Magyar Kurir, 1793. július-december (7. évfolyam, 1-52. szám)
1793-11-19 / 41. szám
len való hadakozásba , hogy az által magának nagyobb hirt, nevet, emlékezetet, és ditsösséget szerezzen ; sem nem azért, hogy az által birodalmait öregbíthesse, hanem egyedül map védelmezése, frigyeseivel szerzett ízévettségenek fenntartása, és azon ártalmas tudománynak meg fojtatása véget, mellynek ízéilya minden jól rendelt emberi társaságoknak , minden személybeli bátorságnak, és belső tsendességnek semmivé tétele. Ezt is hozzá teszi továbbá a’ Britanniai király ő Felsége, hogy mivel nem tulajdon hasznának kereséséből mivette légyen azt , minden gondját arra fordította , hogy a’ békességet, jó rendet , és bátorságot, melyek egyedül a’ nemzetnek engedelmességre való viszsza térése által jöhetnek víss’za, helyre állassa. Annak okáért arra serkenti ő Felsége a’ Frantziákat , hogy a' monarchica igazgatásnak formáját ismét vegyék bé , és ismerjék meg XVII Lajost törvényes fejedelmeknek tenni. Eggyszersmind arra kötelezi magát ő Felsége, hogy Nagy Britlandia telyes és tökéletes szabadságot fog néktek engedni, mindazoknak a’ törvényeknek, valamellyeket ők Frantia Országnak állandóságára, bátorságára, és boldogságára, alkalmatosnak és hasznosnak lenni itélendenek jóvá hagyásokra. Végtére tellyes birodalomn at vagyon ő Felsége az iránt , hogy más vele értgyíilt szövetséges hatalmasságok is hasonló indulattal vagynak, és tellyességgel nem fognak Frantzia Ország belső igazgatásának formájába avatkozni. Az Angliai királynak ezen közönségessé tett maga meghatározása, és gondolkozásának módja , minden jól gondolkozó Frantziáknak nagy meg nyugovásokra lehet , és sok jót tsinálhat a’ régtől fogva külső és belső veszedelmes hadakozás , és más nyomorúságok által el rongálta-ott Frantzia tartományokban, hogyha azokba szabadon bé juthat. Déli részeiben ugyan el mehet a’ Tuloni úton. Vajha a’ többi tartományokba is bé férkezhetne , úgy semmi kéttségünk nem le