Magyar Kurir, 1815. január-június (29. évfolyam, 1-52. szám)
1815-06-30 / 52. szám
A’ FELSÉGES CSÁSZÁR ÉS APOSTOLI KIRÁLY KEGYELMES ENGEDELMÉBŐL. Indúlt Bétsből, Pénteken Junius 30-dik napján, 1815 -dik esztendőben. Béts. Végezete az 51-dik számú M.Kurír’ Toldalékjának utolsó lapján félbeszakadott megjutalmaztatások’ előadásának : —“ „Báró Mohr és Gróf Nugent Feldmarschallastuant-ok, Gróf Stahrusberg,Báró Geppert Generalmajorok , és a’ Generál Stábnál lévő Oberster Báró Heischer, a’ Leopold Rendnek Kommendatori keresztjével — Oberster Baumgarten a’ Chateler gyalog Regementjetöl, Kapitány Asti a’Toskana Dragonyosoktol, Major b.*lle a’ 8-ik Vadász Balaliontol, Kapitány Gerardi a’ Limbschen Regementjétöl, Kapitány Kardos az Angliai Regens Princz és Kapitány Momlaeh azLichtenstein Huszárjaitól , ugyan ezen Rendnek kis keresztjével , Major d’ Aspre pedig a’ Mária Theresia Rendjének kis keresztjével tiszteltettek meg. Végezetre Kapitány Aichhner a’ Chateler gyalog Regementjénél Majorrá tétetett, F. M. L. Báró Bianchinak három arany és tizenkét, vitézségi érdempénzek oly rendelés mellett adattak kezébe, hogy azokat a’ katonaság között, a’ Strázsamesteren kezdve alá felé, a’ magokat különösebben megkülömböztetett embereknek oszsza ki. Nagy Britannia. A’ Parlamentimé felső házában Jun. 8-dik napján a’ Szeretsen, vagy az Afrikai rabszolgavásár jött ismét kérdésbe. Lord Grenville így beszéllett: —“ Ha már, úgy mond , ez a’ hadakozás úgy fog elvégződni mint minnyájan óhajtjuk, én igen tanátsosnak lenni tartom azt, hogy 18 -diktátustól sürgetőleg kivánjuk meg , hogy ezt a’ vásárt ő is egészszen és haladék nélkül törölje el, annyival is inkább, minthogy ez mostanában valósággal félbe szakasztatott Frantzia országban, a’ mellyet az ott levő mostani Országidnak betsűletére meg kell vallanunk, bár melly gyűlölséges ember legyen is ő egyeb eránt. — Az után Lord Liverpool beszéllett a’ Ministerek’ nevében, ígérvén, hogy semmit el nem fognak múlatni a’ Ministerek , a’ mi ezen czélnak elérhetését elősegétheti, ’s a’ 18-dik Lajos’ szelíd és emberszerető tulajdonságától is hitelesen lehet várni azt, hogy magát ezen tekintetben nem fogja Anglia’ kívánságának ellene szegezni. Az után a’ Romai Catholicusok’ kívánságai fordúltak elő. Stonoughmore nevű Gróf hoszszasan belébotsátkozott mind azoknak a’ környállásoknak előbeszéllésébe , a’ mellyek ezen tárgyra nézve a’ Parlamentumban sok esztendőktől fogva elő fordúltak. — Lord Grenville azt mondotta, hogy ha szintén néki telyességgel nem tetszik is az a’ hang, mellyen a’ Britannus Catholikusok mostan ismét beszélteni elkezdettek, de azt tsakugyan szükségesnek ítéli lenni, hogy ez a’ dolog még egyszer elő vétettessék ’s megvisgáltassák. — Minister Lord X *'