Magyar Lapok, 1940. július-szeptember (9. évfolyam, 139-207. szám)
1940-07-02 / 139. szám
2 I vadkürtera alatt írta: Hagy Miklós Bencék ebédidő után már csak a kaparékot gereblyélték össze. Learatták mind az öt holdat. Ráérnek. Bene Péter visszanéz a keresztek hosszú három sorára és számolgat magában. Szeretné kitudni, mennyi esik egy holdra. Kissé nehezen megy a számítás. Százhuszonhét és fél keresztet kell öttel osztani. A kávék fogásából úgy érzi, hogy egyegy kereszt megad negyven kilót. Úgy látszik meglesz kis holdankint a tíz mázsa. Renéné asszony a szomszéd Kovácsék földjére küld egy-egy pillantást, örül, hogy ők előbbre vannak. Kovácséknak még egy férköblös van hátra. Pedig ott két férfi és egy asszony dolgozik. Dehát aratáskor meg kell csalni napkeltét, naplementét. Bene Ilon a vonógereblyét húzogatja kényesen, maga kelletén. Mert a megyén túl Kovács Pista arat. Az a gyáva, mamlasz, anyja szoknyája mögé való, az a gazember, széllelforgó, az a drága frista. Ide se mer nézni, mert az anyja megy utána kévét kötözgetve. Hát a Pista dolga! Ő se néz át hozzájuk, csak úgy félszemmel. A gereblye-takarással készen vannak. A kaparék-csomókat átkötik. Eldugják a keresztek mögé. Bene leveszi a kalapját. Szokásból megtörli a homlokát: Hál Istennek! Egy évre megvagyunk. Az asszony illendően folytatja: — Hála a jóságos mennyei Atyának. Erre csönd következik, rövid, sóhajtásnyi csönd, olyan imádságféle sóhajtás. Kion megszólal, a gereblyét a körtefához állítva: — Édesanyám! Elmenek törödni. — Brigy, lányom! Csak vigyázz magadra! Ilon friss léptekkel megy végig a tarlón. Ne gondolja róla semki emberfia, hogy elfáradt. Eltűnik a folyó füzesszélű fövenyesében. A két ember pedig leül vadkörtefájuk alá. Fáradtak, de jól érzik magukat. Az asszony most tudakolja meg, hány keresztjük is van. Közben szemmel megállapítja, hogy Kovácsék keresztjei mintha ritkábban állanának. Jobban meg kéne dolgozni ősszel a földet. Nem kéne úgy hányaveselkedni. Bene erre nem szól semmit. Kinek-kinek amit az Isten adott, elégedjék meg vele. Az asszony újra Kovácsékra tereli a szót. Mossa, szapulja őket. Bene közben elszunnyadt. Ezalatt a körtefa alatt ő mindig elállaosodik. Benéné a körtefának panaszolja el az únos-untig ismerős panaszt. Hogy az a gőgös Kovácsné karácsony óta visszatartja drágalátos Pistáját az 5 Ilonájától. Az a tíz hold pöffesztette fel őket, amit a gróftól vettek. Nem elég már nekik Bene Ilon. Pedig láthatták volna most is, kinek áll kezében a munka. Az a mamlasz Pista csak sír az anyjára, de nem mer ellenébe tenni. Átszökött egyszer-kétszer farsangi időben. De ő megmondta neki, hogy garádon ne mászkáljon az ő Hónukhoz. Az ő lányukat nem sövényen fogják kiadni. Vagy kapun jön be Pista fényes nappiómars az anyja szoknyájához! Bene alszik. Az asszony elhallgat és édesdeden nézi, hogyan hajladoznak, sietnek Kovácsék. Apja is fia is kaszálnak. Kovácsnénak ugyancsak akad dolga a kévekötéssel. Megállott, megsűrűsödött a meleg az egész határon. A rend végén Kovács megáll és visszanéz a falu felé a nyugati égre. Aztán még gyorsabban tovább gyürkőznek. Renéné is megfordul a körtefától kíváncsian, mit is keresgetett Kovács a falu felé a szemével? — Jaj, micsoda csúnya fekete felhő! Megrázza Benét kétszer is: — Andi, kérjen csak! Vihar