Magyar Lapok, 1939. július-szeptember (8. évfolyam, 139-215. szám)

1939-07-01 / 139. szám

Magyar Lapok , VIII. évf., 139. sz. — Szombat, 1939 julius 1. Nicodim moldovai metropeKf* Románia új pátriárkája Bucur­eştiből jelentik. Pénteken délelőtt 10­­órakor Te Deum volt a pátriárkátuson, majd a képviselőhöz üléstermében ünnepélyes külsőségek között tartották meg az új pátriárka-választást.­­Az ülésen Nicodim, Moldova metropolitája, helyet­tes pátriárka elnökölt. Zigre Nicolas dr kul­tuszminiszter felolvasta a király megnyitó sza­vait. Utána az elhunyt Miron Cristea pátriárka érdemeit méltatták, majd megkezdődött a szava­zás. A szavazásra jogosultak (metropoliták, püspökök, a szentezriódus tagjai, a miniszter­tanács elnöke, a kultuszminiszter, a szenátus és a Román Akadémia elnöke, a Semmítőszék fő­elnöke, az egyetemek rektorai és a teológiai fa­kultások dékánjai, a hitközségek egyházi kon­gresszusi képviselői, a fővárosi érsekség tanácsá­nak és a parlament ortodox vallású tagjait, fehér cédulát kaptak, amelyre a nevet írták fel. A sza­vazatok első összeszámlálásakor Nicodim metro­­polita már elérte az abszolút többséget. 458 sza­vazatból 404-et kapott és így Románia pátriár­kája lett. Az újonnan megválasztott pátriárkát Bálán erdélyi metropolita üdvözölte, majd a vá­lasztógyűlés véget ért. Danzig szabad város védekezésre készíti a lengyel háborús fenyegetőzés ellen Danzigból jelentik. A Danzigi Vorposten erélyes hangú cikkben száll szembe a külföldi lapok minden alapot nélkülöző híresztelései­vel. A cikk hangsúlyozza, hogy hazugság az az állítás, mintha Danzigban német birodalmi katonaság volna és koholmány az a hír is, mely arról tud, hogy a Nogáz folyó fölött be­tonhidat építettek. A feszülség mai napjaiban nekünk nincs mit rejtegetnünk, — írja a lap. — Azonban Danzig a legifjabb nemzetközi jog szerint is szabad városállam, melynek megvan a maga önelhatározási joga. A kül­földnek végre meg kell értenie, hogy Danzig nem maradhat közömbös, mikor vele, a véd­telen várossal szemben lengyel részről hábo­rús fenyegetéseket hangoztatnak. A francia külügyi hivatal nem tart küszöbön álló fejleményektől Párizsból jelentik. A francia külügyi hi­vatalban, legújabb jelentések szerint nyugod­­tabban ítélik meg a helyzetet és nem tartanak a küszöbön álló fejleményektől. Danzigi magyarázat a legújabb helyzetről Danzigból jelentik: Egy magas állású danzigi hivatalos személyiség nyilatkozott az United Press munkatársának. Kijelentette, hogy Danzig Lengyelország részéről várható tá­madás ellen védekezésre rendezkedett be. Meg­cáfolta az angol és a francia lapoknak azt a hí­resztelését, hogy ezrével özönlenek Danzigba a német sorkatonák. Az utóbbi napok folyamán ugyan tekintélyes számban érkeztek a szabad­­városba német birodalmi ifjak, de ezeket Dan­­zigon kívül kaszárnyákban helyezték el. Len­gyelország határozott hangú jegyzékben kötöt­te Németországgal, hogy Danzignak német megszállását háborús oknak tekinti és ugyan­csak háborús oknak veszi, ha a danzigi sze­nátus mondaná ki a Németországhoz való csat­lakozást. A jelenlegi helyzetet mérlegelve ért­hető, hogy Danzig védekezésre készül és had­seregét szervezi. A mai napig azonban az egyet­len egyenruhás csapat Danzigban a rendőrség. Mesebeszéd az a hír, hogy a jövő hét végén várható Németország elhatározó lépése. A né­met birodalom tisztában van azzal, hogy vér­ontás nélkül is megkapja