Magyar Kurir, 1834. július-december (48. évfolyam, 1-53. szám)
1834-07-15 / 5. szám
nak papsága nem az úgy nevezett kolduló barátokból áll, hanem Sz. Bernát és tíz. Benedek szerzeteseiből, mellyek általjában véve legmegvilágosodottabb szerzetes rendek, ’s nem olly setétség buvári, mint a’ Sz. Ferentz és Garmeliták szerzetesei, ’s a’ t. Ezek a’ gazdag monostorosok pedig kétség kívül Don Garrossal nem perig II Isabellával tartanak , de azért emez ellen nyilván partot nem ülnek. Egyébaránt minthogy a’ népességét többnyire mesteremberek és földmívesők teszik, kevésbbe hajlandók a’ fegyveres felkelésre, Guerilláskodásra , mint sok más tartomány lakosai. M őrülő vezérkapitány állhatatos és magamérséklő viselete itten igen sokat tett a’ szoros rendtartásnak megalapítására. Ugyan ezt lehet mondani Leon tartományról is, melly nyugati részével Galíciával és Portugaliával határos, mellyben ámbár a’ Carlisták száma igen nagy, de Quesedának kemény rendelései által benne a’ tsendesség hasonlóképpen fentartatott. A sz tu r ia ban , melly mint Leon is O Castiliához számláltatik , a’ közönség szelleme az új rend behozásával nem igen ellenkezik. Ezen tartomány eleitől fogva nevezetes férjfiakat szült. A’híres Jove J János (szül. 1744 ben ; nagy tudományú szerző , versköltő , 1797 ben minister) Aszturiai születésű volt. — Gróf Torreno és a’ híres Arguelles, a’ kit ékesenszállásáért az 1812 beli Gortesek gyűlésben közönségesen El Divino Arguellesnek neveztek, ezen tartományból valók. O Castilianak többi részei, a. m. Segovia, Avila, Valladolid, Burgosz, Czantander , és Szória tatán Navarra és Biscaja példáit követték volna, ha Ouesedában olly bátor, ’s hűséges hadi tisztre, mint okos vezérre nem találtak volna. Azonban itt is a’ több nemesség, tsak nem minden kereskedők, és a’ papságnak valamely kevés része liberalis gondolkozásnak. Új Castllia tartományát , melyben Madrid fekszik, Andalusiától tíierra Moréna tartománya választja el. Ennek lakosai elébb vannak a’ kimíveltségben mint az Ó Castiliaiak. A’ benne lévő kormányszék sokat tesz a' köz vélekedéseknek és gondolkozás módnak vezérlésére. Mind e’ mellett is Mancha, Toledo, Cuenca, sok dolgot adnának a’ Minisztereknek, ha hogy a’ békétlenségek elnyomására olly közel kész eszközök nem volnának kezeikben. Madridban magában is a’ köznép nem jó indulattal viseltetik a’ mostani kormány eránt, minthogy a’ királyi önkéntes katonaság, ezek közül szedett erővel öszsze. Murcia és Valentzia királyságokban éppen az a’ gondolkozás lelkesíti a’ lakosokat, a’ melly Andalusiában , legalább a’ liberalis részt nem haladja felűl a’ Carlisták száma. Arragóniában is igen egyenlő a’ két ellenkező felekezet száma , csakhogy a’ liberálisok erköltsi vagy is moralis erővel a’ Carlistáknál hatalmasabbak. Az Ebrótól kezdve egészen a’ Pyréni hegyekig rendkívül nagy a’ liberális indulatúak száma. Szaragoszsza minden spanyol városok között leginkább kimutatta, mennyire ragaszkodik az új rend megalapításához. Felső Arragoniáról bizonyos , hogy ott a’ papságnak semmi befolyása nints. Hogy az országnak ezen részében a’ nép gondolkozása módja olly hirtelen és annyira megváltozott, annak sok okai vagynak, mellyeket elöszámlálni hoszszas lenne. Cataloniának hegyes részeiben a’ lakosok Carlisták, de térségein számosabbak II Isabella felekezetei. Barcelona népes városa maga egyedül bástyául szolgálhat a’ Carlisták tévedései ellen, a’ hol Llauder Generál egy olly tartalék sereget gyűjtött mellyel, ha Spanyolországnak minden tartomá