Magyar Kurir, 1834. július-december (48. évfolyam, 1-53. szám)

1834-07-15 / 5. szám

nak papsága nem az úgy nevezett kol­duló barátokból áll, hanem Sz. Ber­­nát és tíz. Benedek szerzeteseiből, mel­­lyek általjában véve legmegvilágosodot­­­tabb szerzetes rendek, ’s nem olly se­­tétség buvári, mint a’ Sz. Ferentz és Garmeliták szerzetesei, ’s a’ t. Ezek a’ gazdag monostorosok pedig kétség kí­vül Don Garrossal nem per­ig II Isabellá­val tartanak , de azért emez ellen nyilván partot nem ülnek. Egyéb­­aránt minthogy a’ népességét többnyi­re mesteremberek és földmívesők te­szik, kevésbbe hajlandók a’ fegyveres felkelésre, Guerilláskodásra , mint sok más tartomány lakosai. M őrülő ve­zérkapitány állhatatos és magamérsék­­lő viselete itten igen sokat tett a’ szo­ros rendtartásnak megalapítására. U­­gyan ezt lehet mondani Leon tarto­mányról is, melly nyugati részével Ga­líciával és Portuga­liával határos, melly­­ben ámbár a’ Carlisták száma igen nagy, de Quesedának­ kemény rendelései ál­tal benne a’ tsendesség hasonlóképpen fentartatott. A s­z t­u r i­a ban , melly mint Leon is O Castiliához számláltatik , a’ közönség szelleme az új rend beho­zásával nem igen ellenkezik. Ezen tar­tomány eleitől fogva nevezetes férjfia­­kat szült. A’híres J­o­v­e J J­á­n­o­s (szül. 1744 ben ; nagy tudományú szerző , vers­­költő , 1797 ben minister) Aszturiai szü­letésű volt. — Gróf Torreno és a’ híres A­rguelles, a’ kit ékesenszál­­lásáért az 1812 beli Gortesek gyűlés­ben közönségesen El Divino Arguel­­lesnek neveztek, ezen tartományból va­lók. O Castilianak többi részei, a. m. Segovia, Avila, Valladolid, Burgosz, Czantander , és Szória tatán Navarra és Biscaja példáit követték volna, ha Ouesedában olly bátor, ’s hűséges ha­di tisztre, mint okos vezérre nem ta­láltak volna. Azonban itt is a’ több ne­messég, tsak nem minden kereskedők, és a’ papságnak valamely kevés része liberalis gondolkozásnak. Új Castllia tar­tományát , melyben Madrid fekszik, Andalusiától tíierra Moréna tartomá­nya választja el. Ennek lakosai elébb vannak a’ kimíveltségben mint az Ó Cas­­tiliaiak. A’ benne lévő kormányszék so­kat tesz a' köz vélekedéseknek és gon­dolkozás módnak vezérlésére. Mind e’ mellett is Mancha, Toledo, Cuenca, sok dolgot adnának a’ Minisztereknek, ha hogy a’ békétlenségek elnyomásá­ra olly közel kész eszközök nem vol­nának kezeikben. Madridban magában is a’ köznép nem jó indulattal viselte­tik a’ mostani kormány eránt, mint­hogy a’ királyi önkéntes katonaság, ezek közül szedett erővel öszsze. Mur­cia és Valentzia királyságokban éppen az a’ gondolkozás lelkesíti a’ lakoso­kat, a’ melly Andalusiában , legalább a’ liberalis részt nem haladja fel­űl a’ Carlisták száma. Arragóniában is igen egyenlő a’ két ellenkező felekezet szá­ma , csakhogy a’ liberálisok erköltsi vagy is moralis erővel a’ Carlistáknál hatal­masabbak. Az Ebrótól kezdve egészen a’ Pyréni hegyekig rendkívül nagy a’ liberális indulatúak száma. Szaragosz­­sza minden spanyol városok között leg­inkább kimutatta, mennyire ragaszko­dik az új rend megalapításához. Felső Arragoniáról bizonyos , hogy ott a’ pap­ságnak semmi befolyása nints. Hogy az országnak ezen részében a’ nép gon­dolkozása módja olly hirtelen és annyi­ra megváltozott, annak sok okai vagy­nak, mellyeket elöszámlálni hoszszas lenne. Cataloniának hegyes részeiben a’ lakosok Carlisták, de térségein szá­mosabbak II Isabella felekezetei. Bar­celona népes városa maga egyedül bás­tyául szolgálhat a’ Carlisták tévedései ellen, a’ hol Llauder Generál egy olly tartalék sereget gyűjtött mellyel, ha Spanyolországnak minden tartomá­

Next