A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közleményének Havi Füzetei, 1929 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1929-01-01 / 1-2. szám
A MAGYAR MÉRNÖK-ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYÉNEK HAVI FÜZETEI VI. ÉVFOLYAM. 1—2. SZÁM szerkeszti: fejér gyula 1929 JANUÁR —FEBRUÁR A kazánlemezek betegségei. VÉR TIBOR dr. Résumé: L’auteur explique les maladies des tólcs á chaudicres. Les sources de ces maladies 1. peuvent étre dans le materiel mérne, comme des impuretés, 2. peuvent avoir leur origine dans la fabrication des tóles, 3. peuvent s’élever de la fabrication de la chaudicre et 4. peuvent se former pendant le service de la chaudiere. II décrit l’effet des impuretés, notamment du pbosphore, du souffre et de l’oxygénc. 11 explique les fautes naissantes pendant la fabrication des chaudiéres a des temperatures hautes et basses, la reeri stallisation et le vieillissement du materiel. 11 accentue la nécessité de l'examen microscopique, mécanique et chimique des tóles avant de les installer. II parle ensuite des fautes de construction resultant de l’ignorancc des tensions locales. II demontre que les tensions ä la mérne place de la chaudiere ne varient pas proportionellement avec la pression et qu’en plus elles peuvent mérne changer leur sense. Pendent la fabrication les fautes peuvent provenir du cintrage du rivetage et du matage. F.nfin il traite en détail de l’effet des corrosions, des incrustations, de la rigidité causée par la teneur de soude des eaux d'alimentation et des fatigues exagérées pendant le service. Bevezetés. Az utolsó két évtizedben a rohamosan fejlődő robbanó motortechnika mellett a sokkal régibb keletű gőzgéptechnika csak úgy tudta megállani a helyét, hogy egyrészt gőztermelő, másrészt gőzfelhasználó berendezései a modern kor követelményeinek megfelelően nagy átalakuláson mentek keresztül. Az alternatív mozgású gőzgépek helyét a sokkal előnyösebb erő és szerkezeti elosztású gőzturbinák, a kisnyomású gőz* fejlesztő egységeket pedig a nagynyomású kazántele* рек váltották fel. Ezzel oly alap adódott a gőzgéptechnika részére, amelyen a továbbfejlődés lehetősége biztosítottá vált. -v, Azonban, mint minden fejlődés elé, úgy, ez elé is súlyos akadályok gördültek. E súlyos akadályokat különösen a nagynyomású gőzfejlesztő berendezések okoz ták. A nagy nyomással együttjáró nagyobb igénybe* vételek, a nagy hőmérséklet, az erősebb víz* és gőzeirkuláció, a vízben oldódott vagy elnyelt anyagok sok esetben olyan elváltozásokat okoztak, melyek a kazán* test anyagának ellenállását nagymértékben csökkentet* ték, vagy azt meg is szüntették. Ily irányú elváltozások mutatkoztak a múltban is. Mivel azonban keletkezésük lassú lefolyású volt s romboló hatásuk az alaposan túlméretezett kisnyomású kazánoknál szilárdságtani szempontból alig jött számításba, érdemlegesen nem foglalkoztak velük. Ha valamelyik rész üzemközben ezek folytán meggyöngült, azt elsősorban is az elég nagy túl*nyomással lebonyolított próbanyomás alkalmával vették észre. Erre a hibás részt kivágták, a kazántestet meg* foltozták s ha az így kijavítva a próbanyomást kibírta, újra üzembe helyezték, nem törődve a legtöbb esetben azzal, hogy mi is okozta ezeket a bajokat. E kazántestek az üzemből rendesen nem is hibájuk, hanem elavultságuk következtében kerültek ki. Az elváltozásokra csak akkor kezdett a figyelem erősen ráterelődni, amikor a még elég