Magyar Kurir, 1824. július-december (38. évfolyam, 15-53. szám)
1824-11-19 / 41. szám
018 es Valdezzel való egyenetlenkedésének indító okait, azzal vádolván ezen Vezéreket, hogy a’ lett volna a’ plánunijok, hogy Perut a’ magok’ számára foglalják el, ’s úgy akartak, hogy Peru azon Vándor Spanyoloknak, ki a’ Constitutederant viseltető hajlandóságért hazatokból eltávozni kéntelenittetnének, Peru adjon megtelepedésre való hellyet. Azon történetekről, mellyek az Olanéta elpártolása után Felső Peruban elfordultak, ezeket mondja a’ fennt nevezett Buenos-Ayresi ujjság:• „Olanéta és Valdez már azon ponton állották, hogy öszszecsapjanak és megverekedjenek, midőn azonközben Olanéta a’ maga hadi szállását hirtelen megváltoztatvan azt Junius’ 28-kán Potosiból Tarijába tette által, a’ hova minden felvehető és elszállittatható tulajdonat is seregeivel együtt elvitte. „Ő (Olanéta) Felső Perunak vidékeit nagyon jól esmervén, ’s néki az Ország külömb-külömb részem sok féle esmeretségei, öszszecsatolódásai lévén, ezek néki az olly nemű hadakozásban , a’ milyent most ő folytat és a’ melly apró hadakozásnak , apróság öszszecsapásnak neveztetik, nagy hasznára’s könnyebbségére szolgálhatnak, az ő ellenségének pedig sok akadályt tehetnek, a’ ki még csak eleséget is nagy bajjal szerkeztethet Öszsze seregei’ számára, mint hogy az Olanéta Szövetséges társa Oberst Lanza, mint nagy Guerilla, az országban minden közösülési utakat jól ismervén, ezeket a’ Valdez’ szállítványai előtt mind el fogja zárni. „A* Peru másik végén, vagy a’ Columbia felé nyúló tartományokban vezérkedő Royalista Generalis Ganterae se’ kissebb terhekkel küszködik. A’ Sierrasi vagy a’ hegyes vidéki lakosokhoz fenyegetődző proklamátziókat bocsátott vala , azért, hogy ezek az Independenseknek, Respublikánus Guerilla bandáknak , magoknál menedék hellyet engedtek ,s őket magokhoz befogadván hozzájok segedelemmel viseltettek, de nem lett fenyegetődzéseinek semmi foganatja. Ezen Independens Guerilláknak is külömb-külömb ajánlásokat tett ezen Fővezér Canterracl, hogy őket a’ Respublika’ ügyétől a’ Royalisták* részére viszszatérithesse, de ezek is viszszavetették az ő ajánlásait. Már most pedig, kivált azolta, hogy La Serna a’ Vice - Királyságról lemondott, a’ hadakozásnak egész terhe ezen Generálison Canteracon fekszik, a’ ki maga személlyesen , egy időtől fogva 7000 emberekkel a’ Jaujai hegyek között táborozott, ott várván el Botivarnak további mozdúlásait, mellyeket a’ Libertádor a’ tengerrel szomszédos vidékekről ellene tenni készült, ’s a’ ki, mint hitelesen irattatik , illy planum szerént kezdette el újabb hadi fordúlásait: — „Az ő előlmenő seregével Generális Suere az Andeshegyek mellé felnyomúlván, ezeknek mentiben vagy hoszszában nyomult előre, és Junius’ 14-dik napján 17 mértföldnyire állott azon Jaujai völgytől, a’ hol magát Ganterac megfészkelte és körül sántzolta vala. A’ második csoport, a’ melly Lima felé nyomult, csupa lovasságból állott , Generalis Miller által vezéreltetett. Ezt 2000 emberekre teszik. Bolivar maga olly közép úton vitte a’ két előbbeni csapatok után a’ tartalék sereget, hogy ha kívántatni fog, akár mellyiknek segítségére siethessen.“ Azt a* tudósítást, mellyet a* múlt Keddi újságunkban, Spanyol Amerika* czikkelye alatt arról közlöttünk, hogy Bo’ivár feljebb leirt mozdúlasainak győzedelmeskedés lett volna a’ vége, Delaware nevű Brigg Columbiának Santa Marta nevű kikötőhelyéből vitte el Philadelphiába is, Északi Amerikába; de mint nagyon különöst úgy jegyzik meg, hogy némelly más