Magyar Kurir, 1828. január-június (42. évfolyam, 1-51. szám)

1828-05-23 / 41. szám

a' nép megmentését reményleni lehetett, kóválygott. Másnap a’ Trident T­­­n­ó­­ba elment, vivén magával a’ gyermeke­ket, aszszonyokat és öregeket nagyszám­mal, kiket a’ Szigetből magára fel vett. A’ második hajó ott maradt. Estve későn 9 órakor oda ment Oberster Fab­vier a’ Frantzia hajóhoz , és a’ Kapitánynak az Epitropia tisztjei ellen keserve­sen panaszolkodott’s másnap jókor Mes­­t­áb­a, a’ Seregéhez viszszament.—­Mart. 18-kan elindult ez a’ második Frantzia­­hajó is, 412 odafutott görögökkel,a’ ki­ket Syráb­a a’ szárazra kitett,’s Sclo­­hoz újra viszszament. Viszsza érkezvén S­c­­­o­hoz Kapi­tány La lan­de egy tisztet küldött ál­tal Márt. 21-kén azon Göröghajóra, mel­lyen Scaramanga (az Epitropia Fő­tisztje) volt, ajánlván szolgálatját azon futásban lévő görögöknek, a’ lük még bátra volnának. Mert a’ Görög Posta­hajók irgalmatlanul megfosztották a’ szerentsétlen népet azon kevéstől, a’ mi­­jek nékik a’ rendetlen katonaság rablá­sa elöl megtalált maradni, és a’ kik fi­zetni nem tudtak, viszsza taszították! U­­gyan ekkor érkezett Oberster Fab­rier is oda a’ hajóra, a’ hol ő köztte és az Epitropia tisztjei között tüzes szóváltás támadt. Az Oberster panaszkodott, hogy az Epitrop­ia, ámbár pénze a’ hajón van, készebb a’ Sereget eloszlani hagy­ni, mint kifizetni—­ egyedül azon Sém­in­­­okon, hogy a’ katonák kárt tettek, és azt a’ ’Soldjokból kell megtéríteni. Elő­adta azon szerentsétlenséget, melly ezen lépésből következett és még ezután kö­vetkezik ; ’s beszédét azon végezte, hogy ő, az Epitropiát a’ Közönség és az Or­­száglószék előtt felelet alá vonja. — Sca­ramanga és a’ társai azt akarták,hogy a Sereg térjen viszsza, hartzoljon és az ostromot folytassa. Erre F a­b­v­i­e­r azt fe­lelte, hogy a’ már késő, a’Sereg elvesz­tette bátorságát, és most minekutánna a’ jókori időpont elmúlt, ’s az ő tzéljai­­nak gátlására mindent elkövettek, az Epitropia elfutott, ’s a’ szükséges esz­közöket, szereket magával elvitte, ’s a’ Sereg elszélledésére okot adott — most már nints egyebet mit tenni, hanem az Ellenségnek ellene állni. De erre egy­­álaljában szükséges : a’ katonaság ’fold­­ját fizessék ki, és eleséget ’s puska port adjanak; külömben a’ szigetet oda kell hagyni. De az Epitropia minden felele­téből a’ tetszett ki, hogy semmit sem akar adni. F a b v­­­e­r viszszatért a’ szárazra. Katonái az alatt a’ parthoz közelebb vo­nultak. Meghatározták, hogy a’ szigetet oda hagyják és minden körűl belől lévő (számszerént 78) hajótskák a’ Mestai kikötőbe öszvegyültek. Azonban Márt. 20-kan virradtakor mind ezen hajók, nagyobb részént üresen (némellyeken az elfutott lakosok közzűl egynehányan vol­tak­) ki indultak a’ tengerre. Scaramanga, mikor tudakozták tőle: mit jelent a’ hajóknak ezen kiin­dulása? azt felelte „F a b v i­e r parantso­­latjára esik“ — Márt. 20-kán két katona egy levelet vitt Oberster Fab­vier­tő­l a’ Frantzia Fregatra, mellyben az Oberster írja, hogy ő, a’ leggyalázatosabb árulásnak az áldozatja. Ugyan azon pillantatban szent az Epitropia a’ Frantzia hajóra, hogy Fa­b­viert 1000 Török megtámad­ta, de ö — nehány puskalövés után — magát viszszavonta, ők (az Epitropia) számára eleséget és egyéb eszközöket küldöttek ’s egyszersmind rendelést tet­tek, hogy seregével együtt hajóra száll­hasson. — Néhány órával azután meg­érkezik a’ Posta, ki Fab­vie­rhez azon Szigetbe, a’ hová viszsza vonult, külde­tett, hozván magával az Oberster fele­letét, melly az volt, hogy az Epitropia

Next