Magyar Lettre Internationale 1991. tél (3. szám)

Tartalom

LAPUNK KÖVETKEZŐ SZÁMA 1992 MÁRCIUS ELSEJÉN JELENIK MEG Kedves olvasónk, barátunk, legkedvesebb szomszédunk az irigyelt BOLDOG AUSZTRIA. Az évszázados kuruc-labanc gyűlölködés már rég a múlté, már az is elvétve jut az eszünkbe, mint a lengyel Zaleskinek, hogy Hitler is osztrák volt. A Monarchiára, közös történelmünkre emlékezve csak a szépet-jót szeretjük feleleveníteni. Most éppen, halálának kétszázadig évfordulója alkalmából, a világgal együtt Mozartra, a zseniális muzsikusra emlékezünk. Csak az elmúlt évtizedekben kezdtük el megismerni és korszakos jelentőségéhez mérten érté­kelni az ily vagy oly módon Bécshez kapcsolódó írók, költők, festők, tudósok: Broch, Kafka, Rilke, Freud, Wittgenstein, Klimt, Kokoschka, Schiele munkásságát. Változatlanul szorosak a kap­csolataink a mai osztrák kulturális, művészeti élettel. E számunk­ban egy Magyarországon kevéssé ismert festő, Georg Eisler Kö­­zép-Európára oly jellemző életútját és grafikáit mutatjuk be. Ausztrián keresztül vezet az utunk Nyugat-Európába, s hangoztat­juk is, hogy Ausztriával együtt mi alkotjuk Közép-Európa magját, noha Eric Hobsbawm angol történész szerint ez a földrajzi, politi­kai fogalom nem értelmezhető egykönnyen. Sőt, negatív aspektu­sai is vannak. E harmadik számunkban is kénytelenek vagyunk visszatérni a KISEBBSÉG-TÖBBSÉG, a nacionalizmus kérdésköréhez. E tér­ségben élve nem tehetjük, hogy ne figyeljünk az újabb érvekre és ellenérvekre, az okokat kutató, a tetteket mérlegelő, a kiutakat kereső elemzésekre, noha tudjuk, hogy a felgerjedt indulatokkal szemben az ész szavának vajmi kevés az esélye a meghallgatásra, különösen akkor, ha az ítélethozatalt a fegyverekre bízzák. Az európai módon gondolkodó, Párizsban élő osztrák író, Peter Handke nem érti, mi értelme egy prosperáló, szép országot, Jugo­szláviát darabjaira szaggatni. Mi, külföldiek nem Szlovéniába, Horvátországba vagy Szerbiába látogattunk, hanem Jugoszláviába, Bledbe, a plitvicai tavakhoz, a dalmát tengerpartra, Szarajevóba vagy Mosztárba, s ugyanúgy megcsodáltuk Split óvárosát, mint a pravoszláv kolostorokat. Zivko Jelicic horvát író, dalmát patrióta ugyanúgy barátunk volt, mint Mira Trailovic és Jovan Cirilov, az európai rangú Atelier színház vezetői. Aki nyitott szemmel járt Jugoszláviában, az tudja, hogy a nemzeti, nemzetiségi sérelmek nem voltak olyan méretűek, hogy orvoslásuk megengedné embe­rek ezreit elüldözni otthonukból, fegyvert ragadva emberéletet ki­oltani, falvakat, városokat romhalmazzá lőni. Nem feladata la­punknak, hogy az egymást kölcsönösen vádoló felek között igaz­ságot tegyen. Csak arra szorítkozhatunk, hogy teret adjunk a ret­tenetes következményekre figyelmeztető, józan írásoknak. Aki azt hiszi, hogy a nemzeti követelések fellobbanása Kelet-Európa, a posztkommunista országok sajátos vétke, az téved. A nemzeti, nemzetiségi kérdés világméretű komplexitásának jellemzésére kö­zöljük két amerikai tudós tanulmányát az izraeli-palesztin ellen­tétről, a két nép megbékélésének kevés reményt ígérő esélyeiről. Más vonatkozásban feszegeti a kisebbség-többség viszonyát Tho­mas