Magyar Kurir, 1827. január-június (41. évfolyam, 1-52. szám)
1827-01-02 / 1. szám
gas 4 gr* sen adni. Egy szóval el kellett az Ángius Ministereknek azon időpontot várni, hogy olly bizonyító eszközökkel állhassanak ki ezen Ház’ elejibe, a’ mellyek hitelt érdemlenek. Ha, régebben , midőn az Országló Hatalom még tellyesen tsak a’ Monarkha’ kezébe volt letetetve Portugalliában, ’s midőn az ő akaratjának kifejeztetése, nállunk elég hiteles kezességnek tartatott, ha mondom ő ekkor Angliától segítséget kívánt, ekkor nekünk a’ Kötések’ értelméhez kellett tartani magunkat, most pedig, minekutánna a’ Portugalliai Constitútión változás létetett, a’ vala az Angliai Ministérium’ kötelessége, hogy vizsgáltassa meg a’ dolgot, hogy vagyon a’ segedelemkívánás attól a’ törvényes Tisztikartól vette-é származását, kinek arra, Portugalliában az új Costitűtzió hatalmat adott. Egy szóval, minekelőtte én megengedhettem, hogy egy Anglus katona, Portugallus földre tegye a’ lábát, sőt, hogy Angliában egy katona hajóra üljön, a’ végre, hogy Portugalliába menjen , nékem elébb meg kellett magamat győzni a’felől, hogy Portugalliában a’ Végrehajtó Hatalomnak a’ segedelemért hozzánk lett folyamodása helybehagyatott e a’ Constitútziós Tisztikarok által. Ha az Anglus Ministerium ennél előbb, azt a’ lépést tette volna, mellyet most már megtett, hebehurgyaságot követett volna el. Előbb azt is tudnunk kellett, hogy vagyon Portugalliában mindenütt készséggel fognak-e sergeink fogadtatni. Nékünk minden elővigyázási lépéseket meg kellett tenni, hogy Angliát olly eszközökhöz való nyúlásra ne vegyük, melly, idővel szükségteleneknek, vagy legalább az azon országban uralkodó egyenetlenkedések miatt következéseikre nézve kedvetlenséget okozóknak lenni, ne láttassanak. Tsak ma reggel vettem a’ bizonyos tudósítást, hogy a’ Portugalliai Constitútziós Tisztikarok esdekelve kívánják az Ángius sergeknek megérkezését, ’s hogy azt mind két kamarák tellyes egyetértéssel kérik. Akpurt úr, a mi Lisbo - nal Követünk, kitől ezen tudósítást vettük , így írt Nov. 29-dikén : — „ „Mikor az Insurgensek Villa-Viciósába „bémentek, az azt követett napon azonnal ,,jelentést tettek nállam a’ Portugallus Mi,,nisterek azon segedelemért, mellyel An,,glia a’ régi kötések szerént Portugalliának tartozik. A’ Követek’ kamarájában „minden tagok egyrölegyik megegyeztek „benne; a’ Pairek mind felállottak, ’s úgy „nyilatkoztatták ki helybehagyássokat. Her,,czeg Cadavál, az Előlülő, úgy írta le „nékem a’ Pair kamarának tagjait, hogy ,,mindnyájok készek személlyes segedelembe is , egyébre is.“ „Most még azt kell megvizsgálnunk, hogy vagyon jelen van-e tehát valósággal a’ Casus Foederis? vagy az ok, hogy a’ Kötések szerént, meg kellessék indítani sergeinket Portugália’ segítségére? Bizonyos az, hogy a’ Portugallus pártosok, kiket a’ Spanyolok öriztettek fegyverbe, Portugalliába béütöttek , még pedig nem egy, hanem több pontokon. Azon ellenvetésnek semmi ereje nem lehet, hogy egy Spanyol katona se volt a’ béütött Portugallusok között. Angliára nézve tsak ezen kérdés fordulhat itt elő : „Kevesebb ellenségeskedést bizonyit-e az, ha egy olly egész Portugallus ármáda beüt Portugalliába , a’ melly, mint maga a’ Spanyol Országlószék megvallja, Spanyol zsóldon és szolgálatban van? Portugalliában született emberek ütöttek bé idegen késztetésre és idegen segedelemmel! Nem idegen megtámadtatás-e tehát ez? Portugálliából zsoldra vett katonákat fordított haszonra Spanyolország. Hogyan mondhatná itt valaki, hogy ezen beütés, Spanyolország’ akaratja ellen történt; még, ha csak egy ponton ütöttek volna be , de az egész határ-linea’hoszszában! „Az egész kérdés következő szavakra vonattatik öszsze: „Az egész világ tudja.