Magyar Kurir, 1811. január-június (25. évfolyam, 1-52. szám)

1811-01-01 / 1. szám

dianak való futásától — a’ Keresztények a’ Kristus születésének napjától, mások más nevezetes na­­poktól. A’ 16-ik és több azután következett szá­­zadokbéli Filozófusok és Astronomusok a’ Ko­­pernikus Miklós systemáját követvén, a’ mi föl­dünknek a' nap körűl való futásának elvégzödé­­sétöl, és olly közönségessé is jön ez az értelem, hogy a’ tudós világban ritkán találtatik valaki, a­ ki annak igasságát kétségbe hozni merésztené. Azok közzűl a’ számlálhatatlan égi testek közzűl, mellyek a’ roppant világban , avagy az Universumban mint meg annyi világositó pon­tok mozognak, és az éjszakákat meg szépítik, igen keveset ésmérünk. Leg esméretesebbek előt­tünk a’ nap, a’ planéták, és az üstökös csilla­­gok ; a’ több tsillagok, mellyek sokkal távolabb vannak töllünk mint a’ nap systemajában lévő égi testek, és abba a’ kerületbe, vagy körbe, mellyben ezek vannak, soha sem jónek, álló, vagy soha sem mozdúló tsillagoknak (Stellae Fixae) neveztetnek, azon okból, mivel azok min­denkor egy helyben maradnak, ’s meg nem moz­dulnak, kezdették az esztendőt számlálni, ellen­ben a’planéták, avagy bujdosó tsillagok, a’ ma­gok helyeket mindenkor, és szembe tünöképen meg változtattyák. Minekelőtte a’ Földnek a’ Nap körül való for­gását meg magyaráznánk, szükség a’ Napnak és földnek nagyságát, ’s egymástól való távol lé­telét a’ tsillag visgáló Böltseknek princípiumaik­­ból meg határozni. — A’ Nap, az a’ felséges égi nagy test, melly nemtsak a’mi földgolyobisunk­­nak, hanem a’ több nap alkotmányában lévő planétáknak is világosságot és meleget szolgál.

Next