Bangha Béla szerk.: Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle. 15. évfolyam (Budapest, 1928)

1-12. szám tartalomjegyzéke - TANULMÁNYOK - Bangha Béla S. J.: Kultúrák harca

5028 a Kultúrák harca. Irta: Bangha Béla. M M­inden fegyveres csatánál mélyebb, zordonabb, borzas, l­y­masabb a gondolatok, világnézetek, kultúrák háborúja.­fr . Mélyebb, mert harctere általánosabb, fegyverei sok­szerűbbek, harcosai számosabbak, mint bármely más harcéi. Zordonabb, mert hazafias eszményekért, sőt még az életéért sem küzd a legtöbb ember oly fanatikus elszánt­sággal, oly titokzatos, szenvedélyes lobogással, mint a világ­nézetének érvényesüléséért. Borzalmasabb, mert a kultúrák háborújá­nak sokkal több a halottja és sebesültje, mint bármely más háború­nak ; itt azok is halálra sebesülhetnek, akiket a világháborúk srapnelelője megkímél: nők, gyermekek, sőt országok, társadalmak veszthetik el benne életerejük és életértékeik legjavát. Kultúrák harcának vagyunk a közepében ma is. A keresztény és keresztényellenes gondolat kultúrharca dúl körülöttünk. Akár­hogy tagadná valaki, még a politikai, nemzetközi, szociális, művészeti és persze az irodalmi harcban is, a felületen háborgó összecsapások mögött és alatt ott dúl a keresztény és keresztény­ellenes felfogások, törekvések, érdekek és szempontok élethalál­harca. Sokan megállapították ezt már. Bennünket e helyen főleg az érdekel : hogyan van az, hogy ebben a harcban a kereszténység oly gyakran s oly fájdalmas­szégyenteljesen alulmarad? A művelt világ kilencvennyolc százalék­ban keresztény — hogyan van mégis, hogy kultúrája, irodalma, sajtója, gondolkozása, kedvteléseinek, szórakozásainak iránya, s ennek megfelelőleg életberendezése, közéleti s erkölcsi állás­foglalása, azt lehet mondani: jobbadlán nem­ keresztény? Még akik keresztényeknek vallják is magukat, a gyakorlati életben vajmi állandóan a keresztényellenes irányhoz szegődnek. Hogyan van ez? Iskolapéldája, tipikus szemléltetője ennek a helyzetnek, amikor itt Budapesten a villamos elmegy egy templom előtt. Szinte taktusra megemelődnek a kalapok, lerepülnek a fejekről, — az ember ámulva, kérdi: es hát itt mindenki katolikus? Ellenben a következő percben a kalaplevevő kezek tovább fordítanak egyet az újság­lapon, amelyet ez a „csupa katolikus" épen olvas, és akkor meg csodálkozva látod, hogy 10 keresztény közül 9 olvas — zsidó lapot. És holnap a zsidó lapok parancsszava szerint fog szavazni, fog házasodni és elválni és újra házasodni, és egykézik és párbajozik és a nemkatolikusokkal versenyt szidja a saját Egy­házát s veszi meg a zsidó sajtó által reklámozott vallásellenes irodalmi termékeket, itthoni kis sarlatánokat, meg Maeterlincket és France-t, talán még a rég eltemetett Renan-t is. -fe­b­r 1 -e i­g•

Next