új kisnyomású, 6- 8 atmoszférájú kazántesteket a jobb ökonómia elérése céljából nagyobb üzemnyomásra (12—16 atm.) kezdték alkalmazni. Bár e kisnyomású kazánok általában erősen túl voltak méretezve, — amit egyfelől a közelítő számítások, másfelől a nagyobb próbanyomások is igazoltak, — sokszor igen rövid idő alatt tönkrementek. Hasonló jelenségek mutatkoztak egészen újonnan épült kazánokon is. Nem tartozott a ritkaságok közé, hogy pár évi üzem után itt*ott repedések, erősebb korrróziók léptek fel bennük, veszélyeztetve egyfelől az üzembiztosságot, másfelől azokat a nagy értékeket, melyeket az ilyen újabb kazántelepek képviselnek. Mivel e jelenségek okait nem mindig ismerték fel, gyakori ellenőrző vizsgálatokkal évenkint többszöri próbanyo* mással igyekeztek meggyőződni a kazán használható* ságáról, amivel — tekintve az alkalmazott nagy túlnyo* mást — elváltozások keletkezését csak elősegítették. Alapos vizsgálatok megejtése vált tehát e téren szükségessé, amelyeket, ha különösen az utolsó évtizedben elég rendszeresen kezdtek is meg, még igen sok nyitva álló kérdéssel van dolgunk. Éppen ezért azt hiszem nem érdekesség híján való, ha jelen dolgozatomban, legalább főbb vonásokban, ismertetni fogom ezeket az elváltozásokat és ha csak vázlatosan is, rámutatok azokra a kutatásokra amelyeket ezen a téren a legutóbbi időkben egyrészt külföldön végeztek, másrészt itthon ejtettünk meg. Ezeket az elváltozásokat — amint azt dolgozatom címe is jelzi — betegségek névén foglaltam össze, piert betegségeknek hívjuk mindazokat a jelenségeket, Íme* ívek valamely testnek — így a kazántestnek is* - - ellenállóképességét, életét megrövidítik. Tekintve e tárgykör hatalmas kiterjedését, tárgyalésom folyamán tisztán csak a gőzkazánok lemezanyagának betegségeivel foglalkozom és mellőzöm még a hozzá legközelebb álló kazánrészeknek, pl. szegecsnek betegségeit is. A kazánlemezen mutatkozó betegségek csirái: 1. mint szennyeződések benne lehetnek már eleve az anyagban; 2. keletkezhetnek a lemez készítésekor; 3. felléphetnek a kazángyártásnál; 4. képződhetnek üzem közben. A kazánlemezek anyaga. Mielőtt a fent felsorolt négy hibaforrás mindegyikét tárgyalás alá venném, ismerkedjünk meg elsősorban a kazánlemezek anyagával. Bár a XX. század nagyon sok különböző igényét kell e téren is kielégíteni mind a hatóságokkal, mind az iparvállalatokkal szemben, a kazánlemezanyagok alkalmazására vonatkozóan elég egységes álláspont fejlődött ki. Manapság ilyen célra ugyanis túlnyomórészt folytvasból, ingorból előállított lemezanyagot használ* nak s csak lényegesen kisebb mennyiségben alkalmaz* zák a vörösrezet, mely utóbbinak tárgyalását ugyan* csak mellőzni fogom. A folytvasféleségek jelen alkalmazásukban össze* tételük szerint két csoportra oszthatók: a közönséges folytvasra és ezek más, nagyobb százalékban adagolt fémekkel való ötvözeteire, az ú. n. speciális kazánlemez* acélokra. A közönséges folytvas kazánlemezanyagának összetétele: 005—0’3% C, 0'3—0'5% Mn, 0-06 0'2% Si, 0— 0’05% P, 0—0-05% S és 0—0—03% Си szokott lenni. Köny* nyebb szemlélhetőség kedvéért az 1. ábrán a vas*szén* állapotábráján vonatkozva van az a mező jelölve, amelybe ezek az anyagok tartoznak, míg a 2. ábrán két mikrofotográfia látható, melyek közül az egyik 0-1 % mint legkisebb és a másik 0-3% mint legnagyobb szenet tartalmazó vasszénötvözet, a széntartalmú kazánlemezek 1 Werkstoffhandbuch Stahl u. Eisen. 1927. Q. 31—1. old.