Magyar Lapok, 1939. január-március (8. évfolyam, 1-68. szám)

1939-01-08 / 1. szám

Igazgató és íelelőeszerkesztő: dr Paál Árpád Iaaptalajdonos: SZENT LÁSZLÓ NYOMDA R.-T. Törv. szám: Tr. B. 11/11. Jun. 1938. Főmunkatárs: dr Gyárfás Elemér fi munka ujesztendeje II. Károly király és Mihály nagyvasa jelenlétében folyt le a hagyományos vizkereszti ünnepség Bucureşt. Saját tud. Vízkereszt ünnepét hagyományos fénnyel ülték meg a fővárosban. A mitropolia templomában folyt le az ünnepi istentisztelet, ahová délelőtt tíz óra előtt egy­másután érkeztek meg a kormány tagjai, a ki­rályi tanácsosok, Sidorovici őrnagy, Radulescu a Semmtőszék elnöke, a tábornoki kar és a külföldi katonai attasék és újságírók, akiket Titeanu hívott meg. Tíz órakor érkezett meg őfelsége az ural­kodó, Mihály nagyvajda társaságában. A tem­plomajtóban Miron Cristea patriarcha fogadta, kereszttel a kezében. A fényes istentisztelet után menet alakult, élén őfelségével. A menet .la térre vonult, hol az uralkodó a vízbe dobta S keresztet. A királyi udvar marsalli hivatala hivata­los közleményt adott ki, melynek értelmében Bucureşti. Saját tud. Megírták a lapok, hogy csütörtök délelőtt a belügyminisztériumban érte­kezlet volt, amelyen réeztvettek A. Calinescu, Gr. Gafencu, P. Andrei és Silviu Dr a go­in ir. Az értekezlet a kisebbségi kérdést tárgyal­ta és több intézkedést határozott el. Ezzel kap­csolatiban tudósítónk a következőket jelenti: Ugyancsak csütörtökön délelőtt Armand C a- Î i n e s c u belügyminiszter magához hivatta Wil­ier József volt magyarpárti képviselőt, az erdélyi magyarság bucureşti megbízottját, aki egyébként a közelmúltban hosszas és jelentős megbeszélése­ket folytatott a romániai magyar kisebbség hely­zetéről és kívánságairól Titeanu propa ganda- aílmmiszterrel és Gafencu külügyminisiztér­ré! is. Wilier kihallgatását a belügyminiszternél különös jelentőségűvé teszi az a tény, hogy az­nap, csütörtökön reggel jelent meg a Nemzeti Új­jászületés Frontjának létesítéséről szóló törvény végrehajtási utasítása, amely a kisebbségek résztvételéről is intézkedik. Kérdést intéztünk Wilier Józsefhez, hogy a kihallgatás során szóba került-e a Nemzeti Új­jászületés Frontjába való beiratkozás kérdése, il­letve a magyar kisebbség politikai jogainak gya- kofláea ügye a front keretein belül? Wilier azt válaszolta, hogy erről még nem őfelsége Károly király pénteken tizenegy órá­tól féltizenkettőig, Mihály nagyvajda társasá­gában résztvett a vízkereszti ünnepségeken. Délután 3 órakor az Uralkodó a Mihály Vi­teazul kaszárnyába ment, ahol résztvett a ka­rácsonyfa ünnepélyen, végignézte az előadást, majd ajándékokat osztott ki a tisztek között s az ezred parancsnokának beszédére mondott válaszában azt fejtette ki, a karácsonyi családi ünnep gondolatával kapcsolatban, hogy a had­sereg egyetlen nagy család, amelyben egyetlen szív kell, hogy dobogjon, egyetlen gond és sze­retet a haza iránt, amelyet hivatottak vagyunk nehéz időkben megvédeni, egészen a legna­gyobb áldozathozásig. őfelsége II. Károly király délután 5 órakor Mihály nagy vajdával együtt a mogosoaiai pá­lyaudvarról erdélyi vadászatra indult. tett jelentést politikai barátainak, eredményeikről még nincs szó, még folyamatban vannak a tár­gyalások, úgy hogy nem volna ildomos ezekről beszámolni. A megbeszélések azonban igen ba­rátságos légkörben folytak és azok során CaWnes- cu belügyminiszter a magyar kisebbség iránt való megértő jóindulatáról tett tanúbizonyságot. En­nek a megértésnek és jóakaratnak egyik jele az, hogy a belügyminiszter Titeanu propagandaügyi alminiszterrel egyetértésben e tárgyalások alkal­mával Willernek a „Magyar Lapok“-ra éa „Nép­lap“-ra vonatkozóan előterjesztett kérésiét azonnal teljesítette és sürgönyileg intézkedett a felfüg­gesztő rendelkezés hatálytalanítása iránit. Wilier József még annyit közölt munkatár­sunkkal a kihallgatással kapcsolatban, hogy a jövő hét folyamán több magyar politikus érkezik Bucureştibe a kormánnyal való tárgyalások le­folytatására. Mi hozzátehetjük ehhez, hogy két­ségkívül