Magyar Kurir, 1825. július-december (39. évfolyam, 1-52. szám)

1825-09-27 / 26. szám

XXVI. MAGYAR KURÍR. Bécs, Kedden. September 27 -dikén, 1825. Görög Dolgok• Valami két heteknek előtte fordult vala meg közönséges leveleinkben, de még ekkor tsak nagyon homályos kifejezések­ben, hogy a’ Görög főbb emberek ’s ki­vált az Országlószék’ tagjai között többek találtattak volna, kik azt javallották, hogy a’ róm­ai, vagy is inkább egyenesen az Anglii Országlószékhez kellene folyamod­niuk. Ezt akkor sokak képtelenségnek tar­tották. Ugyan ezen dologról tsak nagyon röviden szólhatánk, közelebb költ M. Ku­rírunknak 198-dik lapján is. Ma pedig már az egész dolog telyesen felvilágosit­­tatva, ’s még pedig a’ Bélsi Udvari Újság­ban is kihirdettetve, áll szemeink előtt. Csak ugyan az Ánglus Rész leve győ­zedelmes. A’ Görög hajós sergek és szi­getek, valamint szintén Messolongi is, végig győzedelmesek maradának ; a’ M­o­r­é­a­i szárazon ellenben oda vitte Ibra­him, részint a’ nagy erő részint a’ sok­­féle mesterkedések által a’ dolgot, hogy a’ fél sziget’ sorsának végső meghatároz­­tatása tsak egy erős tanyának, Nápoli­ di- Romániának, elfoglalatásátol vala felfüg­geszte­tve. Mennél inkább közelített fel veszede­lem , annál jobban kettőztették a’ részre­hajlások a’ mesterkedést. A’ Görögök’ ba­­rátjaiknak Frantzia Országban , Angliában s Észak-Amerikában lévő Biztosságaiktól Nápoliba küldetett Ángensek , kik, kivált mostanság már tsak­nem valóságos követ­­ségi charaktert vettek vala fel,’s úgy mu­tatták, mint ha azon Országlószékek, is* honnét ők Görög országba jöttek vala, részvétellel ’s egyetértéssel tudnák, hogy ők a’ Görögöknél mibe’ foglalatoskodná­nak, naponként nagyobb elevenséget öntöt­tek a’ részrehajlásokba. Nyilván kimondván a’dolgot, a’Fran­tzia Ágensek­ben. Roche és Oberst. F­a­­bri­e­r Frantzia Ország’, az Ánglus Ágen­sek pedig Anglia’ részére dolgoztak, ver­­buáltak. Ez elsők azt javallták a’ tőllök halgató Görögöknek, hogy az Orléáni Herczeget, az Ánglus Ágensek pedig, hogy a’ Süss­ex­i Herczeget válaszszák a’ ma­gok’ Királlyokká. Az Amerikai Ágens Torrnshend Wessington V Vilniám el­lenben, sem Orléánt se’ Sussexet nem ja­­vallta, hanem nyilvánsággal a’ Respubli­kái gondolkodású részhez tsatolta magát. Hogy az Ánglus rész győzedelmeske­dik előre látni lehetett , mint hogy An­gliában költsönözött nagy summák folytak Görök Országba, ’s a’ hadi hajókból álló segedelmet is , honnét várhatta Görög or­szág legközelébről, mint a’ maga Ánglus szomszédaiból, Korfuból, Máltából’s a’t.? Ezek eddig mind tsak jövendőre való kinézések tartathattak ; tsak Jul, 12-dikétöl fogva kezdette magát a’ dolog nyilvánva­lóbb módon kimutatni , melly napon öt Ánglus hadi hajók, 3 Fregátok, egy Kor­vette ’s egy Brigg, jelentek­ meg a’ Z­a­n­­tei öbölben, hovy a’ Fregátoknak ketteje Korfúböl küldettek vala, ’s a’ honnét la­dikban egy Fregát a’ Korvettével és Brig­­gel együtt Patráshoz vették evezésseket, a’ más két Fregátok pedig, mellyek közzűl Cambrian nevűn maga Commodore )(

Next