Danzigot A mi po­litikánk — fejezte be nyilatkozatát a magas­­állású személyiség — tisztán csak védekező, de egyben békepolitika is. i '(r,fff^^aMniu^“^ii(ZngririiMrfi7WM»i¥»iiimmiMroiiMifg»TgnHBgBirTi gnmTWirTfrflfr­iTTiiir.iiiriMirHiiiT^iiaimTTTfiT^WMiwyiTMBnrwiiTBriwangiTiiMraBHiiBMt Hatalmas tömegek részvételével meg­kezdődött a XII. Katolikus Nagygyűlés Csíkszereda. Saját tud. Pénteken hivatalosan is kezdetét vette a tizenkettedik országos Kato­likus Nagygyűlés a Hargita alján lévő székely városban, Csíksomlyón. Az a rengeteg munka, fáradság, gond és áldozat, melyet a katolikus Népszövetség vezetősége már hónapok óta a leg­nagyobb körültekintéssel­­fejtett ki, minden te­kintetben biztosította a Katolikus Nagygyűlés si­kerét. Bálint József, a katolikus Népszövetség igazgatója és munkatársai már szerdán megérke­zett a városba és állandó munkát fejtenek ki, a nagygyűlés zavartalan lefolyása érdekében. Csík­szeredán Bíró Ferenc főesperes, Albert Vil­mos tanár, a Népszövetség ügyvezető­ elnöke, C­s­i­b­i Károly egyházgondnok, Bogos András nyugalmazott állomásfőnök, Jakab Ferenc nyu­galmazott vasutas, dr Szatmáry József és dr Gál Antal ügyvédek, Györke Ferenc nyugal­mazott tanító, Szabó Elek kántortanító, Nagy Mihály nyugalmazott postás, Domokos Sándor nyugalmazott vármegyei jegyző, Pál Lajos ke­reskedő vezetése alatt álló elszállásolási bizottság állandó szolgálatot tart a vasútállomásnál, a plé­bániahivatalban és a katolikus főgmnáziumban. Fürge, szolgálatrakész diákok és ifjak vezetik szállásukra a vendégeket, árusítják a Katolikus Nagygyűlés jelvényeit és munkarendjét és igen nagy segítségére vannak a rendezőségnek. Az ér­kezők mosolyogva fogadják az előzékeny diákok udvarias szeretetteljes szolgálatait, akik kijelölt szállásaikra vezetik őket. Ragyogó napsütésben vette kezdetét a nagygyűlés A nagygyűlés első napjára ragyogóan szép, napsütéses idő virradt. Felhőtlenül kék az égbolt ég a jó idő sok gondfelhőt eloszlatott a rendező­ség homlokáról is. Nincs ugyanis olyan hatalmas terme a városnak, sem Csíksomlyónak, amely a nagygyűlés közönségének befogadására alkalmas lenne, s a nagygyűlést terv szerint a szabadban tartanák meg. A nagygyűlés iránt óriási érdeklődés nyilvánul meg. A jelentkezés utolsó napjain már alig lehetett keretet találni a jelentkezők elszál­lásolásához vagy az értekezletek, kongresszusok, ünnpségek színhelyének kijelöléséhez, s ezért a nagyobbszabású, tömeges összejöveteleket a ren­dezőség tervei szerint szabadban tartják meg. A főgimmázium hatalmas udvarán és a csík­­somlyói kegytetemplom előtti téren hangszórók al­kalmazásával kívánja lebonyolítani a rendezőség a munkarendet. A nagygyűlés első napját ünnepélyes főpapi szentmise vezette be, melyet Fiedler István szat­­már—nagyváradi megyéspüspök mondott fényes segédlettel a főgimnázium udvarán épített gyönyö­rű szép tábori oltáron. A 12 méter magas oltáron kék mezőben hatalmas aranykereszt tündöklik és aláb zöld fenyők között világoskék háromszögben arany feszület áll. Márton Áron és Fiedler István püspökök nagy papi kísérettel, fehér és székely­szőttes ruhákba öltözött leánykák szinponpás sor­fala között érkezett meg az oltárhoz, melynél Fiedler István főpásztor intonálta a Veni Sanctét. Ezután megkezdődött a főpapi mise. Az istentisz­teleten résztvett Drim­ba József alezredes megye­­főnök, Szász Gerő polgármester és Barcea alpol­gármester is a