Magyar Kurir, 1828. július-december (42. évfolyam, 1-52. szám)

1828-07-15 / 5. szám

Indult Bétsből, Kedden, Július’ 15-dikén, 1828. A’ Fényes Porta Nyilatkoztatásának vé­gezete. Azon vádolásnak is, hogy a’Fényes Porta az Akkermani Egyezésnek tartóz­­kodólag írta volna alá magát, hasonló­képpen semmi fundamentoma nintsen. A’ mi a’ Chatti-Sherifet illeti, mellyet a’ Porta, több körn­yűl áll­ások öszveté­­vén, kéntelen volt az Ottomanni Biroda­lom tartományaiban széllyel osztatni; hiszen világos az, hogy azon parantso- l­atok tzikkelyei különkülön véve, mel­­lyeket a’ F. Porta Tartományaiban ki­hirdettél , az ő belső állapotjára tartoz­nak, és azok egyedül élet magát illetik; szinte ollyan nyilván­való dolog az is, hogy midőn valamelly Hatalmasság ön­nön alattvalóival így vagy amúgy beszél, az egy más Hatalmasságnak soha sem ad­hat arra okot, hogy azért panaszt tegyen vagy pert indítson. Azon hivatalos írásban, mellyet a’ Nagy Vezér, Ribeau­­pierre Úrnak Konstantzinápolyból lelt eltávozása után, a’ külső dolgokra ügye­lő Or­dosz Ministerhez azonnal elküldött, nyilván és meghatározva kimondotta a’ F. Porta, hogy ő régi Systemája mel­lett folyvást és híven megmarad, és hogy Neki mindenkor a’ legbarátságosabb tzél­­jai legyenek. Ha tehát az Orosz Udvar kívánta a’ békességet fenntartani , mint azt Nyilatkoztatásában állítja , illendőbb és tzélerányosabb lett volna, magát a’ fennt nevezett íráshoz tartani; minthogy tsak az egymással való hivatalos közlé­sek és a’ Szerződéseknek betűi azok, mellyekre, mint talpkövekre, a’ Hatal­masságok alkudozásaikat építhetik, ’s mel­lyel­ szerént különködéseiket eligazíthat­ják. — De, még abban az esetben is, ha hogy a’ Sz. Pétervári Kabinet előtt azon Proclamationak (Chatti Sheriffhel) foglalatja vagy értelme gyanúsnak tetszett volna; hiszen nem volt a’ levelezés útja a’ Ki-­­ Udvar­ között elzárva ; Oroszor­szágnak tsupán tsak a’ fényes Portához kelle vala barátságosan és nyílt szívvel fordulnia ’s tőle azok eránt világosítást kívánni; így minden kívánt magyaráza­tot könnyen megnyerhetett volna. De az Orosz Udvar nem ezt az útat válasz­totta; sőt még tsak azon előadásoknak sem ada hitelt, mellyeket ezek felöl más barátságos Hatalmasságok diplomatikus Ágensei eleibe terjesztettek, kik még ma is Konstantzinápolyban vagynak, és a’ kik Mindnyájan igazi valóságában tudják a’ Dolgot. Midőn tehát Orosz­ország ezt a’ Proclamatiót sérelmeinek száma közé felveszi, nyilván kimutatja, hogy ő keresi a’ színt, melly alatt a’ F. Porta ellen vádakat teremtsen és találjon. E’ szerént tehát az a’ vádolás, hogy az Akkermani Szerződés ollyan előre való feltétellel köttetett legyen, hogy az ismét felbontásnék és semmivé tétessék, annak .

Next