Magyar Kurir, 1830. július-december (44. évfolyam, 1-53. szám)
1830-12-03 / 45. szám
folytatja Üléseit. A’ Nov. 15 diki Ülésben Rodenbach Úr azt a’javaslatot tévé, hogy mindeneknek elötte az igaznatos formájának választásáról nyittassák nagy tanátkozás. E’ dologban, ő azt hiszi, hogy a’ Külső Hatalmasságoknak akaratja (kik Belgiumban Köztársaságot látni nem akarnak) a’Congressus előtt nem törvény, de sőt inkább egyedül az Országnak helyheztetését és szükségeit kell tekinteni. Ha meg vagyon e’ fökérdés fejtve, azután a’ Polgári Alkotmánynak készítésével és az Ország fejének vagy fejeinek választásával lehet és illik foglalatoskodni. — E’ javaslat elfogadtatott, és bővebb fejtegetés végett a’ Ház Osztályjaihoz cSec(sokhoz) útasittatott. Brüszszel Nov. 17-kén. A’Nemzeti gyűlésnek tegnapi Ülésében de Weyer Hr számot adott Londoni Útjáról, és monda: „Nov. 4-ikén Angliába megérkezvén a’ Királyiszéki beszédet Doverben olvasám. Ez Akta darabnak ellenséges színe arra indított, hogy két vagy három napig semmi lépést ne lennék, hanem várnám míg a’ köz Vélekedés és a’ Parlament tagjai magokat a’ Királyiszéki beszéd felett kinyilatkoztatnák. Találkoztam azonban az Oppositionak sok fő tagjaival; és a’ Belgiumi történeteket nektek elbeszéltem, mert meg kell vallani, hogy ott a’ mi dolgaink nagyon különösen eltsavarva valának. Harmadnappal megérkezésem után Holhhouser vitt Gróf Aberdeenhez, kinek midőn a’ történt dolgokat elbeszéltem volna, nyilttan kérdeztem: váljon eltökéltetté e’ már Anglia végképpen magában mi tévő légyen dolgainkban ? A’ Lord azt felelte , hogy Anglia elvégezte magában, a’ Tractatusokat feltartani, és dolgainkba nem avatkozni a* mennyiben Intereszszéje vagy betsűlete nem Compromittaitatik. Én mondám reá, hogy ha a’ Tractatusokat (t. i. mellyek Belgiumot Hollandiához kötik és a’ Nassaui Háznak alája vetik) felakarják tartani, az annyit lészen mint háborút akarni. A’ Belgák semminemű, sem fegyveres sem Diplomatikai, beleavatkozást dolgaikba el nem fogadnak, és készebbek inkább magokat egy külső Hatalmasságnak (Frantzia Országnak) karjaiba vetni, mint azt eltűrni. Lord Aberdeen felele, hogy a’ Külső hatalmasságok Frantzia Országgal egyet értve, teszik lépéseiket, ’s előhozta ekkor Gendebien Urnák Párisi Követségét, azt mondván, hogy az ideigleni Kormányszék ellenkezésbe esett magával, midőn Belgium Koronáját ama Követje által Nemours Hertzegnek oda ajánlaná. Én ezt tagadtam , mondván, hogy a’ Provisoria Kormányszék azért gyűjtötte öszve a’ Nemzeti Congressust, hogy az Igazgatás formája és a’ Polgári alkotmány általa határoztassék meg, a’ mi minekelőtte megesnék a’ Koronát Nemours Hertzegnek oda ajánlani nem lehete. Ennyi igaz, hogy Genet ebben arra rá volt bízva a’ Frantzia Kabinet gondolkozásának kitudása ,‘hogy abban az esetben, ha mi a’ Monarchiai Igazgatást választanánk magunknak , váljon hajlandó lenne e’ Frantzia Ország egyet Hertzegei közzűl a’ Belga thronusra ültettetni; de arról szó sem volt hogy valaki a’ koronával megkináltatnék. A’ beszélgetés három órákig tartott a’ Ministerrel , én azzal eljövök. — Végezvén ekként a’ reám bízott követséget az Anglus Kabinetnek több tagjaival is beszélni nem törekedtem. Egy hazámfijától meghallottam, hogy Oraniai Hertzeg, ki akkor napokban érkezék Londonba , vélem beszélni kivánna. Én válaszúl azt adám, hogy mint tagja az ideigleni Kormányszéknek a’ Hertzeggel semmi közöm nem lehet, de mint polgárja