A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 52. évfolyam (1918)
16. szám - Schrodt István: Új aerodinamikai műszerek elvéről II.
138 Dr. Schrodt István Mint ebből a táblázatból kiviláglik, a mezőgazdaság hozama a kultúrnövények segítségével a földnek emberi beavatkozás nélküli hozamát többszörösen meghaladja. Ismerve már most a növénytermelés határait, megvizsgáljuk azt is, hogy a föld növénytermése mekkora lakosságot képes eltartani. Kiindulási pontul válaszszuk azt az élettani átlagszámot, hogy a magasabbrendű állat és az ember minden kiló élősúlyának fenntartására óránként egy kalória égésmeleget tartalmazó növényi táplálékot használ el, továbbá, hogy élősúlykilogrammonként ugyanennyi növényi tápanyag szükséges a húsra, zsírra, tejre és munkaprodukcióra. Ezen az alapon az ember élősúlykilójára naponként 48—50 kalóriát tartalmazó növényi táplálék esik. A földön élő 1700 millió ember átlagsúlyát 35 kgban véve fel, egy átlagember naponként 35 X 500= 1.750 kalóriát évenként 1750 X 365 = 638.750 „ használ el. Ezzel szemben, mint láttuk, a föld átlagban hektáronként 8 millió kalóriát produkál. Feltéve, hogy ennek a növényzetnek a fele gyökérzet és fás anyag, a másik fele pedig csak 5076-ig emészthető meg, akkor a 8 millió kalóriából csak 2 milliót tud az ember megemészteni, azaz egy hektár föld csak 3 átlagembert tud eltartani. Ebben a legrosszabb esetben kerek 600 millió hektár termőföld volna szükséges arra, hogy az egész emberiséget növényi táplálékkal ellássa. Mivel pedig ez a terület a föld száraz részeinek csak a 4°/0-a, természetes, hogy bőven marad növényzet az állatvilág számára is. Ha figyelembe vesszük még azt is, hogy emberi beavatkozással hektáronként nemcsak 2 millió hasznosítható kalóriát lehet termelni, hanem 20—30 milliót is, akkor tényleg nincs semmi akadálya annak, hogy a föld az emberiség mai számának többszörösét is képes legyen élelemmel ellátni. Ezeket az óriási keretekben mozgó számításokat azért hoztuk itt fel, hogy kortársaink körében, bizonyos begyökerezett közgazdasági tévtanokat szakműveltségükhöz méltó helyes világításba helyezzünk és hogy a jogász közgazdászok figyelmét felhívjuk arra, hogy metafizikai spekulációkba sülyednek akkor, ha Malthus tanai szerint ítélkeznek az emberiség élelmezése kérdésében és ha a mezőgazdasági termelést ki akarják kapcsolni a közgazdasági élet fejlődés irányából, amely minden téren a kapitalisztikus nagyüzemre törekszik. A Malthus-féle tant el kell temetni, hogy ne kísérthessen többé! A természettudományok alkalmazásával nemcsak 1700 millió ember számára terem növényi táplálék,hanem akár tízszer anyagi számára is és ha a természettudományok új forrásokat nyitnak meg a produkció számára, akkor ez a szám még fokozható. Hazánkban, ahol a természet kincsei mezőgazdasági termelésre predesztinálák a lakosság millióit, a Műegyetem kultúrmissziót végezne akkor, ha a mérnöki képzettségre törekvő fiatalságot impregnálná magas nívójú mezőgazdasági szakismeretekkel is. Meglepő, hogy a nyugati államok legtöbb műszaki főiskoláján vannak speciális mezőgazdasági tanszékek a növénytermelésre, állattenyésztésre, takarmányozástanra és egyebekre, míg Műegyetemünkön, egy par excellence mezőgazdasági állam fővárosában az ilyen tanszékek nincsenek abban a számban képviselve, amint azt jelentőségük méltán megkívánná. Alig tudjuk elképzelni, hogy a magyar Műegyetem miért szigeteli el magát ennyire a magyar mezőgazdaságtól, holott hazánk közgazdasági fejlődésének egyik legnagyobb erőssége éppen az lenne, hogyha a kapcsolatot technikai tudományok és mezőgazdaság között minél bensőbbé tennék. Ereky Károly: Hektáronkénti termés 100 kg-ban Szem Szalma Szárazon gyökérzettel Búza 48 80 80 Rozs 40 90 70 Zab 50 83 80 Tengeri 72 90 100 Borsó 40 70 60 Lencse 28 28 35 Burgonya 320 100 120 Répa 1000 250 300 Cukorrépa 500 400 230 Káposzta 800 400 150 Lucerna 600 — 150 Új aerodinamikai műszerek elvéről. Dr. Phil., Dr. Ing. SCHRODT ISTVÁN-tóI. Mindenekelőtt a Kirchhoff-féle törvény alapján felírhatom, hogy hol /2 a 62 barretteren átfolyó áram, ha a barretterek v sebességű /°-a gázban vannak, 12 -t irt, ha a gáz sebessége £, de hőmérséklete tart. Az Ohm-féle törvénynek az x és y pontok közötti I. és II. szakaszra (1. 1. ábra) való alkalmazásával pedig a (36) felhasználásával és (J) jelölésekkel: E = (i, + Ji,) (R - Jr' + Jr/') + (i, + + = = (/, + Ji,) (2 R - Jr/ + + Jr.'') - (Ji + + Ji') (R -f Jr2") (37) midőn Jt= 0 Ji, = Ji2 = Jix = Jr" = Jr2 = 0 tehát E = (2R - Jr,') - JiR (38) és így a (18) és (19) felhasználásával Ji = i2 + Ji i, + Ji, = 4 + + Ji + Jl' (36) i i + -2R - Jr, + Jr," + Jr2 + Jr2") {Jr,' _ Jr," + Jr'')[4R(R + r) + (2r 4- (39) 3 R) (- jr; + Jr" + Jr.2") + 2(- Jr'' + Jr,"^"]-1} * • *<« . (40) 2R - Jr,' \] + 4R(R+r) + (2r+ 3R) ( Jr,'), Ha az utolsó egyenlettel az előzőt elosztom és a nyert hányadost négyzetre emelem, csekély átalakítással a következő összefüggésre jutok: 9 - " " -- " I ... " 2 1 — } t^2 (41) R 2(/?+r) és z = z0 + z,jr,' (42) hol z0 és z,-et a következő összefüggések definiálják: Jr" + Jr2 4(R -f- r) 2 R _. Jfi" — 2" _ Jr 1" + Jr2 2(R+r) R V ) +"o / + »0 (43) 1918. IV. 14