Magyar Kurir, 1822. január-június (36. évfolyam, 1-52. szám)
1822-03-29 / 26. szám
WWW*1 202 swow gatással való kénszeritésekre nem mennek ’s reá nem veszik, hogy a' közönséges jót tekintvén, a’ tanulásra térjenek viszsza , a’ jelenvalót ne sértsék, a’ jövendőt ne fenyegessék, ’s a’ csendességet ne zavarják, a’ melyre Párizsnak bizonnyal nagyobb szüksége van, mint sem maga gondolná.“ A’ Straszburgi Prefektus az alája tartozó Alsó Rénusi Polgármesterekhez Mártzius Eldikén: „Uraim! Újság s magános levelek által eddig kétségkívül Uraságtok is tudósittattak azon rendetlenségekröl, mellyek a’ lefolyt tizennégy napok alatt Párizsban előfordúltak. Ezen tudósításoknak történhetett nagyítása , meg lehet , hogy ámbár ok nélkül, Uraságtoknak s az alattvalóknak is nyughatatlanságot okozott. Ezek a’részenként létetett rendetlenségek, részenként azonnal el is nyomattak volna, ha az Országrószék hajlandó lett volna, hogy azonnal eléggé hathatós erővel nyúljon a’ dologhoz, menysségessé tett anélkül, hogy így is valóban élni kellett volna a keménnyebb eszközökkel. A Tisztikaroknak állhatatossága, a’ sergek közti uralkodó engedelmesség, a’ Polgárok veghetetlen többségének jó indulatja s ennek minden politikai mozgásaink iránt viseltető teljes lágymelegsége, úgy látszik, hogy végezetre meggyőzték a’ támadókat erőtlenségek felöl. A’ Tanulók, kik magokat ezen rendetlenségekbe avatták, nem soká által látták, hogy melly nevetséges legyen az a’ Rolle, mellyel általa játszani akartak, s a’ melynek gyűlölséges volta már most egészen azokra a* gyávákra térül viszsza , ha* kik Őket (a* Tanulókat) egy szempillantatig elragadták. A csendesség következésképpen azonnal helyre állíttatott, ’s mint látszik nem fog újabban megzavartatni. De azonban , ha még is az a szerencséje találna bizonyos lázzasztóknak lenni, hogy némelly puzdori fejeket elcsábíthassanak, így se nyughatatlankodjék senki. Minden intézetek meg vannak tétetve, hogy többé se’ a’ lázzasztók, sem azok, kikkel ők eszközül élnek, büntetlenül semmi olly próbákat ne tehessenek , mellyekben ezután talám csak a’Párizsi népnek salakja részesülhetne. Egyéb iránt egész Franczia Országban teljes csendesség uralkodik. Ezek, Uraim, azok a’ bizonyos tudósítások, mellyeknek az Urak teljes hitelt adhatnak. Vessék ki ellenben mind azokat az elméjekből, mellyek miatt Párizsra és az Országra nézve nyughatatlankodhatnának mind ezek csak rosz gondolkodású embereknek munkáji valának. Mártz.ildikán a’ Status jövedelmei és költségei felett folyt vetekedések alkalmatosságával nagyon heves beszédet tartott Benjamin Loustaat, a költségeknek , . - -----meghrmzálta, ’s különösen a’ közönséges tanulásra kivántató költségről szólló Czikkelyben a Párizsi Tanulóknak ezen napokban elkövetett lármázásaikra is kibocsátkozván ezeknek olly módon pártjokat fogta, hogy a kamarának jobb oldalon lévő, sok jó gondolkodású tagjai, gyakran felkiáltottak hozzá: Hogy ő a kamara gyalázatos mocska! Ő prédikálja a’támadást! Ő a’Rebellis, Ó a támadó, a’ lázzadás Apostola ’s több effelek! — Az első részéről beszédének, melyben az idegen Országokat illető állapotra is kibocsátkozott, éles megjegyzéseket hirdetett ki a’ Franczia Gazette, a* melyben ezek is előfordúltak: .......... ^ Beniamin Constant Ur kívánsága szerint Franczia Országnak az Európai Liberálisok öszszeszövetkezése’ vezérlőjévé kellett lenni, s az ő vélekedése szerint Francziaországnak szemére vettetik az, hogy az Olaszok felemelkedését nem segítette, az