Magyar Kurir, 1828. július-december (42. évfolyam, 1-52. szám)
1828-07-15 / 5. szám
Indult Bétsből, Kedden, Július’ 15-dikén, 1828. A’ Fényes Porta Nyilatkoztatásának végezete. Azon vádolásnak is, hogy a’Fényes Porta az Akkermani Egyezésnek tartózkodólag írta volna alá magát, hasonlóképpen semmi fundamentoma nintsen. A’ mi a’ Chatti-Sherifet illeti, mellyet a’ Porta, több környűl állások öszvetévén, kéntelen volt az Ottomanni Birodalom tartományaiban széllyel osztatni; hiszen világos az, hogy azon parantso- latok tzikkelyei különkülön véve, mellyeket a’ F. Porta Tartományaiban kihirdettél , az ő belső állapotjára tartoznak, és azok egyedül élet magát illetik; szinte ollyan nyilvánvaló dolog az is, hogy midőn valamelly Hatalmasság önnön alattvalóival így vagy amúgy beszél, az egy más Hatalmasságnak soha sem adhat arra okot, hogy azért panaszt tegyen vagy pert indítson. Azon hivatalos írásban, mellyet a’ Nagy Vezér, Ribeaupierre Úrnak Konstantzinápolyból lelt eltávozása után, a’ külső dolgokra ügyelő Ordosz Ministerhez azonnal elküldött, nyilván és meghatározva kimondotta a’ F. Porta, hogy ő régi Systemája mellett folyvást és híven megmarad, és hogy Neki mindenkor a’ legbarátságosabb tzéljai legyenek. Ha tehát az Orosz Udvar kívánta a’ békességet fenntartani , mint azt Nyilatkoztatásában állítja , illendőbb és tzélerányosabb lett volna, magát a’ fennt nevezett íráshoz tartani; minthogy tsak az egymással való hivatalos közlések és a’ Szerződéseknek betűi azok, mellyekre, mint talpkövekre, a’ Hatalmasságok alkudozásaikat építhetik, ’s mellyel szerént különködéseiket eligazíthatják. — De, még abban az esetben is, ha hogy a’ Sz. Pétervári Kabinet előtt azon Proclamationak (Chatti Sheriffhel) foglalatja vagy értelme gyanúsnak tetszett volna; hiszen nem volt a’ levelezés útja a’ Ki- Udvar között elzárva ; Oroszországnak tsupán tsak a’ fényes Portához kelle vala barátságosan és nyílt szívvel fordulnia ’s tőle azok eránt világosítást kívánni; így minden kívánt magyarázatot könnyen megnyerhetett volna. De az Orosz Udvar nem ezt az útat választotta; sőt még tsak azon előadásoknak sem ada hitelt, mellyeket ezek felöl más barátságos Hatalmasságok diplomatikus Ágensei eleibe terjesztettek, kik még ma is Konstantzinápolyban vagynak, és a’ kik Mindnyájan igazi valóságában tudják a’ Dolgot. Midőn tehát Oroszország ezt a’ Proclamatiót sérelmeinek száma közé felveszi, nyilván kimutatja, hogy ő keresi a’ színt, melly alatt a’ F. Porta ellen vádakat teremtsen és találjon. E’ szerént tehát az a’ vádolás, hogy az Akkermani Szerződés ollyan előre való feltétellel köttetett legyen, hogy az ismét felbontásnék és semmivé tétessék, annak .