Magyar Kurir, 1819. január-június (33. évfolyam, 1-50. szám)
1819-01-29 / 8. szám
V ili.MAGYAR KORI Bétsből, Fente Iten, Januarius’ 29-dikén 18ig. Északi Amerika. Azon Biztosoknak, kiket az Egygye- Sült Státusok’ Elölülője tavaly a’ La Platai tartományok’ állapotjának megvisgálására küldött vala, már többször említett ’s egy kis részint nádiunk is közönségessé tétetett előadásaikat a’ Congressusnak e’ végre kinevezett tagjai megfontolván, már vélekedésseket adták, a’melly kevés szókkal annyiban áll, hogy legböltsebben fógnak az Északi Amerikai Státusok tselekedni , ha ezen Spanyol tartományok ’s az anya Spanyolország között folyó szabadsági hadakozásra nézve még egy ideig szotos Neutralitást fognak tartani. Vélekedésseket a’ Congressusnak említett tagjai ekképpen fejtettékki: „Az élőnkbe terjesztetett írásokból azt hozhatjuk ki, hogy a’ La Plata’ jobb partján fekvő tartományoknak, a’ mellyek Spanyolországtól elszakadván magokat öszszetsatolták, minekutána Spanyolország így elgyengülvén kivülről majd semmi megtámordtatást kiállani nen kéntelenül lették volna, az, hogy függetlenségeket megtarthassák, nem nehéz dolog, de az is kitetszik ugyan ezen írásokból más felől, hogy ezen tartományok meszsze vannak még annak a’belső tsendességnek, egygyességnek, meg elégedettségnek, ’s boldogságnak állapotától , mellyel az Eszéki Amerika’minden részeiben fel lelet találni. Igaz ugyan az, hogy a’ bali környűlállások, mellyek között ezen Spanyol Státusok vagynak, azon polgári szabadság’ fenn járó lelkének örvendetes gyarapodását, a’ melly nállunk uralkodik, még nagyon akadályoztatják; mert jól tudjuk azt, hogy az oly Státusokban , a’ hol minden iparkodást a’ hadakozásra ’s az Önn’ oltalomra kell fordítani, elnyomattatni szokott a’ polgári szabadság, de azonban az is igaz más felől a’ történetek’ írásából, hogy nagy ritkaság az a’ példa, hogy valamelly nagy nespotismus alatt élt nemzetnek az okos szabadságra való átlallépés könnyű dolog lett volna. Nem tsak a’ név teszi a’ dolgot; ’s egy örökösi jussal uralkodó famíliának nemléte egyedül nem teszi le a’ szabadság’ talpkövét; vannak Európában olyan Státusok, mellyek magokat Szabad Státusoknak nevezik, a’ nélkül, hogy szabadságban élnének. A’Respublikai virtusokkal nem bíró Respublika, a’ melly oly intézetekkel és törvényekkel nem bír, mint a’ milyenek nállúnk találtatnak , tudniillik a’ mellyek különkölön minden polgárnak ’s egyszersmind az egész közönségnek szabadsági bátorságul és zálogul szolgáljanak, nem érdemli meg hogy Respublikának neveztessék. Ha az egek a’ Déli Amerikai nemzeteknek, minél utánná a’ függetlenséget, melynek megnyerésén iparkodnak, megszerzették, azt a’ boldogságot is meg fogják adni, hogy a’ magok szabadsági Constitutziójokat, törvényeiket, ’s egyéb intézeteiket az Északi Amerikai Státusokéival megegygyező lett formálják ki — ekkor kell nékünk az elsőknek lennünk ’s ekkor fogunk is mi valósággal az elsők lenni. )(