Magyar Kurir, 1822. július-december (36. évfolyam, 1-53. szám)

1822-11-19 / 41. szám

XI MAGYAR KURÍR Bécsből, Kedden, Nov Spanyol Ország. A’ Castelfoli­ körül történt ütközetről nem közlenek bővebb tudósítást a’ Párizsi Újságok, hanem azt újra említik, hogy Constitutziós Generális Torrijos egy bom­bának elpattanása által halálos sebet ka­pott, sőt újabban azt is hozzáteszik, hogy Cerverában meg is halt. A’ Constitutzió­­soknak Castelfolit ellen indított ostromát, nagy veszteséggel verték­­ viszsza az os­tromlovak, kik utóbb egy meredek dom­bon lévő toronyból kezdtek amazokra tü­zelni; de a’ torony viszont lelövöldözte­­tett, ’s az ellenséges pattantyúsokat ágyú­jukkal együtt omladékai alá temeté. Egy Bayonnei magános levél után következendő ismertetéseket közöl az Etoi­­le f. b. 4d. a’ Trappistáról: ,,Azok között, kik a’ hit’ zászlója alatt mind eddig a’ leg­­nagyobb vitézséggel és sikerrel hadakoz­tak , legelső­­a’ Trappista nevezet alatt is­meretes vitéz, kinek rövid életirása itt kö­vetkezik . Az előbbi Spanyol háborúban Guerilla - vezér volt. Bekövetkezvén a’bé­kesség , a’Trappista rend’Abbásához ment ’s magát Fráternek bévéteté , de a’ párt­ütés , melly hazáját 1820 ólta pusztitá, újra fellobbantá tüzét, ’s mind addig kéré elöljárójit , mígnem azok megegyeztek benne, hogy ismét fegyvert foghasson. Kende’ köntösét mindegyre viseli még most is , s választott mondása ez : Az Isten akarja! Egyik kezében korbács , a’ má­sikban kard lévén , úgy nyargal paripáján osztálya előtt ’s ezt szokta menydörgö sza­ ember ígdiken, 1822. vával az ellenségnek mondani: ,,Löjjetek rám, én vagyok a’ Frater Antonio, nem félek semmitől: az Isten akar­ja!“ Urgel bévételekor húsznál több pus­ka volt neki irányozva, még sem találta egy golyóbis is. Most új köntös készül számára , mert az eddig volt két rendbelit, mellyek egészen keresztül vannak lövöl­dözve, ezer darabokra tépték a’Hit-ár­­mada’ katonái, azon hiedelemben, hogy a’ ki abból egy darabkát magánál hordoz, azt semmiféle fegyver nem járja. Az Ur­­geli Régenség azt kérte Frater Antonionak Toulouséba szalasztatott egyházi elöljáró­jától , hogy venné-le ezen Fráteréről ke­zét, ’s adná­ által­etét a’ Régenség Praesi­­densének Marquis Matafloridának. Anto­nio kész leve engedelmeskedni az iránta tett rendelésnek, ’s azok­a csupán új elöl­járójától függ. Különben ő szint’ olly nagylelkű is, mint a miilyen nagy vitéz. Egykor egy Descamisadot, ki pisztolyát, reásütötte, de ötét nem találta, földhöz vert, fegyverétől megfosztotta, hanem azután szabadságát újra megadá, ’s meg­­parancsolá katonáinak , hogy semmi sére­lemmel illetni ne merészelnék. Franczia levelek jelentik Barceloná­ból, hogy a’ Medea nevű franczia fregát, Kapitány Rigny vezérlése alatt 24 óráig járt az ottani kikötőhely előtt fel ’s alá, ’s franczia Consul Vicomte Gasvillenek ki­jelenté czélját, hogy azon franczia job­bágyok segítségére jött, kik Spanyol­or­szágban a’ mostani környülállások közt veszedelemben lennének. Illy nyilatkoza­t

Next