lesz. Bene csak féloldalt fordul és álmos szemmel nézi az eget. Figyeli, méri a felhőt. Ebből vihar lesz. Felül, feláll. — Hol van Ilon? — Jaj, lement a Körösbe. Megyek érte. Nehezen találta meg Ilont. A leány lement egészen a kanyarig és egy nagy fűzfa árnyékában paskolja jókedvűen a vizet. Alig tudta kicsalni a leányt. — Siess mán, erözz! Vihar lesz. Amikor szórakozott a napon, már a szél megrázhatta a füzest. Futottak a körtefa felé, mert a falu irányából porfelhők kavarogtak. Bené a kereszteket vizsgálta. Egyiket-másikat erősebben leköti a gúzzsal. Benéné a cókmókot dobálja a panyuskendőbe. Közben Kovácsék felé tekint. A bolondok! Apja is fia is tovább kaszál. Messze hagyták Kovácsnét a sok heverő renddel. Persze jó volna le is aratni eső előtt, kévébe kötni, keresztbe rakni. Jöttek volna pirkadat előtt dolgozni! Bene rendben van a vizsgálattal. Ő is Kovácsékat figyeli. Nem helyesli, hogy a rendet úgy szerteszét hagyják. A szél elviszi, az eső félbe paskolja. A fele odavész a szép termésnek. Nem is annyira Kovácsékat sajnálja, de azt a drága életet, amely veszendőbe fog menni. Mert holtbiztos, hogy esni fog. Az asszony vállára kapta a bugyort, Ilonának kezébe nyomta a kosarat. — Siessünk, mert itt ér az ítéletidő! Bene messzebb lát. Kiszámította, hogy az eső már nemsokára a falut eléri, onnan egyenesen feléjük tart, így is, úgy is megáznak. Jobb itt a fa MAGYAR LAPOK IX- évf., 139. szám. — Kedd, 1950 július 2. Tatarescu miniszterelnök beszámolója a minisztertanácson Bucurestiből jelentik: A minisztertanács június 28-án, délután 4 órakor Tatarescu Gheorghe királyi tanácsos elnöklete alatt ülést tartott. A külügyminiszter előterjesztette azokat a körülményeket, amelyeket a június 27-iki koronatanács letárgyalt, egyben tudomására hozta a minisztertanácsnak az új, ultimátum jellegű jegyzék szövegét, amelyet a Szovjetunió kormánya intézett a román kormányhoz, valamint feltárta azokat a körülményeket, amelyek a jegyzékben foglaltak végrehajtásának elfogadására vezették a román kormányt. A feltételek elfogadása arra kötelezi a román kormányt, hogy július 23-án déli 12 órától kezdődően négy nap alatt ürítse ki Beszarábiát, valamint Észak-Bucovinát. Cernăuţi, Chisinau és Cetatea Alba városát pénteken délután elfoglalják. Tatarescu miniszterelnök közölte a minisztertanáccsal, hogy a kormány a parlament előtt részletesen beszámol azoknak az eseményeknek történetéről, amelyek a románság nagy drámáját képezik. Végül a miniszterelnök felsorolta azokat a közigazgatási intézkedéseket és törvényeket, amelyeket azoknak a román lakosoknak a segélyezésére léptetnek életbe, akik kénytelenek voltak elhagyni tűzhelyeiket. Ion Gigurtu királyi tanácsos Bucurestiből jelentik: A Hivatalos Lap szombati száma közli, hogy Őfelsége Ion Gigurtu volt külügyminisztert királyi tanácsossá nevezte ki. Kedden délután tartanak ülést a képviselőház és szenátus külügyi bizottságai Bucurestiből jelentik. Tekintettel arra, hogy az alkotmány értelmében az államterület egyrészének átadásáról csak a törvényhozó testületek hozzájárulásával lehet intézkedni, szükségessé vált az országgyűlés összehívása. Az erre vonatkozó királyi dekrétumot pénteken este tették közzé, amely a parlamentet, szombat délutánra hívta össze. Később hétfő délutánra