Magyar Kurir, 1815. január-június (29. évfolyam, 1-52. szám)

1815-06-30 / 52. szám

A’ FELSÉGES CSÁSZÁR ÉS APOSTOLI KIRÁLY KE­GYELMES EN­GEDELMÉBŐL. Indúlt Bétsből, Pénteken Junius 30-dik napján, 1815 -dik esztendőben. B­é­t­s. Végezete az 51-dik számú M.Kurír’ Toldalékjának utolsó lapján félbeszakadott megjutalmaztatások’ előadásának : —“ „Báró Mohr és Gróf Nugent Feldmar­­schallastuant-ok, Gróf Stahrusberg,Báró Gep­­pert Generalmajorok , és a’ Generál Stáb­nál lévő Oberster Báró Heischer, a’ Leo­pold Rendnek Kommendatori keresztjével — Oberster Baumgarten a’ Chateler gya­log Regementjetöl, Kapitány Asti a’Tos­kana Dragonyosoktol, Major b.*lle a’ 8-ik Vadász Balaliontol, Kapitány Gerardi a’ Limbschen Regementjétöl, Kapitány Kar­dos az Angliai Regens Princz és Kapitány Momlaeh az­­Lichtenstein Huszárjaitól , ugyan ezen Rendnek kis keresztjével , Ma­jor d’ Aspre pedig a’ Mária Theresia Rend­jének kis keresztjével tiszteltettek­­ meg. Végezetre Kapitány Aichhner a’ Chateler gyalog Regementjénél Majorrá tétetett, F. M. L. Báró Bianchinak három arany és ti­zenkét, vitézségi érdempénzek oly rendelés mellett adattak kezébe, hogy azokat a’ ka­tonaság között, a’ Strázsamesteren kezdve alá felé, a’ magokat különösebben megkü­­lömböztetett embereknek oszsza­ ki. Nagy Britannia. A’ Parlamentimé felső házában Jun. 8-dik napján a’ Szeretsen, vagy az Afrikai rabszolgavásár jött ismét kérdésbe. Lord Grenville így beszéllett: —“ Ha már, úgy mond , ez a’ hadakozás úgy fog elvégződni mint minnyájan óhajtjuk, én igen ta­nátsos­­nak lenni tartom azt, hogy 18 -dik­tátus­tól sü­rgetőleg kivánjuk­ meg , hogy ezt a’ vásárt ő is egészszen és haladék nélkül tö­­rölje­ el, annyival is inkább, minthogy ez mostanában valósággal félbe szakasztatott Frantzia országban, a’ mellyet az ott levő mostani Országidnak betsű­letére meg kell vallanunk, bár melly gyű­lölséges ember legyen is ő egyeb eránt. — Az után Lord Liverpool beszéllett a’ Ministerek’ nevében, ígérvén, hogy semmit el nem fognak mú­latni a’ Ministerek , a’ mi ezen czélnak el­érhetését elősegétheti, ’s a’ 1­8-dik Lajos’ szelíd és emberszerető tulajdonságától is hitelesen lehet várni azt, hogy magát ezen tekintetben nem fogja Anglia’ kívánságá­nak ellene szegezni. Az után a’ Romai Catholicusok’ kíván­ságai fordúltak elő. Stonoughmore nevű Gróf hoszszasan belébotsátkozott mind azok­nak a’ környállásoknak előbeszéllésébe , a’ mellyek ezen tárgyra nézve a’ Parlamen­­tumban sok esztendőktől fogva elő fordúl­tak. — Lord Grenville azt mondotta, hogy ha szintén néki telyességgel nem tetszik is az a’ hang, mellyen a’ Britannus Catholi­­kusok mostan ismét beszélteni elkezdettek, de azt tsakugyan szükségesnek ítéli lenni, hogy ez a’ dolog még egyszer elő vétettes­­sék ’s megvisgáltassák. — Minister Lord X *'

Next