Magyar Kurir, 1833. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)
1833-01-22 / 7. szám
bétsi magyar kurír és SOKFÉLE) TOL BALÉKÜL. Nr. Indult: Kedden, Januarius’ 22-dikén, 1833.4 SPANYOL ORSZÁG. (Nouvelliste Dec. 21.) A’ Spanyol Király Protestatzióját felolvastatja Justitz Minisztere által számos Egyházi és világi fölrendekt jelenlétiekben egy Decretum ellen, mellyet súlyos betegségében, a’ Pragtmatica Sanctio megsemmisítésére, a’ Miniszterek reábeszéllések után, alá írt: „Ezennel jelentem, és bizonyítom, hogy minekutánna a’ Királynénak, — a’ Mi roszt. Tanáts Elölülője által szerkeztetett parantsolatja által felszóllíttattam az iránt, hogy a’ mai napon Urunknak, a’ Királynak lakásában jelenjek meg, — déltájban Felsége Eleibe botsáttattam, hol számos Egyházi, és Világi Fö Prendek, kik hasonlóiul Királyi Parantsolat által egyenként hívattatak meg, jelenlévén, — a’ Király, egy tulajdon Felséges Személye által írott Nyilatkoztatást adó állal, mellyet mindenkinek jelenléttében fennszóval elolvasnom kelleték, és én azt, hogy mindenek hallják, meg is tettem,’s következendőképpen felolvastam. Mivel egy súlyos betegséget követő halálóráján, mellyet az Istennek könyörületessége Tőlem tsudálatos módon eltávoztatott, meglepetve, ’s félig Magamon kivöl lévő állapotomban helyheztetve valék, h egy Decretumot írtam alá, melly az 1850 dik Martz. 29- kén megditsőült Atyám által a’ Corteseknek abbeli kérésekre, hogy Spanyol Országban az Uralkodás rendje ismét helyre állíttassák, hozott Fragt,... tica Sanctiót, megsemmisíti. Ila már maga ennek a’ tettnek tulajdonsága , és következése, eléggé nyilvánvalóvá nem tenné is a’ meg gondolatlanságot, megtetszik az, abból a’ zavart állapotból, mellyben valék, midőn az élet minden pertzben elhagyni fenyegető. Mint Király, nem semmisíthettem meg az Országnak alaptörvényeit, mellyeket Magam hirdettettem ki, és mint Atya, nem foszthattam meg szántszándékkal maradékaimat fö, és törvényes jussaiktól. Roszsz, és megvesztegetett emberek körülvették beteges ágyamat, és viszszaélvén az én, ’s feleségemnek a’Spanyolok eránt viseltető szeretetünkkel , nevelték keserűségemet azon állításáltal , hogy az egész Ország ellene van a’ Pragmatica Sanctiónak, ’s eleven színekkel festék le elöttem, minő vérpatak folyna, és közönséges Anarchia támadna, ha az, el nem töröltetnék. Ez a’borzasztó nyilatkoztatás azok által, kiknek leginkább bőrökben állott a’maga pusztaságában előterjeszteni az igazságot, mellyet nékem sem időm, sem tehetségem nem vala próbára tenni, egész valómat megrázkódtatták, eltsüggedt lelkemet felháborították, ’s öszveszedvén magamat , semmi egyébbröll nem gondolkoztam , hanem tsak népemnek békességéről, és megtartásáról, és a’ mint az említett Decretumomban mondottam, tsak Népemnek javáért kívántam tenni ollyan nagy ál