hatóságok ké­zéről. A misén mint­egy 4000 ember vett részt köztük a katolikus ma­gyarság minden vezető férfia. Fiedler István csütörtökön érkezett gépkocsi­val, Márton Áron pedig már szerdán érkezett Csík­szeredára, hogy a Péter és Pál napi papszentelést elvégezze. Pacha Ágoston püspököt péntek éjjelre várják. Az ország különböző részéből ezideig 200 pap érkezett a nagygyűlésre. Megérkezett dr Les­­tyán Endrei pápai prelátus, Rech Géza a Népszö­vetség országos alelnöke, Markovics Manó nyugal­mazott főispán, dr György Lajos egyetemi magán­tanár, Pakocs Károly kanonok-plébános, a Páz­mány társaság elnöke, dr Boga Alajos kanonok előadó, dr Patzkó Elemér ügyvéd és mások. A ven­dégek állandóan érkeznek az ország minden ré­széből és várható számukat a csíki községek részt­vevőivel együtt mintegy 15—17 ezerre becsülik. Evangélium előtt Bíró Ferenc esperes­plébános intézett szívélyes Isten hozott­at a ven­dégekhez. — Ezek a hegyek örvendeznek velünk együtt afölött, hogy az ország katolikus magyar­sága idejött újra a szépséges Csíkországba Szinta Mária lábai elé. A csíki hegyek termékenyek, de időnkint el-el fogynak róluk a fák. A nagy pusztaságot azonban mindig megtermékenyíti a munka, szorgalom és a kitartás, akárcsak az anyaméhet az isteni gondviselés. Ne éljenek vissza a szülők a gyermekkel, a gyermekáldás­sal, mert egy darab kenyér minden gyermek szá­mára jut a családban. A lelkes beszéd után a szentmise tovább tart. Áldás előtt Fiedler István megyéspüspök szent­­beszédet intézett a nagyszámú közönséghez és egyebek között a következőket mondotta: Szenteljétek meg ezt a három napot, tegyetek hitvallást, mint őseitek tettek ezer esztendőn át a hithűség mellett. Nem taga­dom, meghatva jöttem erre a földre, mert is­merem és tudom azokat a küzdelmeket és áldozatokat, melyeket a ti derék őseitek hoz­tak hitünk védelmére. Fogadjuk meg, hogy szent hitünkről újabb vallomást teszünk, hogy hitünkben megerősödünk. Apostolkod­­jatok a gyermekeken keresztül a lelkek meg­tartásáért és megerősítéséért. Figyeljünk az Úr Jézusra, aki azt mondotta: „Aki egy gyer­meket befogad az én nevemben, az engemet fogad be." Szeressük a gyermeket, mert raj­ta keresztül az Istent szeretjük. Imádsággal könnyítsünk a gyermekkel szemben elköve­tett bűnök megbocsátásáért. Az orvosi szakosztály értekezlete Szentmise után fél 11 órakor a főgimná­zium rajztermében kezdetét vette az orvosi szakosztály értekezlete. Az értekezleten részt­vettek Fiedler István és Márton Áron püspö­kök is. Az ülésen dr­­estyán Endre elnökölt, aki tartalmas, lélekemelő megnyitó beszédben üdvözölte a megjelenteket és vázolta az egy­háznak azt az aggodalmát, mely az egyke gyermek­ korlátozása miatt egyre nagyobb mér­tékben tölti el. Utána dr Nagy András, az orvosi szakosz­tály vezetője mondotta el beszámolóját a szak­osztály két esztendei munkájáról. A beszámoló­hoz dr Szabó Zoltán brassói főorvos, dr Györgybiró István baráti orvos, dr Rosskopf Béla nagyváradi igazgató-főorvos, dr Göbl Zol­tán szatmári, dr Csíki János gyergyószentmik­­lósi, dr Medve András szászrégeni or­vos szólt hozzá. A hozzászólásokra Nagy András szak­osztályvezető válaszolt. (Ezek méltatására még visszatérünk.) Ezután dr Simkó György, a Csíkszeredai­ Szent Vince szanatórium orvosa tartotta meg, „Az egyke lélektana“ címen színvonalas, nagy­­szaktudással megírt előadását. A szakosztály gyűlése lapunk zártakor még tart.

Next