a magyar kisebbségnek a Nemzeti Újjá­születés Frontjában való elhelyezkedése lehetősé­géről és módjáról lesz szó, ami annál jelentősebb, mert az uj korományzati rendszerben ez az egyet­len mód arra, hogy a magyar kisebbség politikai jogait gyakorolhassa. A NÉMET NÉPCSOPORT KÉPVISELŐI A BELÜGYMINISZTERNÉL Bucureşti. Saját tud. A kisebbségi tárgyalá­sok során a németek képviselői szintén megjelen­tek Arman Calinescu belügyminiszternél és tárgyalást folytatnak a német népcsoportnak a Nemzeti Újjászületés Frontjában való elhelyezke­déséről Hála Istennek és a jóakaratú embereknek, kik az ország rendjének a felelős intézői, la­punk ismét a közönség elé léphet. Még áss új esztendő első napjaiban vagyunk, s így nemi időszerűtlen, ha közönségünket ebből az alka­lomból jókívánságainkkal üdvözöljük. Az új- esztendei hangulatba tartozik, hogy jövőbe- né’zés vágya és gondja szádja meg az embere­ket, s a vágy és a gond birkózásából inkábbi a jó iránti várakozás érzése kerül ki győztesen. Senkise szeret lemondóan és csüggedten tekin­teni a jövőbe, s mikor egy-egy évforduló ma­gaslatára eljutottunk, inkább a föllélekző meg­könnyebbülés fog el, semmint a további isme­retlenségek miatti szorongás. Az emberi érző-; seknek ez az önkéntelen megnyilatkozása nagyi élettörvénynek a jele. Annak a kifejezése, hogy] az emberi lét ugyan küzdésre van hívatva, diel a küzdések nyomán természetes következmény-' ként kijárnak a munka eredményed. Egyetlen jó munka se maradhat, eredménytelenül. Mikor olvasóinkat új esztendő alkalmából üdvözöljük, legfőképpen ennek a jó munkának a lehetőségét kívánjuk a számukra. A család-* ban, az otthonban legyen meg a létfönntartás módjainak az a megszofcottsága, amit a min­dennapi kenyér bizonyossága jelent. Hogy ez al bizonyosság megmaradjon, avégett meg keit lennie a mindennapi munkákészséígnek, s az ebben való szorgoskodásnak. A komoly, az igazi, a siránkozásban ki nem merülő munka- akaratnak lehetetlen munkát nem találnia, bármilyen szövevényes akadó!ytorlaszok mu­tatkoztak is éppen a világválság elmúlt évek ben a munka területén. Nagy áramlatok feszül­tek egymással szembe, amelyek a gazdaságai élet ilyen vagy amolyan kisajátítását akarták végbe vinni, s evégett világra szóló különös eszmei harcokat is kezdettek, azokhoz táboro­kat toborzottak és az emberiséget az ellentétek arcvonalaiba osztották. De ez mind nem volt egyéb a valóságban, mint az igazi, a megszo­kott mindennapos munka kerülése. Ebből lett a munka válsága. Az új esztendőig azonban mintha befeje­ződött volna ez a válságos korszak. Mindenütt valami helyreigazodás állott elő, melyben az egyszerű munkaakarat a maga névtelenségével megtartotta a mindennapi kenyérért valő küz­dését, s a nagy eszmei áramlatokban való há­nyódás helyett egyszerűségekbe húzódott vis®- saa. A föld, a műhely, a család, az otthon a maga csönd jében ott állott és ott kínálta a ma­ga legszükségesebb munkáit. Nem voltak talán! ezek a munkaalkalmak olyan fényes és hangos jövedelmekkel biztatók, mint a káprázatos kon­junktúrák idején; nem voltak a könnyű va­gyonszerzés csábító helyzetei. Azonban éppen azért, mert több és keservesebb küzdést kíván­tak meg, több és hasznosabb munkát idéztek elő az emberek mind nagyobb rétegében. És aiz eredmény sem maradt el, mert a tisztes sze­génységnek biztosították a mindennapi kenye­ret. Azonkívül általánossá tették a belátást, hogy a legszerényebb és legígénytelenebb mun­ka is többet ér, mint bármiféle hangos eszme­áramlat harcának a sikere. Az államok élete is így vette át az embe­rek önsegítő munkájának a szervezését. Sőt á gazdasági élet fölött is megjelent az a tüne­mény, hogy nem az aramyérték a pénz igazi értéke, hanem az, hogy az illető ország,mennyi Nagyfontosságu tanácskozások a belügyminisztériumban a romániai I népkisebbségek elrendezéséről Calinescu, Gafencu, Ándrei miniszterek és Silviu Dragomirl kisebbségügyi kormánybiztos megbeszélései. — Wilier József volt magyar képviselő hosszabb kihallgatása Calinescu belügyminiszternél

Next

/
Thumbnails
Contents