Sowell amerikai professzor, amikor írásában kétségbe vonja a hátrányos helyzetűek védelmét szolgáló pozitív diszkrimináció célszerűségét, eredményességét. DOKUMENTUM rovatunkban az orosz szellemi élet két géni­uszának, Szolzsenyicinnek és Szaharovnak az emlékirataiból mu­tatunk be egy-egy részletet. Ezeknek nemcsak az az érdekessége, hogy eltérő nézeteket képviselve ugyanazt mennyire másképp lát­ják és ítélik meg, hanem legfőképpen az, hogy eltérő világlátásuk ma is ugyanígy megosztja Kelet- és Közép-Európa értelmiségét. A bőrünkre megy, hogy milyen városokban élünk. A VÁRO­SOK SŰRŰJÉBEN, e Bertold Brechttől kölcsönzött cím alatt a várostervezés, az urbanisztika, a modern és posztmodern építőmű­vészet kérdésein töprengő tanulmányok sorakoznak. Szelényi Iván és Anne Querrien a kelet-európai várostervezés, a már-már elvi­selhetetlenné váló városi élet rendszerspecifikus sajátosságait pró­bálja számba venni. Ross Miller és Vincente Verdu­ - talán nem kevés túlzással - egyaránt elmarasztalják a Bauhaus modern épí­tészetét kaszárnya-jellegű lakótelepei miatt, és a posztmodern épí­tészetet is, mondván, hogy építészei a lakók igényével mit sem törődő, csak a különlegest, furcsát kereső csudakonstrukciókat ter­veznek. Ezúttal is számítunk arra, hogy a lapunk hasábjain megjelenő cikkek vitára ösztönöznek. Szerkesztőségünk csak örül, ha az el­lenvéleményeket megfogalmazó írásoknak is helyet adhat. Végezetül, hadd köszöntsük Szent Pétervárott (Leningrádban) most induló legújabb testvérlapunkat. Testvérlapjaink immár ki­lenc országban, kilenc nyelven jelennek meg - összesen 120 000 példányban. Magyar Lettre Internationale TARTALOM BOLDOG AUSZTRIA ERIC HOBSBAWM: Ausztria és Közép-Európa 1 MAREK ZALESKI: Történelem bécsi módra 4 ELFRIEDE CZURDA: Koloman varga felboncolása 7 ANTHONY BURGESS: Variációk Mozartra 8 NIKE WAGNER: A hegedűjáték nehézsége 11 GEORG EISLER önéletírásából 14 KISEBBSEG-TOBBSEG___________ GÖNCZ ÁRPÁD levele 16 TORNAI JÓZSEF: A nacionalizmus kétfejű borja 17 PETER HANDKE: Hetedhét ország szétfoszlása 20 DR­AGO J ANCAR: Sorsüldözött szerelmesek, ismétlés 23 VOJIN DIMITRIJEVIC: A másik a vétkes 27 ROGER FRIEDLAND - RICHARD D. HECHT: A háború foglyai: a palesztin-izraeli béke esélyei 30 KUKORELLY ENDRE: A rom 34 THOMAS LOWELL: A pozitív diszkrimináció világméretű csődje 36 VIKTOR JEROFEJEV : A papagáj 41 Dokumentumok VLAGYIMIR SZOLOVJOV: Sztálin halála 45 ALEKSZANDR SZOLZSENYICIN ÉS ANDREJ SZAHAROV: Párhuzamos emlékezések 48 A VÁROSOK SŰRŰJÉBEN_________ SZELÉNYI IVÁN: A kelet-európai szocialista városok - mennyiben voltak mások? 53 ANNE QUERRIEN: A peresztrojka Moszkvája 58 ROSS MILLER: Puccparádé 60 VINCENTE VERDÚ: Építészet és barbárság 64 MICHAEL O'LOUGHLIN: Meridian - Dublin és Amszterdam 68 TANDORI DEZSŐ: Epsom-Aluljáró 70 Levelek és kommentárok GIULIO GIORELLO: A bölcsek köve, Heiner Müller szerint 73 MERAB MAMARDASVILI: A nihilizmus és a nemzeti kérdés 75 T­udósítások TZVETAN TODOROV: A Kravcsenko-ügy ADAM MICHNIK: A három fundamentalizmus Versek: Ewa Lipska (21), Adrian Popescu (13, 15), Piotr Sommer (3), Marin Sorescu (32), Tatár Sándor (29) 77 78 -

Next