halasztották a parlament ülését s a képviselőház és szenátus elnöksége most közli, hogy atörténelmi jelentőségű üléseket, amelyeken Tatarescu miniszterelnök beszámol az eseményekről és a román nemzet képviselői határoznak a beszarábiai és északbukovinai kérdésben, szerda délután négy órakor tartják meg. Ezt megelőzőleg a képviselőház és a szenátus kül-ügyi bizottságai kedden délután tartanak ülést. Három nappal meghosszabbították a zenetilalmat. Nagyvárad. Saját tud. Dr Gr 11a Ovidius rendőrkvesztor hétfőn délelőtt magához kérette a nagyváradi sajtó munkatársait s annak a közlésére kérte meg a lapokat, hogy a zenetilalmat három nappal meghosszabbították, tehát július 1-én, 2-én és 3-án zenetilalom van. A rendőrkveszter kéri a közönséget a zenetitalmi rendelkezések szigorú végrehajtására és ismételten felhívja a rádiótulajdonosok figyelmét, hogy nyitott ablak mellett ne hallgassák a rádiót A rendőrségi közegek a rendelkezésekre vonatkozóan szigorú utasításokat kaptak s minden egyes esetben teljes szigorral fognak eljárni. Internálótáborba küldik az agitátorokat. Bucurestiből jelentik: A belügyminiszter köztávíratot intézett a helytartókhoz, prefektusokhoz, csendőrségekhez, rendőrségekhez, hogy az államvédelmi törvény 39 szakasza alapján azonnal jelentsék azok névsorát, akik az állam biztonsága, vagy rendje ellen agitálnak, hogy a belügyminisztérium internálótáborba küldhesse őket. A magyar-román és bolgár-román helyzet. Bucurestiből jelentik: A Curentul a következőket jelenti: A Stefani diplomáciai szerkesztője a következőket írja: A külföldi sajtónak az a híre, hogy Magyarország és Bulgária még a háborús zóna kiterjesztése árán is kész kielégíteni igényeit, alaptalan. Olaszország rokonszenve Magyarország és Bulgária igényei iránt változatlan, de tekintettel a mostani helyzetre, Olaszország és Németország azt tanácsolta Magyarországnak és Bulgáriáinak hogy legyen türelemmel, Róma és Berlin teljes összhangban őrködik az események alakulásán. Mit ír a román sajtó a történelmi eseményekről „Elegendő józanságunk volt ahoz, hogy hősies kaland csábításait visszautasítsuk" — írja Pamfil Şeicaru A Curentul vezércikkében Pamfil Seicaru Beszarábia átengeésével kapcsolatban a következőket írja: — „Nem keresgélünk a kifejezések között, hanem kimondjuk nyíltan: meghajoltunk az erő előtt Két-három hónapig ellen tudtunk volna állni, de a leghősiesebb ellentállás után is előbbutóbb abba a helyzetbe kerülünk, hogy nem tudjuk csapatainkat megújítani, míg ugyanakkor az ellenségnek meg lett volna a lehetősége ahhoz, hogy megritkított sorait állandóan pótolja. Hidegen és könyörtelenül ezt az egyszerű számtani műveletet kényszerítették reánk. — Állapítsuk meg: elegendő józanságunk volt ahhoz, hogy a hősies kaland csábításait viszszautasítsuk és az események megértése olyan. Választ erele ki , amely a nemzetet a hiábavaló erőfeszítéstől megkímélte. Június 27-ikével kimentettük a semlegesség vonalán álló, habozó külpolitika adottságait, mert nem volt elég bátorságunk ahhoz, hogy idejében gyökeres külpolitikai irányváltozásra térjünk át. Múlt év március 15-től kezdve bőségesen teljesítettük a Németországgal kötött gazdasági szerződéseinkben vállalt kötelezettségeinket, sőt felfedeztük, hogy ez a gazdasági szerződés lényeges előnyöket is