondolat: a természetes energiákkal való racionális gazdálkodást intézményesen, törvényesen biztosítani, nem újkeletű. A szakkörök már régóta nyugtalanul nézik azt a hihetetlen pazarlást, amelyet az emberiség legfontosabb vagyonával , a természetes erőforrások felhasználásával űz. Pedig ez a vagyon jelentős részében apadó, véges készletekből áll. A geológusok szerint az ezeréves Magyarország 1700—1800 millió tonnára becsült szénvagyona 70—100 esztendőre, Angliáé legfeljebb 400—500 esztendőre, Németországé legfeljebb 600—700 évre elegendő. A világ jelenlegi energiagazdálkodásának pedig ma még a szén a leghatalmasabb erőforrása. Szabad-e ezt az aránylag szerény vagyont tékozolva felélni ? És mi lesz azután, ha ezek az erőforrások kiapadnak ? A háború likvidálása a legyőzött országokban a gazdasági kérdések homlokterébe állította az energiák ügyét. A „vae victis" jelszóval létrejött u. n. békeszerződések a legyőzött országok határainak „kiigazításával" végtelenül súlyos helyzetbe hozták a megcsonkított országokat. Elvették Németország leghatalmasabb szénmedencéit a Saar-vidéken és Sziléziában; a megmaradt Ausztriának alig van számbavehető szénvagyona ; Magyarországtól is elvették régi szénvagyonának 7O° 10-át. Természetes, hogy ily körülmények között az energiagazdálkodás problémája ezekben a megnyomorított országokban a legsürgősebb és legégetőbb kérdéssé vált. Megélni lehetőleg abból a kevésből, ami megmaradt, a takarékos kihasználás végletekig vitt felfokozásával ; új utakat törni a természet energiáinak további kutatása révén , mind-